Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-264

264. orszfígros IIIís jiinhii 3(t. 1877355 szakférfiak véleményét közölje a gazdasági egyletekkel és szólítsa fel azokat véleményadásra. Ez megtörtént. A mint ezen véleményes jelentések meg fognak érkezni: át fogom dolgoztatni, ezeknek alapján uj jelentés készíttetik és az ügyet előlegesen a pénzügyi bizottsághoz fogom áttenni, hogy ott ismét tárgyaltassék. Így tehát megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy az ügy nemcsak nem fog elaludni; hanem igenis fogjuk azt fejleszteni addig, mig életre való javaslattal a ház elébe léphetünk. (Helyeslés.) Héritis Antal: T. ház! Oly kerületnek képviselője lóvén, melynek -főterm éke szintén a bor, én is pártolom azon indítványt, hogy a borhamisítás ellen a legnagyobb gát vettessék, s azért gondolataim minden további tolmácsolása nélkül egész szívvel járulok ahhoz, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Paczolay János: T. ház! A földmivelés, ipar- és kereskedelmi minister urnák mostani nyilatkozata után ugy tűnik fel, mintha a ministerium részéről a gyártott borok készítése ellen készítendő törvényjavaslat nem látszanék oly sürgősnek, hogy arra különös gondot kellene a miuisteriumnak fordítani. Persze a szőlőmivelő gazdák várakozhatnak addig, mig ez ügy el lesz intézve ; habár addig szőllőjük el is pusztul, azaz várakozhatnak a baj orvoslására addig, míg nem lesz mit mivelni. Elnök: Ki fog adatni e kérvény a pénzügyi bizottságnak. Szivák Imre előadó: (Olvassa az 6—11. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa továbbá az utolsó vagyis 12-ik szám alatt Nagy- Küküllö megye közönség évek feliratára, melyben a belügyminister által az ügyrendi tervezet tárgyában kiadott rendeleteket a törvénynyel ellenkezőknek kimondatni kéri, a bizottság véleményét, mely szerint: „A belügyminister eljárása teljesen a törvényben gyökerezönek találtatván, jelen felterjesztés visszavehetés czéljából a ház irodájába letétetni véleményeztetik.) Zay Adolf: T. ház' A lefolyt hét alatt egészen a mai napig a külügygyei foglalkoztak e ház avatott tagjai fényes szónoklatokban és nagyobb részt legalább jól megfontolt érvelésekben, — ámbár közös külügyeink nem egészen parlamenti szervezésénél fogva talán mégis kissé „in usum delphini." Mindenesetre szabadultak, könynyebbültek az aggódó kedélyek, a gondolatterhes szellemek, és ez már magában nyeremény. De gyakorlati részletes vívmányai is vannak ezen hat napi eszmecserének, a mennyiben a magyar parlament idézeti kincse gazdagabbult sok szellemdus, például br. Kaas Ivor képviselő úrtól, hogy ha egyszer megszálljuk Boszniát, Herezegovinát, nem térhetünk többé vissza, ós egy más keleti tudóstól vettük azon megnyugtató hirt, hogy az ember minél többet időzik Törökországban, annál kevésbbé boldogulhat. Ezért tanácsosnak tartom, hogy térjünk vissza keletről Magyarországba, mielőtt még báró Kaas fátuma minket ebben meggátolhatna, és igyekezzünk itthon boldogulni, midőn és meddig ez még lehet. Megvallom t. ház, hogy itthon se nagyon könnyen lehet boldogulhatni, és én őszinte sajnálom, hogy a legelső lépésnél, melyet a regényes keleti kérdés academicus színpadáról hazai ügyeink gyakorlati terére teszünk, mindjárt fel kell akadnunk panaszokon, sérelmeken. Én részemről t. ház, a mennyire tőlem kitelt, igyekeztem a t. házat megkímélni egy ügynek hivatalos tárgyalásától, a melyről előre tudtam, hogy nem épen kellemesen fog hatni a kedélyekre ; épen a t. kérvényi bizottság bizonyságot tehet arról, hogy ón iparkodtam a szőnyegen forgó panaszos kérvényt még a nyilvános tárgyalása előtt kiegyenlíteni; de a nagyhatalmak — értem a hazai nagyhatalmak — tanácsában máskép volt elhatározva ; tehát legyen ! a Ismét N.-Küküllö megye azon törvényhatóság, melynek azon kénytelen szerencséje van, a magyar képviselőházhoz mint az ország törvényeinek és a közigazgatás érdekeinek legfőbb őréhez panaszszal és kérvénynyel fordulni. E panasz tárgya, a mint méltóztattak hallani, röviden az, hogy a belügyminister ő nagyméltósága megtagadta megerősítését azon megyei ügyszabályzatnak, melyben N.-Küküllő megye azt határozta volt, miszerint a közgyűléshez szóló meghívókban a tanácskozási ^ tárgyak felsorolása, a közgyűlésben a kérdés tétel, a határozatok kijelentése, és a közlemények és előterjesztések közzététele történjék az állami nyelv mellett a másik jegyzőkönyvi nyelven t. i. német nyelven is. A t. kérvényi bizottság, mielőtt ezen panasz megbirálásába bocsátkozott volna, érezvén, hogy nincsen eléggé tájékozva a megbírálandó viszonyok iránt, először felvilágosítást kért ő Exeellentiájától, ugy hiszem nem irányadó törvény iránt, — mert ezt úgyis ismernie kellett a bizottságnak, nem ezen törvény authenticus értelmezése iránt, — mert erre nincsen jogosítva a minister, tehát csakis a fennforgó viszonyok iránt. — Válaszul kapott egy ministeri átiratot, mely — bocsánatot kérek — ügyvédi perirathoz sokkal inkább hasonlít, mintsem olyan felvilágosításhoz, melyet várhatni a közigazgatás ólén álló legfelsőbb hatóság méltóságától. Hogy mily kevéssé sikerült ezen átirat prókátori bizonyitgatása, maid későbben be fogom mutatni, itt csak legyen szabad kijelentenem, hogy ezen átiratot lehetetlen tulajdonitanom ő Excellentiájának, hanem a ministeriu-