Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-258
232 258. országos ülés június 23. 1877. téti: akkor a szőlőbirtokok az árvapénzek kölcsönvehetésónek kedvezményétől el nem zárhatók. Én részemről hajlandó vagyok azon practicus alakban, mint azt Budapest főváros szabályrendelete' tartalmazza, a kölcsönadási jogot a törvényben körül van irva a szőlő birtokra megadni. E tekintetben azt hiszem, hogy Hosztliiszky képviselő társam módosítása, egy 'általam beadandó pótmódositvánnyal a kérdést meg fogja oldani ugy, hogy meg lesz egyfelől az árvák kellő biztonsága, másfelől pedig a szőlő birtokosok nem lesznek kizárva az árvapénz kölcsönözhetéstől. E szerint körülbelül igy kellene szövegezni a Hosztinszky képviselő ur által beadott módosítványt, hogy megfeleljen Budapest praetieus intézkedésének, hogy a szőlőkre a becsérték egyharmadrész erejéig felmondásra szóló kölcsön csak oly feltétel alatt adható, ha azoknak kellő miveltetése és a gyámhatóság által kijelölt biztosító intézetnél a gyámpénztár javára kiállított kötvény által jég-kár elleni biztosítása évről-évre igazoltatik. Ha ezen feltételek bármelyike nem igazoltatik: a gyámpénztári kölcsön felmondás nélkül is azonnal lejártnak tekintendő, és visszakövetelhető. Ily formán kérem a szöveg módosítását. Módositványomat leszek bátor mindjárt írásban beadni, Kovácsy Gyula: T. ház ! Az előttem szólott képviselőtársam módositványához nem járulhatok, s helyesnek az eddig hallottak közül egyedül az eredeti szöveget tartom. Mert én részemről e szöveget ugy értelmezem, hogy a szőlő igen is részesülhet kölcsönben; de csak annyiban, amennyiben, mint földbirtok értékkel bir. (Felkiáltások : Oh6 \) Igen is én utalok a gyászos emlékezetű provisorium időszakára, mikor a szőlőkre nagy kölcsönöket adtak. Nem mentek akkor sem tui a becsérték egyharmadán, s mégis mindenfelé igen nagyok azon vesztessógek, melyek ezen szigorú szabály mellett is az árvapénztárakat szőlőkre adott kölcsönök folytán értek. Én* ennek ismétlését nem akarom megérni, s épen azért szőlőkre a földbirtok értékén tul, valamint oly falusi házakra, melyek bérjövedelmet nem hoznak, a beltelek értékén tul, tehát azontúl mennyit a talaj ér: nagyobb kölcsönt nem adnék, s ezen tulmenni az elöljáróságokat sem engedném. A mit az előttem szóló képviselő ur méltóztatott mondani, hogy évenkint bemutatandó a biztosítási bárcza: az illusoriussá válik e gyakorlatban, s csak a felügyeietet nehezíti, sőt csaknem lehetetlenné teszi s a legtöbb esetben kijátszásra vezet. Ennélfogva ón az eredeti szöveget pártolom. Baross Gábor: T. ház! A mi a beadott modositványokat illeti, bátor vagyok röviden megjegyezni, hogy én a magam részéről legjobbnak tartom a szöveget, mert a szőlők értéke oly ingadozó, hogy azokra kölcsönt adni nem lehet. Nekem azonban egy más módositványom van -ezen §. 3. bekezdéséhez, mely azt mondja, hogy a kölcsönadás feltételei szabályrendeletekben állapittatnak meg. Méltóztatnak emlékezni, hogy a 287. §. a gyümölcsöztetési eljárásra nézve tartalmaz intézkedéseket, ós ezeket kiterjesztette azon községekre, melyek a 144., illetőleg 185. §. értelmében az árva vagyon kezelésére jogositvák. Hogy ezen szakasz harmadik bekezdése összhangba hohozassék a 287. §. rendelkezésével: bátor leszek egy rövid módositványt beadni, mely ekként szól: a 289. §. 3. bekezdése helyébe teendő „a kölcsönadás feltételeinek részleteit a törvényhatóság, rendezett tanácsú városok, s a 144. ós 185. §§. szerinti községek a 287. §-ban érintett szabályrendeletben állapítják meg," Elnök: A beadott módositvány fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző: {újra felolvassa Baross Gábor módositvány át.) Taray Endre előadó : T. ház! Miután a Baross képviselő ur által beadott módositvány folyománya az eddig beadott módositványoknak. azt részemről elfogadom. Simonfay János: T. ház! Magyarországban a bortermelés egyike a jövedelmező iparágaknak vagyis termelésnek. De ha a törvényben, világosan csak „földbirtok" vétetik fel és ennek azon magyarázat adatik, melyet imént hallottam, ugy a minister úrtól, mint némely képviselőtársamtól : akkor szőlőbirtokra kölcsön egyáltalában nem lesz kapható s ezáltal annak értéke tetemesen csökkeni fog. Ha ezen szöveg elfogadtatik t. ház, Magyarországban a szőlőmüvelés tétetik tönkre, a mely ha kellőleg űzetnek, a legtöbb hasznot hozhatná. Nézetem szerint a t. ház, akkor járna el leghelyesebben, hogyha a szövegbe felvenné a szőlőbirtokot is, mi hogy megtörténhessék, a következő módositványt vagyok bátor beterjeszteni. Elnök: A Simonfay képviselő ur által beadott módositvány fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvas;) Módositvány: „A 289. §. első sorának végére tétessék: „Szőlőkre azonban csak felmondás kikötése mellett adható egy negyed becsértékben." Elnök : Fel fog olvastatni Teleszky képviselő ur módositványa. Gulner Gyula jegyző : (újra felolvassa a módositványt.) Tisza László: T. ház! A mint az előttem szólott t. képviselő ur mondotta, én is szőlő iparos vagyok, ós én is nagyon érzem annak szükségét, hogy a szőlőszet érdekében több történjék,
