Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-258

t>AA 258. országos ülés midőn min (len-ki tudja, mily külügyi helyzet előtt állunk. Hogy ily perecben a kormány ily rendkivüli eszközhöz nyúljon, azért hogy lehetetlenné tegye az országgyűlésnek, hogy összejöjjön, bármi történjék is: —bocsánatot kérek, de ezt nem lehet egyébre magyarázni, mint arra. hogy a kormány el van határozva oly lépés megtételére, melyről tudja, hogy ellene a magyar országgyűlés az egész nemzet nevében tiltakoznék, és akkor igaza van b. Simonyi Lajos t képviselő urnák, hogy ez egyenlő lenne az államesinynyal. Ezt ajánlom a t. kormány figyelmébe. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Megvallom, meglepetéssel vettem, hogy a t. képviselő ur kétségbe vonja az alkotmányos királynak azon jogát, mely más államokban is megvan, s mely nálunk is gyakoroltatott, és a mely ellen azon padokról felszólalás történvén, a ház már ismételten kimondotta, hogy ezen jog létezvén, az ellen felszólalásnak ily módon helye nincs. Helíy Ignácz: (Közbeszól:) Sehol sincs nyoma. Tisza Kálmán ministerelnök: Több ízben történt felszólalás Simonyi Ernő képviselő ur részéről és a t. ház ezen felszólalást mindannyiszor mellőzte. Egyébiránt ez oly jog is, mely meg van minden alkotmányos országban, (Ellenmondás a szélső baloldalon) ellenben pedig nálunk benne van a törvényben, hogy ő Felsége az országgyűlést olnspolhatja; mert ben van az 1867. X. t.czikkben a provisio, hogy minek kell akkor történni, mikor ő Felsége elnapolja: „Minthogy az évi költségvetésnek országgyűlési!eg történendő megállapítása mindég csak évre terjed s ujabb megállapítás megajánlás nélkül adót kivetni és behajtani nem lehet: oly esetben midőn ő Felsége az országgyűlést bánni okból előbb feloszlatja vagy annak ülését előbb elnapolja, vagy berekeszti, mint a befejezett számadások beadása és a jövő évi költségvetésnek előterjesztése a ministerium által teljesíttetett s az országgyűlésen e tárgyak iránt határozat hozathatott volna : az országgyűlés még azon év folytán, és pedig oly időben összehívandó, hogy mind a befejezett számadások, mind a jövő évi költségvetés az évnek végéig országgyűlésiig tárgyaltassanak. Ez van az 1867. 10-ik t.-czikkben, mely az 1848-ik évi 4-ik t,czikk 6-ik szakaszának módosításáról szól. Egyébiránt, mondom, ezen jog nemcsak nálunk van meg. (Zajos ellenmondás a szélső baloldalon) meg van ez másutt is. Én különben nem tehetek róla, de én még mint nem minister is védtem ezen felségjogot, és védőm mint minister is, és nem tartom helyesnek, hogy az még csak meg is támadtassék, szemben a positiv törvénynyel. S én igenis, nehogy juiiins 23. 1877. azt higyje a t. képviselő ur, hogy bármi tekintetben buvócskát. akarok játszani, vagy allamesinyt akarok csinálni: deklarálom, hogy ha ő Felsége az én tanácsomra fog hallgatni: reseriptum által fogja elnapolni az országgyűlést. (Derültség.) Határozottan nyilvánítom, hogy ha ő Felsége az én tanácsomra fog hallgatni : akkor nem fog eljárni máskép; mert utóvégre biztosítani kell az országot nemcsak oly államcsíny ellen, melylyel azokat vádolják, kik, ha azt megcsinálnák, igen furcsa felelősség alá esnének; de meg kell védeni azok ellen is, kik ezen tréfás államcsínyt megcsinálhatják minden felelősség nélkül. CHelyeslés és derültség a középen.) Elnök: Tereljük vissza a tanácskozást rendes folyamába. (Hét/Ön!) A leirat általi elnapolás kérdése nincs a napirenden. Most felfogásom szerint szó van arról, hogj mi tárgyaltassék az országgyűlésnek jelenlegi együttléte alatt. A ministerelnök ur óhajtja, hogy a gyámügyi törvényjavaslat letárgyaltassók a másik ház által is, azonfelül tárgyaltassanak, a mennyiben a törvényjavaslatról van szó, a két házban a beadott bizottsági jelentések, melyek a ház tagjai közt ki vannak osztva. Szükséges lesz a delegatió megválasztása is. Azonfelül a ministerelnök ur a t. ház jóváhagyását kívánta arra nézve, hogy az országgyűlési ülések elnapolása alatt a kiegyezési bizottságok saját maguk által meghatározandó időben folytassák rnüködésöket és átvévén a ministeri umtól a vámtarifákat és esetleg a vámszerződéseket, ugy intézhessék niunkájokat, hogy a ház összejövetelekor munkájokkal készen legyenek. Az a kérdés, méltóztatnak-e ezt elfogadni f Továbbá az iránt kell a háznak határozni, hogy kivánja-e a kisebb polgári perügyekről szóló törvényjavaslatot tárgyalni ? Simonyi Ernő : A napirend megszabásának kérdésévol kapcsolatban alkotmányos szempontból oly fontos kérdés merült fel, melyet nézetem szerint elhamarkodva elintézni nem lehet. Tisza Kálmán ministerelnök (közbeszól:) Nem is lehet határozni fölötte. Simonyi Ernő: A kérdés fel van vetve; a ministerelnök ur a maga nézetét határozottan kimondotta, s a t. ház ítéletétől fog függni: vajon ezen nézetben osztozik-e, vagy nem, és ez iránt kíván-e véleményt mondani, vagy nem ? De hogy ez néhány perez alatt történjék meg, az nem helyes. Ami a napirend megállapítását illeti is, vannak tárgyak, melyeket szívesen felveszünk és felvételüket helyeseljük; vannak ismét kérdések, melyek iránt a ház nincs tisztában az iránt, hogy felvétessenek-e, vagy ne? Ilyen a bagatellügy. Magában véve nagyon fontos kérdés ez is. Tudom, hogy az ország milliói várva várják ezen törvény meghozatalát; tudom azt is, hogy a ház