Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-264

352 26:1. országos ülés június 30. 1877. népek, melyek azokkal rokonfajbeik k és ha meg ] nem lehet tagadni a katonától azt, — mint a mimsterelnök ur mondotta — hogy annak is legyen | sympathia és antipathiája: akkor annál kevésbé lehet kívánni egy szabad állampolgártól azt, hogy í ne legyen sympathiája saját vérrokonai irányában, j Ránk nézve a jövőben államunk fenállhatása tekintetéből legnagyobb biztosíték az, ha azon népek ott, határainkon megelégedésben fognak élni, s ezért meg vagyok győződve, hogy midőn eljön annak ideje, hogy államunk is latba vesse befő- j lyását a létrehozandó uj lakások mikénti alkotásáról oda fog törekedni kormányunk, hogy azok a népek ott független, alkotmányosan igazgatott | államokká váljanak, s bennük megelégedés honoljon. En még nem hullottam azt. hogy Franczia- j ország attól félne, hogy Belgium elnyeli azért,'mert j az is franczia; és viszont azt sem hallottam, hogy a kis Belgium a, nagy és dicső Franeziaországba akarna olvadni azért: inert az is Franczia. Megelégedést, boldogságot kell"teremteni t. ház. itt és ott s ez a legnagyobb biztosíték ránk nézve az annyira rettegett keleti kérdéssel szemben. Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház azon j kérvényekre nézve, melyek most tárgyaltattak, a | kérvényi bizottság véleményét, tudniillik azt, hogy j a ministerelnöknek adassanak ki. (Elfogadjuk!) A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Szivák Imre előadó (olvassa a 23., 23.,, 24. és 25. sorszám alatti kérvényekre a bizottság véleményét, hogy tanulmányozás végett a vallás és közoktatási ministernek adassanak ki, Elfogadjuk \) Elnök: Kiadatnak a vallás és közoktatási ministernek tanulmányozás végett. Szivák Imre előadó (olvassa a 26—49. sorszáma kérvényekre a bizottság véleményét, mely szerint tanulmányozás végett a vallás és közoktatási ministernek kiadandók. Elfogadjak!) Elnök: Tanulmányozás végett kiadatnak a vallás és közoktatási ministernek. Szivák Imre előadó (olvassa az 50—64. j sorszám, alatti kérvényekre a bizottság véleményét, j mely szerint az igazságügyi bizottságnak véleményeztetnek kiadatni. Helyeslés.) Elnök: Ki fognak adatni az igazságügyi i bizottságnak. Szivák Imre előadó (olvassa a 65—68. \ sorszám alatt Temes, Moson, Zala vármegyéik ko- I zÖnségének az 1876: XV. t.-cz, 42-ik %-ának oly értelmű módosítása iránt beadott felirataikra, hogy a 100 frton felüli adófizetők -ne kénytelenítessenek adójukat közvetlenül az adóhivatalnál fizetni, a bizottság vélményet, mely szerint azok a pénzügy ministernek véleményeztetnek kiadatni.) Ragályi Ferdinánd: T, ház! A kérvényi bizottság véleménye ellen nincs kifogásom; hanem, ha szerencsém volna a t. pénzügyininister úrhoz, arra kérném őt, hogy ezen kérvényeket ne vesse a haszontalan papírok kosarába. Ezen tárgy már volt előttünk, én. is koezkáztatíam néhány szót és azt mondottam, hogy ezen törvény nyel nem érünk el az eddiginél nagyobb eredményt, hanem oknélküli - zaklatást teremtünk azok részére, a kik 100 frton felüli adót fizetnek. A t. pénzügyininister ur azt mondotta, hogy fontos okai vannak ezen törvény fenntartása mellett, a melyek oda lyukadtak ki, hogy a községi hatóságnak nincsen elég tekintélye a nagyobb adót fizetők előtt. Ez t. ház, nemcsak hogy nem fontos ok. hanem ez semmi. A pénzügyininister urnák, illetőleg a pénzügyi hatóságnak annyi kezelába van, hogy nem fizetés esetében akár agyontiporhatják azokat, kik nem fizetnek. Én a tapasztalásból mondhatom, hogy most az adó rendetlenebből folyik be, mint azelőtt, mert a községi hatóság még figyelmeztette az adózót, hogy adóját a kellő időben fizesse meg; most pedig miután az illetők közvetlen az adópénztárnál fizetik adójukat: gyakran elfeledkeznek róla és sokszor nem fizetnek előbb, mint a mikor már megintettek. Kern az a baj t. ház, hogy az adó nem folyik be ugy, a mint azt a pénzügyininister ur és mi mindnyájan kivánnók; hanem az, hogy a mily mérvben szaporítják az adóbehajtó közegeket és a mily mérvben fokozzák az adóbehajtást: azon mérvben csökkon az adóképesség. Ez a baj és ezen kellene segíteni a t. kormánynak és a t. képviselőháznak: de erre mi keveset tettünk. A múlt napokban egy képviselőtársam igen nagyszabású példákat hozott fel; de azokra én nem reflectálok, mert ugy is elő fognak azok kerülni: hanem két példát fogok felhozni, a melylyel nem annyira a kormányt, mint a képviselőházat vádolom. AZ ország nagyobb része kivált a szegényebb adófizetők e ciklus alatt csak két törvénytől reméltek enyhülést. Az egyik már keresztül ment a házon, s most a főrendeknél van; ez a gyámügyi javaslat. A másik a bagatell-ügyi javaslat. Ezt a t. ház többsége, — a mint mondani szokás, — ad graeoeas calendas relegálta, sőt félek, hogy az angol szokás szerint 6 hónapra halasztotta. Pedig mi — s ezt nem örömmel, hanem fájdalommal említem — mi magyarok par excellence perlekedő nemzet vagyunk. Van egy három és fél százados országos perünk; azon kívül .a magánosok perei a népesség arányához képest tömérdekek. S mi az eredmény? Az. hogy inter duos litigantes tertius gaudet, s én azt hiszem, ez az oka annak, hogy e törvényt időről-időre relegál-