Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

2^1. országon ülés olrtőber 9. 1877 141 hogy a törvényjavaslatban a békebirói functióról szó lenne. Ennek megválasztatását ugy a logika, mint a törvényjavaslat létoka indokolják és azért párfrdom Komjáthy képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur nézetet fe­jezett ki, melyet egy pillanatig sem hagyhatok megczáfolás nélkül, mert sokkal fontosabb. sem hogy szó nélkül hagyathatnám. Azt állította a kép­viselő ur, hogy az 1869-ben inaugurált törvény­kezési rendszer nem eredményezett egyebet, mint azt, hogy az igazságszolgáltatási költségek három millióról tíz millióra emeltettek fel. En nem hi­szem, hogy a képviselő ur szánt szándékkal állí­totta volna ezt; hanem hajlandó vagyok az hinni, hogy a dolognak nem kellő ismeretéből állított ilyet: mert különben a képviselő urnák tudnia kellene, hogy az uj törvénykezési rendszer beho­zatala előtt fenállott igazságügyi költségvetés mit tartalmazott és mit nem. Azon költségvetésben, ha megtekinti, meg fogja látni, hogy egyéb, mint a felső és legfel­sőbb bíróságoknak, a központi hivataloknak és a váltótörvényszéknek költségein kívül semmi egyéb nem volt. (Helyeslés.) Az egész első folyamodási bíróságok költsége, a rabtartási költségek és a bűnvádi eljárás neve­zetes költségei mind a törvényhatóságok költségve­téseiben, következőleg a belügyminister költség­vetésében fordultak elő. Ha tehát a t. képviselő ur ezt megtekintette volna: nem méltóztatott volna olyat állítani, ami szerintem a tény állásával meg nem egyezik. (He­lyeslés a középen ) Legyen meggyőződve a t. kép­viselő ur, hogy ezen rendszer behozatala ered­ményezett egyebet is ; eredményezte t. i kétség­telenül azt, hogy igazságszolgáltatásunk ma ne­vezetesen jobb, mint előbb volt, hogy bíráink ma szakavatottabbak, mint voltak, (Helyeslés a kö­zépen.) függetlenebbek, mint voltak, s eredmé­nyezte azt, amit senkisem fog kétségbe vonni, hogy bíróságaink kitelhető munkásságot fejtettek ki. (Helyeslés a, középen) Egyébiránt a képviselő ur a tőrvényszékek reductiójával hozta kapcsolatba a kérdést. A t. képviselő ur agylátszik, ezen dologba épen be nem hatolt. Hiszen a törvényszékek reductiója a baga­tell-ügyekkel semmi összefüggésben nincs. Ezek sem az első, sem a második fokon nem ítélnek a bagatell-ügyek fölött, hanem ítélnek a járásbí­róságok. Tehát a törvényszékeknek kisebb vagy nagyobb számban való felállítása egészen függet­len ezen kérdéstől. De téved a t. képviselő ur, és azt hiszem t. elvtársa is; mert ők azon téves szempontból in­dulnak itt ki ; hogy a szolgabirákat állítják fel mint a törvényjavaslat ezélját. Pedig ez nem áll. Akár mily közeg állíttatik fel, ez csak esz­köz ; a czél a kisebb értékű peres ügyek minél gyorsabb ós jobb ellátása. (Helyeslés) Tehát ez lévén a czél és nem az, amit az igen t. képvi­selő ur mond, hogy ezen vagy amazon orgánum vállairól több vagy kevesebb teendő levétessék, ez legfölebb annak elhatározására fog vezetni ben­nünket, hogy melyik orgánumra bizhatjuk és me­lyik orgánum áll jelenleg az állam dispositiójára. Az első tárgyalás alkalmával bátor voltam előadni azon indokokat, melyeknél fogva a kor­mány kénytelen volt elállani azon javaslattól, hogy kizárólag a szolgabirák bízassanak meg ezen ügy­gyei. Kimutattam, és ez senki által megezáfolva nem lett. hogy a szolgabirák azon időtől fogva, hogy az első javaslat beterjesztetett, igen neveze­tes és majdnem elviselhctlen agendákkal lettek elhalmozva; míg ellenkezőleg, a járásbirák vállai­ról nevezetes teendő vétetett le. így állván a dolog, igen indokolt és azt hi­szem, hogy ineonstequentiával vagy tétovázással a kormány nem vádolható a miatt, hogy a jelen adott viszonyokhoz képest megváltoztatta a tör­vényjavaslatot. (Helyeslés a középen.) A t. képviselő urnák még egy nevezetes té­vedése van. 0 azt mondja, hogy ily egyszerű ügyeket bárki is elintézhet. Ez roppantul téves né­zet. Egy peres kérdés azért, mert igen csekély ér­tékű : még nem egyszerit. Egy 10 ezer forintos ügy lehet sokkal egyszerűbb, mint egy 5 forintos. (Helyeslés.) Nem az egyszerűség az ok, a miért más országokban is igyekeztek a csekélyebb ér­tékű ügyek elintézését a formálisabb eljárás alól elvonni : hanem az, hogy belátta az egész világ, miszerint a csekélyebb értékű ügyek azon appa­rátust, melyet a nagyobbak elbírnak, nem bírják el ; nem bírja el maga az állam, de nem bírja el az ügy csekélysége sem. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt a t. képviselő ur a békebiróság­ról is különös fogalommal bír. 0 ugy contemp­iáija magának a békebirákat, mintha ezek csak azon ügyeket intéznék el, melyeket a felek jószán­tukból visznek elójök, és melyekre nézve a felek magukat alávetik a békebiráknak. Az kétséget nem szenved, hogy midőn a békebirák más or­szágokba behozattak, ezekhez egy nagyon fontos remény volt kapcsolva, az t. i , hogy ezen birák a perlekedő feleket lehetőleg békítsék ki, és ez­által a bíráskodás fölöslegessé váljék. De e tekin­tetben csalódott az egész világ. Ma már sehol sincs annak valami jelentősége, hogy a békebiró . békéltet. Világos eset nálunk is. Ha jól emlékszem, az országbírói értekezlet­ben a községi birák 30 forint erejéig békéltető hatáskörrel ruháztattak fel. Mindenki tudja, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom