Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-242

M 342. országos ülés május 12-1877. intézkedésekről már ki levén nyomatva, az ülés alatt szét fog osztatni, és a közigazgatási bizott­ságnak azon utasitással fog kiadatni, hogy jelen­tését a legközelebbi ülésben adja be. (Helyeslés.) Közlekedési minister ur kivan szólni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Van szerencsém két törvényjavaslatot letenni a ház asztalára : egyiket a magyar észak­keleti vasuttársulatot érdeklő 1875. évi XLV. tör­vényczikkben foglalt szerződés módosításáról, — másikat pedig a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről, és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről. Kérem az elsőt a pénzügyi, a másodikat pedig a pénzügyi és vasúti bizottságokhoz előzetes tárgyalás végett utasítani. Elnök: Az első törvényjavaslat, mely szól a magyar észak-keleti vasuttársulatot érdeklő 1875. évi XLV. törvényczikkben foglalt szerződós módo­sításáról, a pénzügyi bizottságnak; a második pedig, mely szól a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről, és az eperjes-tarnowi vasút magyar­országi részével való egyesítéséről, a pénzügyi és vasuíi bizottságoknak fog kiadatni, önkényt érte­tődvén, hogy előbb e javaslatok kinyomatni s a ház tagjai közt szétosztatni fognak. Most következik az indítvány- ós interpella­tióskönyv felolvasása. Gllllier Gyula jegyző (olvassa): Az indit­ványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellatióskönyvben következő bejegy­zések vannak : Csatár Zsigmond: Orosz-Lengyelország rom.­cath. lakosain Oroszország czárja nevében elkö­vetett, s az angol kékkönyvben világgá tett ke­gyetlenségek miben létéről a ministerelnök úrhoz. {Nevetés.) Simonyi Ernő: A magyar-osztrák hadsereg főinspeetorának Zágrábban történt hivatalos fogad­tatása alkalmával előfordult tüntetések tárgyában, a ministerelnök úrhoz. Elnök: Mindkét képviselő ur az ülés végén a szabályszerű időben meg fogja tenni interpel­latióját. Következik a 36. sorjegyzékben foglalt kér­vények tárgyalása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a XXXVI. sorjegyzék 1. száma alatt a kivonatot): Bács­Bodroghmegye közönsége a közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. törvényezikk 42. §-ának, mely szerint a 100 frton felül adózó adójukat az adó­hivatalnál tartoznak fizetni, — módosítását kéri. Szlvák Imre előadó: A kérvényi bizottság véleménye az, hogy a jelen kérvény a pénzügy­minister urnák adassék ki. Schmausz Endre: T. ház ! Bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék kegyesen megen­gedni, hogy ezen kérvény felolvastassék. Gullier Gyula jegyző (olvassa a kérvényt) Schmausz Endre: T. ház! Nem lehet szán­dékom azon indokokat, melyek az 1876. évi XV. törvényezikk 42. §-ának életbeléptetése folytán Bácsmegyére nézve különösen terhesekül tüntetik fel a közvetlen adófizetés kötelességét, újból elmon­dani A most felolvasott kérvény a tárgyat tökéle­tesen kimeríti és a bajt a maga egész valósá­gában tünteti a t. ház elé. Annak tudatában, hogy ezen kérvény közvetlenül a törvény módosításának alapjául nem szolgálhat, de figyelemmel azon nagy bajokra és terhekre is, melyek Bácsmegyében kü­lönösen terhesekké válnak, mert a mint tudom, ezen adófizetők categoriájába az egész országban 40,000 ember esik és a mint méltóztatott hallani, ebből ] j s-ad rész jut Bácsmegyére, s tekintettel arra, hogy az egész megyében csak nyolez adó­hivatal van, s igy az adóhivatalok folytonos fel­keresésével járó terheltetése az adózóknak nyilván való. ebből pedig az országnak semmi haszna nincsen: én a magam részéről valamint képviselő­társaim részéről azt vagyok bátor kérni a t. háztól, méltóztassék ezen kérvényt a pénzügyminister ur­nák kellő figyelembe vétel végett kiadni; mert azt hiszem, hogy az ő kezeiben lévén a törvény vég­rehajtása központosítva, ő fogja tudni a bajok or­voslását legjobban eszközölni. Én hiszem, hogy ő fog rá módot találni, hogy az állam érdekeinek csorbítása nélkül könnyítsen az adózók sorsán. A módositvány igy hangzik: Bács-Bodrogmegye tör­vényhatóságának kérvénye kellő figyelembe vétel végett kiadatik a pénzügyminister urnák. Elnök: A módositvány még egyszer fel fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa a módo­sitványt.) B. Rudics József: Én a kérvényi bizottság­nak véleményét Bács-Bodrog megye törvényható­ságának kérvényére vonatkozólag csakis a Schmausz Endre t. barátom és képviselőtársam által be­nyújtott módositványnyal fogadhatom el. Ezt pe­dig annál inkább vélem tehetni, mert egyrészt az imént felolvasott kérvényből merítve magamnak a meggyőződést, másrészt anyamegyémnek helyi viszonyait és érdekeit jól ismervén, bizton merem állítani, hogy a kórvény elvitázhatlanul kimutatja, miszerint az 1876. évi XV. t.-cz. 42. §-ának azon intézkedése, hogy a 100 frton felül fizető adózók adójukat közvetlenül a királyi adóhivatalban tar­toznak befizetni: megyém területének 5595 ily lakójára nézve igen káros ós hátrányos; ugy szin­tén a községi közegeknek bokros teendőire zsib­basztólag hatnak a fenébb emiitett törvényben körülirt sokoldalú nyilvántartási s egyéb munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom