Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-252
122 25S. országos ttlés június 16. 1877. és mostani Duna közt megtétettem, — a mi pedig nem egy pár napi munka, mert roppant sok felvétellel és kiszámítással jár, a mit nem egy, hanem igen számos pontra meg kell tenni. Mondom, a bizottság tegnapelőtti ülésében az én kérésemre azt határozta, hogy be várva az általam e tárgyban beterjesztendő, tüzetes, a múlt és jelen állapotot, valamint a netaláni jövő iránti tervezetről szóló javaslatomat, azután fog a tekintetben határozni, s a háznak indítványt tenni, a mivel tehát semmi olyast nem tett, a miért a t. képviselő ur megrovását kiérdemlette volna; mert ebben a dologban, melyben a tapasztalás megmutatta, hogy az magában a fővárosra semmi veszélyt nem rejt, alaposan igyekezett eljárni. A mi a többi pontokat illeti, hasonló veszedelemben van Szeged, Bikés és még más községek is. — Ezekre nézve én a legtüzetesebb felvételeket eszközöltettem ; de méltóztassék elhinni, hogy itt nagyon nehéz az elhatározás. Nem azért, mintha az ember nem látná azt, hogy itt veszedelem van, mert azt mindenki könnyen látja ; de nehéz azért, mert oly viszonyok teremtettek nagy részben az illetők által, melyeknek elbírálása nem csak műszaki, hanem bizonyos tekintetben más előintézkedóseket igényelnek. Így például Szeged városa, inig a Maros szabályozásáról volt szó, mindent elkövetett arra, hogy a műszaki vélemény ellenére keresztül vigye azt, hogy a város alsó végénél a Tiszába szakadó Maros a város felső végére vitessék, ahol sokkal nagyobb veszedelemmel fenyegeti a várost, a mint ezt minden akkori adatok mutatják, ós a mint azt, az akkori műszaki tekintélyek határozottan ki is jelentették, annál is inkább, mert a Tiszának ott oly szűk medre van, hogy azon keresztül a Marost vezetni nem lehet. Ha tehát a kettő egyszerre fog áradni: a várost végveszélylyel fogja fenyegetni és csak véletlen szerencse, hogy a múlt és jelen esztendőben a Maros és Tisza áradása nem jött egyszerre. Már most azt gondolná az ember, hogy a kérdés nagyon egyszerű : azt a medret meg kell változtatni és a Marost Szegeden alul elvezetni. Igen, de a már történtek óta ott egy vasúti társulat óriási töltést épített és egy vasutat vezetett át azon téren, a hol a Marost be lehetne vezetni. Ezen kérdéseket tehát előbb tisztába kell hozni, és százezerek szükségesek e kérdés megoldására. Mert, a mii akkor könnyen el lehetett volna érni és a mit ugy szólván a természet maga megmutatott, annak előmunkálatait rögtön tisztába hozni nem lehetséges. Én részemről azt is felvétettem műszaki emberekkel, hogy mi képen lehetséges legkönnyebben és legolcsóbban Szeged városát is megvédelmezni, de a munkálatokkal e tekintetben még készen nem vagyok, mert a mint méltóztatik tudni, a szakemberi vélemények közt eltérések szoktak lenni, igen könnyen megtörténhetik, hogy a műszaki vélemények közt is eltérések lesznek, és igy nincs még olyan szakvélemény, a mely mint döntő lenne elfogadandó. így van a dolog Békés városával is. A képviselő ur ismeri e kérdést; mert hiszen velem együtt sokat foglalkozott e kérdéssel, méltóztatik tehát tudni: minő veszély fenyegeti Békés városát, és hogy minő viszonyok idézték elő e veszélyt, s hogy részben a veszélynek az is volt okozója, hogy a munkálatoknál nemcsak a műszaki, hanem azon vidéki érdekek is irányadók voltak a megoldásnál. De mindamellett is, hogy a múltban ilyenek történtek, most már ez nem vehető tekintetbe, hanem az, hogy miképen lehet általában segíteni Békés ezen veszedelmén. És a mint ezzel tökéletesen tisztában leszek : akkor a ház elé fogom hozni az ügyei és elfogom mondani, hogy az országnak ezen meg ezen veszélyeztetett pontján szükséges segíteni és pedig véleményem szerint ezen vagy azon módon. A t ház dönteni fog előtejesztósem felett ós a t. ház előtt egyebek közt kétségtelenül döntő lesz a költségek kérdése és akkor a ház méltóztatik határozni, hogy elfogadja-e javaslatomat vagy nem. És mikor ezt be fogom nyújtani, minek pedig akkor leend leginkább helye, a mikor a költségekről is szólni lehet, t. i. a költségvetésnél : (Helyeslés) akkor lesz kötelességem részletesen kifejezni az ügyet és egyúttal azt, hogy mivel a tapasztalás azt mutatja, hogy az országnak ily nagy vizveszélyei szoktak lenni, ezekre nézve is mi a véleményem, s akkor a ház vagy azt mondja, hogy elfogadja véleményemet, vagy azt mondja, hogy felülvizsgálatot kivan. (Helyeslés.) Azért kérem a t. házat, ne méltóztassék a dolgot, vagy ily módon a dolog mostani állását mintegy semuiitevésnek tekinteni; hanem méltóztassék azon nyilatkozatom mellett, hogy én mindezen kérdésekre vonatkozólag tüzetes előterjesztést fogok a ház elé tenni: el fogom mondani, hogy minő károk vannak, minő okozatok folytán keletkeztek e károk, el fogom mondani, hogy miként lehet a bajon segíteni, hogy nálunk miképen szokott keresztülvitetni a szabályozás ós el fogom mondani, hogy minő áldozatok lennének — a kedélyek megnyugtatása szempontjából — az állam által hozandók és mennyibea lehetetni az érdekeltek közreműködésével e kérdéseket megoldani: akkor méltóztassanak előterjesztésem felett határozni. (Helyeslés.) Azért kérem, hogy e határozati javaslatot és indítványt ugy, a mint az beterjesztve van, jelenleg ne méltóztassanak elfogadni. Irányi Dániel: Nekem a házszabályok értelmében a t. ház engedelme nélkül nincs jogom szólni. De bátor vagyok a t. háztól azon engedelmet kikérni, hogy néhány észrevételt mégis koczkáztathassak arra, amit a t. közlekedési rninister