Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-239

259. országos ülés május 5. 1877. ií épület 7—8000 frtba került, és most természetesen alig veheti hasznát: mert a képezde féle termek ott állnának üresen. Én azt kérdeztem a mélyen t. minister úrtól, hogy vajon mivel fogja indokolni annak a kegyelt Félegyházának a szellemi fölényét Csongrád feleit ? vagy mi azon magasabb indok, mely Félegyházát Csongrád fölébe helyezi? Jó lesz, ha a t. ház e két várost megismeri. (Mozgás) Félegyháza innen onnan 100 esztendeje, hogy létezik, elismerem, hogy kedvező vasúti összeköttetésénél fogva, elismerem, hogy a Tiszafolyó tőle távolabb lévén, nincs kitéve azon szerencsétlenségnek, mely az én városomat megszokta látogatni, ahol az árvíz sokszor kellemetlenséget idéz elő és bizonyos tekintetben, elismerem, fuvarosai által ez a város sokat nyert. De ha másrészt nézzük Félegyháza városának nevelésügyi statistikáját, mit találunk itt felírva évtizedek betűivel? azt, hogy azon 2 — 3000 tanköteles gyermekcsoportból alig jár iskolába 8—9 száz tanuló; nézzük már most az én szegény városomat (Derültség). Igenis nézzük meg, — és ezt igen felemelt fővel mondom t. ház, mert ez tény. Ez büszkeségem, hogy ezen szegény város polgári iskolát tart fenn, melyhez óriási áldozattal jár évenként, ott annyi fizetést ad a város az elemi tanítónak, mennyit az a hires és az imént feidicsőitett Félegyháza város csak a gynmásiumi tanárnak ád. Tehát megértette az idő intő szavát, hogy a jó tanítót becsületesen kell űzetni. Félegyházán az elemi tanítónak fizetése 300 írt. Lehet-e abból megélni, lehet-e ott a népnevelésnek felvirulnia ? Ellenben Csongrádon, ott minálunk 5—600 írt fizetése van egy tanítónak és mintegy 2800 tanoncz látogatja a tanodát. Ezzel a t. ház előtt csak azt akarom bebizonyítani, hogy Csongrád városa e részben is felette áll Félegyházának. De maga Csongrád városának fekvése egészséges, azt elhiszi mindenki, a kinek a folyam mentében fekvő községekről teljes ismerete van. Ott természetesen egészséges a levegő. Igazolja ezt azon körülmény, hogy a tanitóképezdének bizonyára 100 tagból álló személyzeténél Csongrádon való ötéves létezése alatt csak egyetlen egy haláleset fordult elő. Ez is helybeli volt. Ez azt igazolja, hogy a minister urnák azon állítása, mintha Csongrád városa nem volna alkalmas : egyáltalán nem helyes. De tovább megyek. Csongrád városának lakosai többnyire mint földmivelők tanyán laknak, ugy hogy csak vasárnap jönnek haza, hétköznap pedig többnyire csak a munkára alkalmatlan öregek vannak otthon, ezekre levén bizva a gyermekek összetartozása. Üres szoba, üres lakás fölös számmal van ott, míg most a szegény tanárok panaszkodnak, hogy Félegy- 1 házán mily drágán kell íizetniök a lakást. De Csöng- I KÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. XI. KÖTET radon az értelmiség és tisztelet adó lévén, a tanárok becsültettek és a szegény képezdészek, kik bizonyára a szegénység legalsóbb rétegeitói származnak, mert minálunk a tanítói állást bizony még ma is elég nyomorúban fizetik, ugy hogy jó módú ember nem igen adja rá gyermekét, mig tehát Csongrádon az ily fiatal emberek 1—4 frtért kaphattak havonkint szállást, addig Félegyházán aránytalanul többet kénytelenek fizetni. Tehát a t. minister ur ezen szegény fiuk fentartására az olcsó módozatot is szem elől tévesztette és csupa barátságért Csongrád városát elejtette. De ha van, a mi nekem fáj : ez az, hogy mielőtt Csongrád városával megismertették volna azon kivánatokat, hogy mit akarnak az állam részéről, hogy az intézet továbbra is ott fenttartassék, mielőtt az ez érdemben beadott folyamodásomra a t. minister ur a választ megadta volna : már bevégzett ténynek kellett tekintenem, már jelezték előttem, hogy a képezdét tőlünk elveszik és csak azért, mert esetlegesen az én szerencsétlen személyemmel nem sympathizálnak. (Derültség) Kérem a t. minister urat, tekintsen el a személytől, tartsa szem előtt az ügyet, Csongrád városa lakosságának hazafias, önzetlen, önfeláldozó jellemét és azt. hogy Csongrád népe mindenek előtt olyan magyar város, melynél magyarabbat kívánni sem lehet, és e népet csak azért, mert a független magyar királyságot szeretné helyreállítva látni — az állami intézettől megfosztani sem észjog sem méltányossági^szempontból jogos nem volt. Mindezeknek előadása után mert a feltett kérdésekre a t. minister ur, nem indokolta adott feleletét: kérem azt napirendre kitűzni. Trefort Ágoston közoktatási minister: T. ház! Hogy én a csongrádi tanító képezdének Fél-Egyházára való áttételét elrendeltem, azt az egész ország tudta, midőn a pénzügyi bizottságban a költségvetés előfordult, meg lett az vitatva, a t. ház helybenhagyta, tehát befejezett tény, tehát erre nézve itt a t. képviselő úrral polemizálni fölösleges. Egyébiránt kinyilatkoztatom, hogy egyes tanügyi intézeteknek bizonyos helyen való létezését absolute nem tételezhetem fel egyes városok kivánságaitól és egyes helységek érdekeitől. (Helyeslés.) Én országos szempontból veszem a tanügy igazgatását; ha én minden egyes helység érdekeit tekinteném: akkor nem csak Csongrádon kellene felállítani tanitóképezdét, de legalább 50—60 helyen. Erre pedig az országnak nincsen pénze. Kérem méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a középen.) Csatár Zsigmond: Én neim tudom, hogy a mélyen t. minister ur, mily alapon helyez oly 2