Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-252
134 252. országos ülés június 16. 1877. {Elfogadjuk) Elfogadhatott. E szerint a módosítás mellőzve van. Beöthy Algernon jegyző: (olvassa a 131.—136. §§-at, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak, olvassa a 137. §.) Taraj Endre előadó: T. ház! A 137. §. második bekezdésénél azt hiszem, sajtó hiba következtében e helyett „e határok elmulasztása" ez volna teendő „e határidők elmulasztása." Elnök: A 137. §. e stiláris módosítássá] elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 138.—141. §-#, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa továbbá a VI. fejezet czimét. Felkiáltások: Elég! Elég]) Elnök: A t. ház azt méltóztatott határozni, hogy az interpellatiókat a szokott időnél valamivel korábban kezdjük, de ezen időpont nem volt egy órára kitűzve, és én azt hiszem, hogy elég időt adunk az interpellatióra és válaszra, ha a tárgyalást még 1 j i óráig folytatjuk. (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző: olvassa a VI fejezet czimét.) Elnök: A czim ellennem lévén észrevétel, az elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző : (olvassa a 142. szakaszt.) Gr. Apponyi Albert: T. ház/ Én ezen §-nak szövegezését kissé tágnak találom, a menynyiben a szerint a negyedizigleni rokonoknak minden korlátozás nélkül beavatkozási és beszólási jog adatik, tekintet nélkül azon körülményekre, melyek egyes fennforgó esetekben a rokonok bizonyos kategóriájának kizárását kívánatossá teszik, Nehogy a ház türelmét kelleténél tovább igénybe vegyem, minden indokolás nélkül elő fogom adni azon modositványokat, melyeket ezen szakaszhoz proponálni bátor leszek, azt hivén, hogy azok az indokolást körülbelül önmagukban foglalják. Először is nem helyeslem a §. azon intentióját, hogy akkor, midőn az országban lakó negyedizigleni rokonok nincsenek, azoknak távolabbi rokonoknak beavatkozási jog adassék, mert a családi érzelmeknek azon bensősége, melyre az egész fejezet rendelkezése alapítva van, ily távoli rokonság összeköttetésénél egyáltalában fel nem tehető. (Helyeslés.) Ennek folytán e szakasz utolsó mondatát egészen kihagyandónak vélném. Azonfelül azt hiszem, hogy foroghatnak fenn oly esetek, melyek közt a negyedizigleni rokonoknak sem tanácsos befolyást engedni és ez esetek körülbelül egybevágók azokkal, melyek valakit a gyámság vagy gondnokság viselhetése alól egyáltalában kizárnak. Azért én hivatkozással a jelen törvényjavaslat azon §-ára, mely a gyámság vagy gondnokságra való képtelenség eseteit sorolja fel, ezen esetek egy némelyikét itt is alkalmazandóknak vélném, A 43. §. ugyanis ezeket mondja: „Gyámságot és gondnokságot nem viselhetnek: a) a nők, az anya kivételével; b) a gyámság, vagy gondnokság alatt állók'? Ezeket én mint rokonokat sem tarthatom a gyámsággal járó ügyek vitelére képeseknek ; ,,c) kik az atyai hatalom gyakorlatából a 21. §. intézkedése szerint vagy valamely gyámságés gondnokságtól megbizhatlanság miatt a gyámhatóság által elmozdittattak" Nézetem szerint ezek sem lehetnek hivatva, ha rokonok is, a gyámolt ügyeinek vezetésébe beleszólni; e) botrányos életűek; g) kik hamis vagy vétkes bukás, vagy a mennyiben a törvény ellenkezőt nem rendel, más bűntett miatt elitéltettek, habár büntetósöket kiállották is." Ezen eseteket olyanoknak tekintem, melyek a rokoni befolyás kizárását indokolják. Ezeken kivül megakarom hagyni az atyai hatalmat gyakorló atyának azon jogát, hogy egyes rokonokat, kik erre különben feljogosítva volnának, ezen befolyás gyakorlásából kizárhasson. Végre miután a rokonok befolyásának ezen kérdése oly kényes, hogy ezt meggátolni egy átalános kimerítő jogszabály által eldönteni egyátalában nem lehet: azt óhajtom, hogy a gyámhatóságnak egy bizonyos discretionális jog hagyassák fenn, hogy a gyámnak indokolt előterjesztésére oly esetekben, a melyek nem codiíiealhatók, hanem esetről esetre teszik kívánatossá, hogy az egyes idetartozó rokonok a gyámolt ügyeinek elintézéséből kizárassanak, ezt a gyámhatóság kimondhassa. Ezen szempontoknak iparkodtam kifejezést adni azon új szövegezésben, melyet ezen §-ra nézve indítványozni és elfogadásra ajánlani bátor •fagyok. Gulner Gyula jegyző (olvassa gr. Apponyi Albert módositványát.) Ezen szakasz a következő szöveggel alakíttassák meg. A gyámolt vagy gondnokoltnak férfi és nő ágon levő rokonai negyedizig az országban tartózkodó szülők vagy nagyszülők nem létében, vagy ha ezek ellen oly okok forognak fen, melyek őket a gyámság vagy gondnokságból kizárják, követelhetik, hogy a gyámság vagy gondnokság alatt álló rokonaik ügyeinek elintézésénél meghallgattassanak és közreműködhessenek, (149. §.) Ebbeli jogukat azonban nem gyakorolhatják : 1) ha a jelen törvény 43. §-nak b, c, e, és g, pontjai szerint a gyámság vagy gondnokságból kizárvák ; 2) ha az atyai hatalmat gyakorló atya által abból kizárattak. 3) ha a gyámolttal vagy gondnokolttal perbe állanak vagy közöttük és a gyámolt vagy gondnokolt közt az utóbbi személyes állását vagy va-
