Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-275

276. országos illés september 29. 1877. 3P tes tudomást szerezve maguknak, jelentést ké­szítsenek, a mely ő Felsége elébe fog terjesztetni. Ismétlem, hogy abbeli szándékomat a t, háznak a budget vita alkalmával bejelentettem, és azt ta­pasztaltam, hogy ebbeli bejelentésem mindenütt jó benyomást tett, és azt absolute mindenki he­lyeselte. Ezen bizottság működik, és a mint ké­szen lesz és jelentése ő Felsége elé terjesztetik : én meg fogom kérni ő Felségét annak felhatal­mazására, hogy ezen jelentés épen ugy mint b. Eötvös József jelentése az alapítványokról a ház elé terjesztethessék, és akkor a t. háznak, s min­den egyes tagjának módjában lesz magának nem­csak tudomást szerezni e kérdésben levő ügyről, hanem módjában lesz e jelentés alapján akár in­terpellátió, akár indítvány formában az ügyet a ház elé hozni. Midőn eszerint ekként jártam el, épensóggel nem volt szándékom, bármi tekintetben is a ház jogait csonkítani akarni. De még ha ezt akartam volna is: az erkölcsi lehetetlenség lett volna. Azt hiszem, hogy eljárásom, illetőleg a bizott­ság kiküldetése ellentétben állana azon törvé­nyekkel, melyeket a t. képviselő ur idéz. Ezen törvények egyike arról szól, hogy az egész vég­rehajtó hatalmat a korona ezentúl felelős kor­mánya által fogja gyakorolni. Ez a gyakorlat megvan. A második törvény pedig arról szól, hogy a kormány minden esztendőben a szükségekről és a jövedelmekről előirányzatot terjeszt a ház elé, valamint előterjeszti a számadásokat a bevé­telekről és kiadásokról. Ez szintén megtörténik. Ez azonban nem vonatkozik az alapítványi ja­vakra, mert a törvényhozás mostanig nem cano­nisálta a belőle eredő jövedelmeket oi szagos jö­vedelmeknek. Ha tehát Madarász József képviselő urnák e törvényekre tett hivatkozása magában foglalja azon kérdést: fogom-e az alapok és ala­pítványok jövedelmeit ezentúl a kormány költségve­tésébe felvenni. Erre kénytelen vagyok azt válaszolni, hogy nem fogom, mert nem vehetem fel, nem lévén erre felhatalmazva. Ha egyszer a törvény­hozás minden factora másképen fog az ügyekről rendelkezni: akár én, akár más, a ki helyemet elfoglalja, meg fog hajolni ezen intézkedés előtt De ez idő szerint nem vagyok erre felhatalmazva, és a ki tudja hogy a budget miként készül: tudni fogja azt is, hogy még ha akarnám, sem volna módomban az innen eredő jövedelmeket a költ­ségvetésbe fölvenni. Nem akarom e kérdést tovább fejtegetni, mert az interpellatiő ezen második pontja nem más, mint ama javaslat felelevenítése, melyet Helfy képviselő ur a ház elé terjesztett, mely rész­letesen tárgyaltatott és melyre én a maga idején megadtam a választ, melyet a ház tudomá­sul vett. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. {Helyeslés a középen,) Madarász József: T. képviselőház! Én ma­gam is beismerem, hogy a t. minister urnák vá­lasza ezen utóbbi részében kifejezett nézete, mely az 1848. évi törvényekre vonatkozik, többször hozatott fel a képviselőházban; beismerem azt is, hogy a jelen alkotmányos áramlat, amely most uralkodik, nem tartja helyesnek, hogy a képvi­selőház becses elhatározását kérjem arra nézve, hogy most e felett tárgyalás folytattassók. De én a t. minister urnák ezen utóbbi, a törvényekre vonatkozólag kifejezett nézeteiben természetesen nem osztozom. Az 1848. törvény oly világosan kifejezi a 7. §-ban. hogy mik azon ügyek, melyek egyedül ő Felsége elintézése körébe tartoznak, oly világo­san kifejezi, továbbá a 21. §., hogy azokat az ő Felsége személye melletti minister előjegyezze, és a 37. §. oly világosan kifejezi, hogy a mi­nister nem csak az országos jövedelmekről, ha­nem kezelése alatt álló minden jövedelemről és kiadásról is számadását a képviselőház elé tar­tozik terjeszteni, hogy ezek iránt én vitát elő­idézni ma a legkevésbé sem kívánok: mert akkor megtagadtatnám az elvet a minister ur által, a midőn leszavaztatnám, holott a törvények rende­letét nem óhajtanám szavazatok által mintegy koczkáztatni. Ezek előrebocsátása után tehát én tudomá­sul veszem a minister ur válaszát azért, mert ki­jelentette, hogy ezen intézkedése által a képviselő­ház ellenőrzési és elhatározási jogát legkevésbé sem kívánja sérteni. De kötelességemnek tartom nyíltan kimondani, hogy bármilyen megnyugvást idézett elé és bárhol egy elébbi kijelentése a mi­nister urnák: én akkor sem voltam megnyugtatva a minister ur azon kijelentése által,' hogy kül­döttség kinevezését fogja kérni, a mely belete­kinthet a kezelésbe és erről való jelentését azután ő Felségének fogja felterjeszteni ; minden esetre ki kell jelentenem, hogy megismerem, hogy ő Felségének felügyeleti és ellenőrzési joga van, de a végrehajtó hatalom egyedüli és hivatott tör­vényes ellenőrzője senki sem lehet, a 48-iki tör­vények szerint utolsó forumkint felállítva, mint maga a képviselőház, amint az 1848 : III. tör­vényczikk 37. §-a világosan megparancsolja; de mert a törvény ily világosan szól, s mert nem hiszem, hogy ha most vannak is némi akadályok, melyek a törvénynek egészben való teljesítését gátolják, el ne jönne minél elébb azon idő, mi­dőn a képviselőház a maga törvényadta jogával mindennemű alapítványok, s egyéb javadalmak kezelését is számon fogja kérni az eddigi minis­terektől még pedig ugy a múltra, mint a jövőre ós jelenre nézve. A minister ur válaszát ezúttal tudomásul veszem. 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom