Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-256
256 országos illés juuius 21,1S77 193 állani." És igy a törvényhatósági árvaszéki ülnökök száma kettő és valószínű, hogy a legtöbb törvényhatóságban ezen minimumból fog állani az árvaszéki ülnökök száma." Már most a jelen szakasz harmadik sora azt mondja: „Törvényhatósági árvaszékekuél legalább két rendes ülnök jelenléte szükséges." Ha e szakasz ugy, a mint van elfogadtatik : akkor ha valamelyik törvényhatósági árvaszéki ülnök a megjelenésben akadályozva van, mert rendes határozathozatalra ó a ülés tartására két tag jelenléte szükséges, ülés tartása lehetetlenné fog válni. Ennélfogva bátor vagyok azon módosítást tennie, hogy a 187-ik §. 3-ik sorából a „rendes" szó kihagyassék és a következő toldás tétessék hozzá: „A kik közül az egyiknek rendes ülnöknek kell lennie." Ajánlom módositványomat. Elnök : Veres Pál ur módositványa fel fog olvastatni. Horváth Gyula jogyző: (Olvassa Veres Pál módosítvanyát.) Szilágyi Dezső: T. ház! Akkor nem látom át, minek a distinetió a városi és a törvényhatósági árvaszékek közt, ha ugyanazon szabály fog állani mindegyikre: azért azt gondolnám, hogy a §. alakittassék ugy át, hogy minden árvaszékre ugyanazon egy szabály álljon, tudniillik, hogy az elnökön kivül vagy két ülnök, vagy egy rendes ülnök és egy kiküldött jelenléte legyen szükséges. Tisza Kálmán minislerelnök és belügy minis! er: T. ház! Az ellen nincs semmi kifogásom, hogy a szövegen módosítás történjék ; de epén ugy a talakitani, mint a képviselő ur kívánja, azért nem lehet: inert a várost árvaszékekben a kiküldött felel meg a rendes ülnöknek; a törvényhatósági árvaszékeknél pedig a 177. §. szerint a .jegyző csak akkor bír szavazati joggal, ha ülnököt helyettesit, vagy annak teendőit végzi. Elnök: Méltóztassanak meghallgatui Veres képviselő ur módositványát. Molnár Aladár jegyző (olvassa a médositvónyt.) Taray Endre előadó : T. ház! Azon szempont, melyből a közigazgatási bizottság ezen §. szerkezeténél kiindult, azon felfogás volt, hogy igen lényeges különbség van a nagy és kis községek állapota és a törvényhatóságok közvetlen kezelése alatt álló árvaszékek közt. Ennél coneentrálva van egy város, vagy nagy vidéknek árvaügye ; holott amott egy igen kis községnek igen csekély árvaügye van. Tehát a törvényhatóságok árvaügyei mind terjedelmük, mind minőségükre nézve tetemesen nagyobb fontossággal bírnak, mint egy, nagy vagy kis község árvaügyei. Hogy itt szakértő ülnökök kívántatnak, az nagyon természetes Ez oka, hogy a kis és nagy KÉPY. H. NAPLÓ 1875-78. XI KÖTET községekben elegendőnek vélt a közigazgatási bizottság egy rendes ülnököt, holott a másiknál kettőt kivánt meg. Ezen szempontból kérem, hogy méltóztassék a szöveget megtartani. Pulszky Ágost: T. ház! Megvallom, hogy azon indokolás által egyátalában nincs megingatva Veres képviselő ur indítványa. Mindenekelőtt kétségtelen az, hogy miután a törvény minimumként csupán két ülnököt állapit meg a megyei árvaszékek ügyeire, ha ezen §. elfogadtatik: a legtöbb megyében az összes árvaszéki ülnökök jelenléte lesz szükséges arra, hogy ülés tartathassák és ha csak egy ülnök lesz akadályozva betegség vagy egyéb ok által, ülés nem fog tartathatni. Már most a ministerelnök ur megjegyzése daczára sem vagyok képes belátni a különbséget a törvényhatósági és megyei árvaszék közt, a mennyiben a megyei árvaszéknél lehet a jegyző ülnökhelyettesitő, rendezett tanácsú városoknál azonban jegyző nem lehet árvaszéki tag; de már a helyettesitett ülnökre vonatkozólag ugyanazon szabály áll, mint a rendezett tanácsú városoknál azonban jegyző nem lehet árvaszéki tag, de már a bekebk'sitett ülnökre vonatkozólag ugyanazon szabály áll mind a rendezett városokra mind a törvényhatóságokra. Ha tehát a törvényhatóság, mint előre látható, saját kebeléből fog több helyettes elnököt kirendelni, mert két ülnökkel nem fog mindenesetre ós minden körülmények közt kijönni:. én egyáltalán nem látom át ezen intézkedés czélját, ha csak a 187. §-ban nem akarunk lehetőséget adni arra, hogy az árvaszék ülést, egyik árvaszéki tag betegsége eseteben is tarthasson egy ily kiküldött vagy helyettesitett tag árvaszéki ülnök gyanánt való szereplése mellett. Ha jól fogtam fel a t. ministerelnök ur ellenvetését, az talán csakis arra terjed, hogy ne lehessen árvaszéki ülést akkor tartani, midőn csak egy rendes tag van jelen. Legalább ón csakis ezen értelmet tulaj donithatom a t. minister ur felszólalásának. Végre, ha e tekintetben aggodaknai vannak, belátom, hogy talán a jegyzőt nem kívánja tökéletes paritásba helyezni a többi árvaszéki tagokkal; de akkor elég azon kifejezés, mely a szakaszban úgyis benfoglaltatik. hogy: „egy rendes ülnök és egy kiküldött tag", a 178. §-ra való hivatkozással, — a mi azt teszi, hogy itt nem azon esetről van szó, midőn a jegyző van kiküldve. hanem azon esetről, midőn a törvényhatóság választott, illetőleg kirendelt helyettes ülnököt és az illető ezen minőségben működik itt. Részemről tehát semmi okot sem látok aggodalomra Szilágyi képviselő ur szövegezésében. Elnök : Fel fog olvastatni a Szilágyi képviselő ur által beadott módositvány. 25
