Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-250
76 2&0. országos ülés janiaa 14 1877. 5. Az északkeleti vasút függő adósságainak rendezéséről szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentéseknek kinyomatását és annak idején az osztályok mellőzésével való napirendre tüzesét elrendelni. Elnök: Méltóztatik-e a t, ház a pénzügyi bizottság előadójának azon indítványát elfogadni, hogy ezen törvényjavaslatok az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban • tárgyaltassanak ? (Elfogódjuk!) Ennélfogva elfogadtatott, és így, ugy ezen törvényjavaslatok, mint az azokra vonatkozó jelentések ki fognak nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni, és annak idején a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat letárgyalása után, az osztályok mellőzésével napirendre fognak tűzetni. Következik az interpellátiós és indítványkönyvnek felolvasása. Gttlner Gyula jegyző: Az indítvány könyvben a következő bejegyzés találtatott: Nagy Ferencz a magánzálogházak szabályozása tárgyában. Az interpellátiós-könyvben következő bejegyzések vannak: Szluha Ágoston, a tiszavidéki árviz-veszélvek tárgvában, a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez. Helfv Ignácz, az orosz-török háború tárgyaban a kormányelnökhöz: ugyancsak Helfy Ignácz Petőfy Sándor életben létéről, és a Szibériában állítólag még lévő magyarokról, a beíügyminist érhez. Elnök: Az illető képviselő urak, kik iateipellátiót jelentettek be, azt a szokott időben előterjeszthetik. Azon indítványt, melyet Nagy Ferencz képviselő ur adott be, kérem felolvastatni. Gulner Gyula jegyző: (Olvassa Nagy Ferencz indítványát.) Indítvány. Tekintve, hogy a magán-zálogházak, daczára annak, hogy törvényeink nyiltan szólnak az orgazdákról, ezek minden felelősség nélkül kölcsönöznek a lopott holmikra; tekintve azt, hogy az uzsoráskodás szabályoztatott, a mennyire 8°/ 0-tólit ítél meg a törvény ; a magán-zálogházak mindazonáltal 60 egész 110 0 / 0-tólit vesznek egy évre számítva, holott semmi pernek vagy veszteségnek soha kitéve nincsenek: azért kérem a t. házat, utasítsa a kormányt, hogy a fennálló törvényeink értelme szerint szabályozza a fentnevezett zálogüzleteket is. Elnök: Ezen indítvány indokolás végetti felvételére határnapot lóvén kötelességem javaslatba hozni: azt vélem, hogy a jövő szerdán, azaz f. hó 20-án tartandó ülésen indokolhatja a t. képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Ha a t. ház elfogadni méltóztatik, az indítványnak indokolás végetti felvétele szerdán folyó hó 20-án lesz. Következik a közigazgatási bizottság jelentése ós törvényjavaslat a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről. Méltóztatik a t. ház emlékezni arra, hogy a részletes tárgyalás alkalmával ezen törvényjavaslat czime a szerint fogadtatott el, a mint a bizottság javaslatba hozta, az 1-ső fejezetnél azonban visszaküldetett a közigazgatási bizottsághoz a törvényjavaslat ujabb tárgyalása végett. Gulner Gyula jegyző (olvassa az I. rész és az 1-ső fejezet czimét és az 1-sö %-t.) Elnök: Az első rész ós az első fejezet czime s az első §. ellen észrevétel nem tétetvén, azok elfogadtatnak. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 2-ik %-t.) Elnök: A 2-ik §. ellen észrevétel nem tétetvén, elfogadtatott. Kötelességem még kijelenteni, mit a törvényjavaslat tárgyalása előtt kellett volna elmondanom, hogy a belügyminister ur Balajthy Imre ministeri tanácsos urat az ülésbe behozni méltóztatott a szükséges felvilágosítások megadása végett. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 3-ík %-t.) Elnök: A 3-ik §. ellen észrevétel nem tétetvén elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 4-ik §-í.) ^-'-Horváth Boldizsár: T. ház! Ezen szakasz emiitvén föl legelőször a gyámhatóságot, ugy hiszem itt van helyén megvitatni azon rendszert, melyet a törvényjavaslat a gyámhatóság szervezésének és szabályozásának kérdésében elfogadott. Ha nem akarunk szakítani eddigi alapelveinkkel, ha nem akarjuk hatályon kívül helyezni azon alaptörvényt, a mely a közigazgatást a törvénykezéstől elválasztotta, — a mire nézve a belügyminister ur a múlt alkalommal igen megnyugtató nyilatkozatot tett: — akkor a gyámhatóságokra nézve csak két rendszer közt van választásunk. Az egyik rendszer: a gyámhatóság összes jogait és kötelességeit a bíróságokra ruházza; a bíróság határoz a gyámságra és gondnokságra vonatkozó minden kérdésben; ez nevezi ki a gyámot és gondnokot, ez vonja őket számadásra és ez határoz egyúttal a vagyonkezelés módja és rendszere felett. Kétségtelen, hogy ez a legolcsóbb és legegyszerűbb rendszer. Legolcsóbb az államra nézve azért: mert fölöslegessé tesz minden közbenső közeget és olcsóbb a felekre nézve azért, mert a járásbíróság területköre csak ritkán oly nagy, hogy az eljuthatás a járásbíróság székhe-
