Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-253
15Q ? 53. országo? Ülés junins 18. 1877. korlátai szabva, melyeket tekintettel a tényleges viszonyok és a magas községek műveltségi állapotára megszabni én szükségesnek tartók. Három pontbanállapitja meg ezen szakasz a községek teendőit a gyámügyekben ; háromban mondom ; de esetleg kettő lesz belőle, mert a két utolsó pont szorosan tekintve talán össze fog olvadni. Az első pont meghatározza a községek teendőit az örökösödősi tárgyalásnál s igy szól : A községi elöljáróság a gyámhatóság megbízása folytán vezeti az örökösödési tárgyalást oly' esetekben, midőn csupán leszármazó kiskora vagy gyámhatóság alatti nagykorú törvényes örökösök vagy ilyenek és nagykorú törvényes örökös társak és csekély vagy csak annyi vagyon maradt, mely a kiskorúnak eltartására felmegy. Itt a gyámhatóság a kiskorúaknak egy bizonyos kategóriáját, illetőleg ezek örököségnek tárgyalását a közegekhez utasítja. Ezen kategória két lényeges jel által van meghatározva; az első azok személyi állapotára, a második vagyonára vonatkozik, s a törvényjavaslat szavaival élve, azokat foglalja össze, kiknek csekély vagy csak annyi vagyona maradt, mely a kiskorúnak eltartására felmegy. Talán kicsinyesnek látszik az ellenvetés t. ház; de, ha németül nem tudnék, csakugyan nem tudnám megmagyarázni azt, hogy mit jelent a vagyonnak ezen „felmenesztése," képtelen volnék továbbá megmagyarázni azt is: vajon a törzsvagyonnak kell-e elfogyni a kiskorú eltartására, vagy pedig csak a jövedelemnek ? S végre képtelen volnék megérteni azt: mily megkülönböztetést fejeznek ki a szakasz ezen szavai: „csekély vagy csak annyi vagyon?" csak azt látom, hogy a javaslat valami reám nézve ismeretlen megkülönböztetést akar kifejezni. Segítségemre jő a törvény egy másik §-a, t. i. a 246. §., mely ezen eszmét némileg eltérrőleg, de sokkal helyesebben mondja meg. És csakugyan nem is tudom, miért szükséges ugyanazon eszmét emitt helytelenül kifejezni. A 246. §. igy szól „oly esetekben, midőn semmi (tehát nem csekély) vagy csak annyi vagyon maradt, melynek jövedelme (tehát nem állaga) nem több, mint a mennyi a kiskornak eltartására és nevelésére okvetlenül szükséges." De a t. háznak lesz alkalma még e kérdéssel foglalkozni ezen utóbbi szakasz tárgyalásánál, és én nem kívánom figyelmét e czélra tovább igénybe venni. Áttérek most a következő pontra. Nem tudom értelmileg az első ponthoz csatlakozik-e vagy pedig külön áll-e a következő pont: intézkedik továbbá a vagyontalan és oly kiskorúak minden ügyeiben, hol a vagyon csekélysége miatt nem annyira számadásról, hanem inkább annak ellenőrzéséről van szó, hogy a jövedelem fejében a kiskorúak kellőleg eltartattak. Kérdés, hogy mit ért e javaslat-e „minden ügyek" alatt. Ugyanazon eszmét akarja • e kifejezni, mit a következő alinea vagy pedig mást? A következő bekezdés igy szól: „Ily kiskorúakra nézve a községi elöljáróság a nagykorúsitás kivételével, a gyámhatósági hatáskörrel intézkedik." Azt kérdem, hogy az előbbi intézkedés, mely szerint a község a kiskorúnak „minden ügyeiben" intézkedik, azt fejezi-e ki, a mit ez? Ha igen, akkor az első intézkedés fölösleges; ha nem: akkor szükséges azon minden ügyek értelmét világosabban megmagyarázni. Itt következik azután a clausula, a mely kétségeim legnagyobb részének szülő oka; és ez a következő: „erre azonban az örökösödési tárgyalás befejeztével a gyámhatóság részéről felhatalmazást kell nyernie". Azt kérdem t. ház, hogy mily körű e felhatalmazás ? és mi tartozik e felhatalmazás körébe ? vajon — amint már előbb is emiitettem: van-e a községnek joga arra, hogy a kiskorúak bizonyos kategóriája felett gyámhatósági jogokat gyakoroljon? és a gyámhatóság minden speciális esetben csak azt itéli-e meg ? vajon a kiskorú ama kategóriába tartozik-e, vagy pedig egyátalában a gyámhatóság jogkörébe tartozik minden egyes esetben ítélni ? mily községnek, mely kiskorúak felett adja át a gyámhatóságot? Meglehet, hogy mindezen kételyeim aprószerüek; de azon meggyőződésben vagyok, hogy a praktikus bajok, melyek ezen ellentmondásokból. vagy érthetetlenségekből származni fognak: a gyakorlati életben épen nem lesznek jelentéktelenek. De ha elejtem is ezen tételt, és fölteszem azt, hogy minden egyes esetben a gyámhatóság határozza meg a község gyámhatósági jogát: kifogásom van az ellen, hogy a községek általában a kiskorúaknak bármely categoriájára nézve a nagykorusitási jognak kivételével teljes gyámhatóságot gyakoroljanak. Meg lehet, hogy a belügyminister ur a javaslat rendelkezését máskép kívánja értelmezni; de kétségtelen, hogy e javaslat szószerinti és világos értelme szerint a község ezen kiskorúakra nézve gyakorolni fogja, például a kiskorúság ideiglenes meghosszabbításának jogát, addig míg a bíróság határoz a végleges meghosszabbítás felett; továbbá a község gyakorolja a gyámnevezési jogot, a vagyon állaga megcsonkításának engedélyezését, Mert kénytelen vagyok megjegyezni, hogy még ily csekélyebb vagyonok esetében a vagyon állagának hovaforditása képezheti leginkább a kérdés tárgyát. De t. ház, fogja gyakorolni a község a gyámhatóság teljes fegyelmi .jogát ugyanazon bírságolási joggal, a melyet az árvaszék gyakorol; és fogja gyakorolni, a mennyiben számadásnak is van helye, még a számoltatási jogot is. Mert igaz