Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-252

2&2. országos ülés junitu Í6.1877. 119 ülés: akkor az osztályok összeülhetnek és e törvényjavaslatot tárgyalhatják. (Helyeslés) Pénzügyminister ur kíván szólni. Széll Kálmán pénzügyminister: Én is egy törvényjavaslatot vagyok szerencsés a ház asztalára letenni. A törvényjavaslat szól a sajtó használatával nyers répát feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyasztási adónak az 1877/8-iki idényre megállapításáról. Kérem, méltóztassék ezen törvényjavaslatot, mely provisorius intézkedést tartalmaz a legközelebbi czukorgyártási idényre, •— a pénzügyi bizottsághoz utasítani azon határozattal, hogy azt a bizottság előzetesen vegye tárgyalás alá és erről a háznak jelentést tegyen. Elnök: A sajtó használatával nyers répát feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyasztási adónak az 1877/8 ik évi idényre való megállapitásáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni és a ház tagjai közt szétosztatni, egyszersmind pedig a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Gulner Gyula jegyző: Azinditványkönyvben nincs ujabb bejegyzés. Az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés van: Interpelláló: B. Kaas Ivor, tárgy: a külügyi politika iránt. Elnök: A képviselő ur az ülés végén meg fogja tenni interpellatióját. Miután a ministerelnök ur egy interpellatióra ínég ina válaszolni kivan, a t. ház jóváhagyásával a napirenden lévő tárgyalást valamivel korábban fogom bezárni, hogy az interpellatióra és a válaszra is legyen kellő idő. Következik Irányi Dániel képviselő ur által a folyamatban lévő szabályozási munkálatok iránt beadott határozati javaslatnak indokolás végetti felvétele. Az indítvány fel fog olvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa az indítványt.) Irányi Dániel: T. ház! Ha figyelemmel méltóztatott meghallgatni, és miután körülbelől egy hete, hogy ki van nyomatva, talán el is olvasni határozati javaslatomat: akkor, ugy hiszem fölösleges annak minden bővebb indokolása, kimerítőbb fejtegetése; fölösleges annál inkább, mert a tények, melyekre hivatkozom, köztudomásra vannak, és mert az indítvány, melyet ama tényekre alapitok, az előrebocsátottakból önkényt és okszerűen következik. T. ház! Mindnyájan tanúi voltunk azon rombolásnak, melyet tavaly a Dunafolyam a fővárosban okozott, azon rémülésnek, melyet a főváros lakosaiban szült, azon veszedelmek, mely a város azon részét fenyegette, mely a nemzet, az ország legbecsesebb kincseit zárja magában. A hírlapokból tudjuk, hogy azon pusztítás, azon veszedelem érte vagy fenyegette a Dunafolyam mentén fekvő egyéb községeket és városokat az ország felső határától a vaskapuig. Ha meggondoljuk, hogy azon rémülés, azon rombolás, mely tavaly érte, de mint hinni szeretjük, csak nagy ritka időben éri a fővárost és a Duna mentén fekvő községeket: minden évben, az utolsó időben néha kétszer is sújtja az Alföld vidékeit a Tisza és annak mellékfolyóin lakozó embereket; ha megfontoljuk, hogy ezen veszedelem, daczára a megtörtént vizszabályozásnak, újul meg és újul meg minél gyakrabban: akkor lehetetlen t. ház, hogy az orvoslás módozatairól ne gondoskodjunk. Odajutottunk t. ház, hogy a Tisza mentén fekvő városok és községek, látva, miként minden fáradság, minden költekezés, minden erőfeszítés csaknem hiába való, kétségbe kezdenek esni, kétségbe azéri, mert minél magasabbra töltik a partokat, annál magasabbra emeli az iszap a folyó medrét, a hivatalos segély pedig egyéb útmutatást adni nem képes, mint azt. hogy emeljék megint fölebb a partokat, hogy a jövő évben ismét fölebb emelni kénytelenek legyenek. Odajutottunk uraim, hogy az emberek kétségbe esve a magok fáradsága, a magok erőfeszítése hasztalansága miatt, a szorgalomban, a takarékosságban megernyednek. Azon vidék lakossága, mely az ország, a nemzet zömét, javát képezi, már-már kivándorolni készül. Készül V! Vannak helységek, a melyekből már is százanként költözködnek egyelőre boldogabb vidékekre, adja az isten, hogy idővel ne más hazába. Oda jutottunk uraim, hogy kétségbeesve a kormánynak — nem mondom — jó akaratán, mert azt részemről nem vonom kétségbe, hanem segitő képességén és tehetségén, csakis az országgyűlés tői várnak már segedelmet. En ennélfogva t. ház, Önökhöz folyamodom. Önöket kérem arra, hogy részrehajlatlan, elfogulatlan ós tekintélyes szakemberek által vizsgáltassák meg az eddigi szabályozási munkálatokat, hadd győződjünk meg: vajon nem hibás alapon indult-e az meg ? és melyek azon eszközök és módok, a melyek által ezen iszonyú bajt orvosolni lehessen'? Ezt a közlekedési ministeriumtól, ezt, azon hivatalos közegektől hiába várjuk, a melyek maguk szerkesztették azon tervet, a mely hibásnak bizonyult, a melyek váltig állítják, hogy helyes utón járnak, vagy pedig, hogy a létező kereten belül a bajon segíteni nem lehet. Meglehet uraim, hogy a vizsgálat azt fogja kideríteni, hogy kevés költséggel a létező bajokat elhárítani lehetetlen ; de legalább tudni fogjuk a bajnak valódi okait, s a mi mai szorult helyzetünkben talán kivihetetlennek fog bizonyulni, azt, ha az isten megsegít, a jövőben megtehetjük, mindenesetre pedig azon sokat szenvedett, sokat sanyargatott népség legalább megnyugvást fog találni abban, hogy a törvényhozás által nincsen elhagyatva. Ennél fogva minden további indokolás nélkül;