Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-245

245. országos ülés május 16 1877. 61 iránt, hogy ámbár a háború a monarchia határain foly, a monarchia érdekei nem lesznek megsértve, hogy az iránt semmi czélja nincs. Mindezeket nem tudván, nincs köztünk senki, aki magára vállalhatná, hogy azon utasítást adja a kormánynak, hogy háborút indítson ; de kimondjuk, hogy a nemzet óhajtja, hogy az orosz uralom ne terjeszkedjék, hogy határainkon az állam alakulás meg ne változzék olykép, hogy az országra nézve veszély származzék. Ha a kormány békés diplomatiai utón ezt kibirja eszközölni: jó; de ha nem bírja: tudja meg, hogy bátran appelálhat a nemzetre és hogy akkor kötelessége is háborút kezdeni (Helyeslés.) Ezen óhajt jelezhetjük, de hogy mikor tegye ezt: azt képviselő nem vállalhatja magára, de annál nagyobb a felelősség, mely a kormány vállait nyomja Interpellatióm a következő (olvassa): Interpellátió a t. ministerelnök úrhoz! Tekintve, hogy az orosz-török háborúra vonatkozó interpellatiók folytán a t. ministerelnök ur akként nyilatkozott; hogy valamint a keleti bonyodalmak keletkezése óta a monarchia külügyi kormányzata a béke fentartására törekedett, ugy most, miután a háború már kitört, főtörekvése annak localisálására irányul; tekintve, hogy valamint a béke fentartására irányult törekvései az orosz támadás által meghiúsultak, ugy most a Dunafejedelemségekben legújabban felmerült események folytán a háború máris nagyobb kiterjedést nyert; tekintve, hogy a fenálló szerződések e legújabb sértése által a háború az ország közvetlen határaihoz közeledett, miáltal a két monarchia, de különösen Magyarország érdekei mindenesetre koczkáztatva vannak. Kérdem a t. ministerelnök úrtól: nem látja-e elérkezettnek az időt e körülményekkel szemben határozottabb állást foglalni s különösen nem szándékozík-e odahatni, hogy a külügyi kormányzat a többi hatalmasságokkal egyetértve a párizsi szerződések épségben tartását kieszközölje? Elnök : Kívánja a t. ház, hogy még egyszer felolvastassák'? (Nem!) Az interpellátió közöltetni fog a ministerelnök úrral. Irányi Dániel: T, képviselőház! A t. ministerelnök ur a keleti kérdésre vonatkozó némely fontos okiratok közlését a minap megtagadta s a t. ház a kormány fejének válaszát egyszerűen tudomásul vette. Minthogy azonban ezen okiratok, különösen pedig azon kérdés : vajon és miért járalt a magyar kormány azon okiratokban kifejezett megállapodásokhoz, a magyar országgyűlést nagy mértékben érdekli: nem marad egyéb hátra, minthogy ez iránt más utón keressek felvilágosítást. Ezt t. ház, a következő interpellátió által kívánom elérni. (Olvassa): Interpellátió a ministerelnök úrhoz: Helyeselte-e a magyar kormány a keleti ügyre vonatkozó úgynevezett berlini memorandumot, a konstantinápolyi értekezlet megállapodásait és a londoni jegyzőkönyvet? S ha helyeselte, mikép egyeztetheti meg abbeli elhatározását egyrészt a párisi békekötéssel, másrészt Magyarország érdekeivel? Kérem méltóztassék ezen interpellatiót a ministerelnök úrral közöltetni. Elnök: Közöltetni fog a ministerelnök úrral. Egyéb tárgy nem lévén, minthogy a jövő ülés tartásának ideje a főrendiháztól netalán érkezendő üzenetektől és bizottsági jelentések beadásától függ, ennélfogva ez iránt a t. ház előtt most nem nyilatkozhatott! ; hanem arra kérem magamat felhatalmaztatni, hogy az ülés idejét szokott módon köztudomásra hozhassam. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: Nem tudom, be van-e rekesztve az ülés, mert én az interpellátió elolvasásával voltam elfoglalva. (Felkiáltások : Kincs!) Ha nincs, akkor a házszabályok értelmében kérem, hogy ezen interpellátió folytán rövid nyilatkozatot tehessek. (Helyeslés.) Kérem ezt pedig azért, mert némely oly dolgok mondattak, a melyeket én részemről téveseknek tartván: nem szeretném, ha helyreigazítás nélkül a szünidők alatt nagyobb mérvben elterjednének. (Halljuk!) Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a történelemből nehezen lenne igazolható a t. képviselő ur azon állítása, hogy a párizsi szerződésnek általa idézett pontja, a mely a keleti kérdésre és Romániára vonatkozik, a magyar-osztrák, vagy akkor osztráti monarchia érdekében és szempontból lett volna megállapítva, A ki ismeri, hogy akkor a dolgok miként folytak le : a képviselő ur ebbeli állítását nehezen fogja igazoltnak találni. De egyébiránt ugy hiszem, nem fogja megtalálni, — nincs előttem a szöveg — ezen szerződésben azt sem, hogy kötelezettsége volna bármelyikének a hatalmak közül, ha egyik-másik beavatkozott, felszólalni s beavatkozni; hanem erre csak jogosultsága van, és jogosultsága is en cas d'aggression extérieure megtámadás esetében van, a mely eset pedig, engedelmet kérek, ma nem forog fen; mert mint tudjuk az orosz haderő nem mint megtámadó vonult be Romániába. (Nevetés a szélső baloldalon) Ezen lehet ugyan nevetni; de a tények azok, hogy nem mint megtámadó, hanem egyetértve Romániával vonult be oda. E mellett csak egyet akarok még megjegyezni anélkül, hogy vitázni szándékoznám a fölött, mennyiben semleges és mennyiben nem