Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-263

263. országos illés juuius 2». 1877. 341 tolja, mert szolga népek könnyen hajthatók rabi­gába, mig a szabadság t áldásai által megerősödöt­tek legyőzhetetlenek. (Élénk tetszés bal/elöl) De nem csak azon népek, melyek a csal­étekre szállva ügyetlen légyként engedik magukat csapdába osalatni, vannak a pusztulásnak kitéve, hanem azok is, a melyek azt elnézik vagy épen elősegítik; mert a hódollak) zsarnokság étvágya kielógithetlen. Nem titok t. ház, nyíltan hirdetik és irják, hogy a Balkán félsziget keresztyén né­peinek elnyelése után Magyarország következik. Úgyde Magyarország nélkül Ausztria fennállása képtelenség, Németország ellentáJlási képessége legalább is kérdéses; mert ha a muszkának si­kerülne Magyarországban az alkotmányosság ós polgárosodás ezredéves erős védfalát megdönteni, akkor rögtön Németország megtámadása követ­keznék, s kérdéses : ha vajon a reactió által alá­ásott kátholikus Ausztria oda csatolása miatt tö­mörségében ós egységességében megbontott s túlról Francziaország által szorongatott Németor­szág képes lenne-e feltartóztatni a fenyegető szláv áramlatot, a midőn aztán teljesedésbe mehetne I. Napóleon jóslatának veszedelmes kozák alternatí­vája, a minek azt hiszem Polyt képviselő ur is, mint a szabadságnak bevallott barátja, nem na­gyon örülne. Polyt képviselő ur tegnapelőtti beszédjében kifejtette, hogy Ausztria II. József óta mindig muszkaellenes politikát követett, s a krimi hábo­rú alkalmával európai coalitiót is létesített; bár soha se tért volna és ne térne el ezen egyedül helyes és üdvös politikától; hisz csak egyszer lett 1849-ben lángeszű uralkodójának e hagyományá­hoz hütelen, s azáltal nemcsak a mi meggy ötör­tetésünket, hanem saját örvénybe jutását is ered­ményezte, a megsemmisüléstől ugyan megmenté a mi nagylelkűségünk, de a halál ama csontvá­zával való érintkezést évszázadokig megsinli ugy Ausztria, mint mi. Azt mondja a képviselő ur, hogy Németor­szág Oroszországra van utalva. Lehet, hogy most a franczia represaliáktól való félelem percznyire oda hajlította, de ez csak perczileges, mert Né­metországnak csak egy veszélyes versenytársa és antagonistája van, ez Oroszország; az orosz akkora, midőn a keleti szlávokat, magához vonja; midőn Horvát, Cseh, Morvaországot magához édes­geti : mind csak előkészületeket tesz Németország meghódítására, s Magyarországot is azért tűzte ki hódítása czéljául, hogy legerősebb védpaizsától megfosztva könnyebben férhessen Németország fe­detlen szivéhez. Polyt képviselő valamint a vele most közös ügyet csináló azaz bosznizáló Kállay, Pulszky és Márkus képviselő társaim is unisonó hangoztatták, hogy Törökország theocraticus állam lévén, reform­képtelen ; de ez állítás nem bir alappal, mert az uralkodó vallások mindenhol követelik maguknak az üdvözités kizárólagosságát, s mindenütt, főleg régibb időkben, döntő befolyást gyakoroltak a közügyek vezetésére; de mert Franczia és Olasz­országban, sőt- hazánkban is az állam némileg theocraticus szervezettel bírt, s mert a katholicis­mus uralogta a helyzetet: azért merné-e valaki állítani, hogy e népek reformkóptelenek ? Itt is felszabadita és emancipálta magát az alkotmány varázs hatása alatt a szabad széliéin, miként emancipálta Törökországban is, a mint az bizo­nyítja a kihirdetett alkotmány ós én teljesen meg­bízom a szabad szellemű török alkotmán}' életbe léptetésében, bízom : mert a helyzet kényszerűsége a török birodalom fennmaradhatásának conditio sine quo non-jává teszi azt. Különben a török theocratia soha, míg a múltban se volt szabadság és reforméi lenes nekünk. Nem szabad felednünk, hogy Bethlen Gábort és Eákóczyt török seregek segítették a vallásszabadság nagy harczaiban, s hogy a török hódoltságok alatt mindenütt virág­zott a vallásszabadság a Caraffák rémes iuqui­siójávaí s eperjesi vérfürdőivel szemben. De ha Po­lyt és társai a theocratiót annyira elitélik és incom­patibilisnek tartják a szabadsággal: hogyan vindi­ealhaíják a Balkán félsziget keresztyén népei ki­vánatainak jogosultságát, hisz ezek még soha se ragadtak fegyvert politikai szabadságukért, hanem mindig a görög nem egyesült vallás fölényének kivívásáért; Muszkaország czárja is, — mint schis­maticus pápa , tehát theocraticus alapon tar­totta és tartja kezében e mozgalmak szálfáit, ama keresztyén népek épen a theocratia honosításáért lelkesednek ; a különbség csak az, hogy a mig a török theocratia türelmes, s minden más feleke­zetnek szabad tért enged, addig a schismaticus theo­cratia minden más felekezetet íüzzel-vassal kipusz­títana ama földről. Polyt képviselő ur azt mondja, hogy a keleti keresztyének el levén hagyatva, kénytelenségből mint a vizbefulók kapaszkodtak a muszkának feléjök nyújtott karjába, de hogy neki nincsenek scrupu­lusai ; mert ama népek nem akarnak muszkák, hanem önállók lenni. Helyes, csak hogy a farkas nem szokta az elragadott báránytól kérdeni, hogy akar-e vele menni? hanem ragadja és felfalja vad ösztöne szerint. (Helyeslés balfelöl.) Aztán az sem áll egészen, hogy ama népek el voltak hagyatva, hogy hiába kerestek más szö­vetségest, mert mi fedeztük és vódtük a múlt­ban, mi mindenkor jóakaróik és támogatóik vol­tunk. És hogy ott a Dunánál egy csak nem teljesen önálló Szerbia és Románia alakulhatott, azt egye­nesen a mi közbenjárásunknak köszönhetik; de ez iránti hálájukat azzal róják le, hogy az egyik a Bánátot, a másik Erdélyt akarja annectálni, sőt térképeiken már annectálták is, hogy emmisarius-

Next

/
Oldalképek
Tartalom