Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

£61. «r>2ágos ülés jmiius 27Í. 1877, 297 És most mielőtt bevégezném QÍo&dmeamU vissza kell térnem arra, a mit előadásom kezdetén mondottam, hogy monarchiánk igen eritieus helyzete, van a keleti kérdéssel szemben ; mert ezen monarchia oly népeket foglal magában, melyek nem osztoznak azon áramlatban, melyet törökbaráíi áramlatnak szoktak nevezni. En őszintén köszönetet mondok a f. korniáuynak, hogy eddigi okos, óvatos politikájával megmentette s reméllem, hogy ezentúl is meg fogja menteni hazánkat egy nagy veszélytől, mert t. ház, ha azon szerencsétlenség érne Magyarországot, hogy a, nagy keleti kérdés megoldásánál csatatér lenne : én ennél nagyobb szerencsétlenséget nem ismernék; de reméllem, hogy miként a t. kormány eddig megakadályozta, ugy jövőben is meg fogja akadályozni, hogv ne lássuk egymást Philippinél. Én t. ház bizalmamat fejezem ki a t. kormány iránt s elfogadom a kérvényj bizottság javaslatát. (Tartós zaj.) Elnök: Szólásra többen lóvén feljegyezve, a tanácskozást ma befejezni nem lehet, miután méltóztatnak tudni, hogy a kitűzött napirend szerint az igazságügyminister nr fog válaszolni fél kettőkor báró Kemény István interpellatiójára, s minthogy tehát a tanácskozás be nem fejeztethetik a napirenden levő tárgy fölött, szükségesnek" tartom a t. házhoz azon kérdést intézni, hogy ezen ma megszakadt tanácskozást holnap első sorban kiyáiija-e tárgyalni, miulán a mit" méltóztatnak tudni, a holnapi ülés napirendjére kitüzetett a sajtók használatával nyers répát feldolgozó ezukorgyárak által fizetendő fogyasztási adónak 1878. évre megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztassanak eziránt határozni. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Miután a t. ház kegyes volt a czukoradóról szóló törvényjavaslatot a holnapi ülés napirendjére kitűzni, kérem a t. házat, méltóztassék ezen határozathoz képest elhatározni, hogy a holnapi ülés napirendjére első sorban a czukoradóról szóló törvényjavaslat tűzessék. {Helyeslés) Elliök: Ha a t. ház elfogadja (Elfogadjtál) akkor a holnapi ülés napirendjén első sorbari a czukoradóról szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni, és azután fog folytattatui a ma megszakított vita. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház ! Báró Kemény István képviselő ur a következő iníerpel latiét intézte hozzám: „vajon melyek, minők lehetnek azon fontos okok. a melyek folytán Enyedről — mely Alsó-Febérvármegye székhelyének meghagyatott, és melynek elvitele a legnagyobb közigazgatási politikai hiba és a nemzet ellen elkövetett bűn lenne a törvényszéket Gyula- fehérvárra átköltöztetni, — helyesnek találta, hol a KÉPT- H. NAPLÓ 1S75 78 Xl KÖTET. várban katonavilág uralkodik, a városban pedig n nemzetiségek túlnyomó többségben vanuak." T. ház! 'Ezen iníerpellatió folytán bátor leszek j azon adatokat elősorolni,. melyek alapúi szolgálnak a kormány azon intézkedésének, melynél fogva az Alsó-Fehérmegyében meghagyott egy törvényszék székhelyévé Gyulafehérvár várost tette. Mielőtt ezen intézkedés történt volna, AlsóFehérmegyében két törvényszék volt. t. i. NagyEnyeden és Gyulafehérvárt. E két törvényszékre nézve, tekintve ugy a törvényszók területét, mint népességét és e két törvényszéknél.előfordult ügy| forgalmat, a következő adatokat vagyok bátor i előterjeszteni: a nagy-enyedi törvényszék terű* i létének népessége 96 ezer lélek, a gyula-fehérvárié 154 ezer, és igy 58 ezerrel több. NagyEnyed törvényszékének ügyforgalma 9000, Gyulai fehérváré29,000, tehát 20,UOO-rel több. Nagy-Enyed I törvényszékének kiterjedése 30, Gyulafehérváré | pedig 59 négy szög-mór tfcld, vagyis 29 mértföld\ del több. T. ház! Csupán ezen adatok is, azt hiszem, : eléggé indokolják a kormánynak azon intézkekedósét, hogy & törvényszók székhelyéül nem Nagy Enyedet, hanem Gyulafehérvárt tette. De indokul szolgált még ez azon oknál fogva is, hogy t. i. Alsó-Fehérmegyében Gyulafehérvár sok" kai inkább képezi a megyének központját, mint a megye szélén fekvő Nagy-Enyed ugy, hogy egész határozottsággal merem állítani, hogy a megye lakosságának túlnyomó része sokkal közelebb vau Gyulafehérvárhoz, mint Nagy-Enyedhez. I Ezen felül, mit a képviselő ur sem vont kétségbe — az államkincstárnak nevezetes épületei vannak Gyulafehérvárott, melyek alkalmasak a törvény: szék helyiségének és az ottan levő foglyok elhelyezésére. Azt hozza, fel t. barátom indokolásában, és : az kelt aggodalmat benne, hogy a törvényszók | Gyulafehérvárott a várban van. Először is rneg| jegyzem azt, hogy nem egyedül Gyulafehérvárt van várban, hanem itt Budán is, Temesvárott és Komáromban szintén várban vannak a töri vényszékek és ezért senkinek sem jutott eszébe I ezen aggódni, miután a tapasztalás nem nyújt | okot arra, hogy az igazságszolgáltatás menetére j e körülmény a legkisebb hátrányt szolgáltatná is. Azt hiszem, hogy t. barátom aggodalmát egy bizonyos eshetőségre, háború esetén, ellenséges i invasióra alapította. Engedje megjegyeznem, hogy ellenséges in-vasió esetében, legyen a törvényszék i várban, vagy nyílt városban, valamint minden ; egyéb, ugy a törvénykezés is szünetelni fogna és aggodalmai ezen esetre vonatkozólag el fognak enyészni. Felhozta t. barátom, hogy ott lőporos torony, gyutacsgvártó laboratórium van, Ugy vagyok 38