Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-210

,70 210. országos ülés márczius $ 1877. beadandó elnöki előterjesztést. Méltóztassanak meghallgatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 1877. évi márczius 1-jéig elintézetlenül maradt interpellatiók, indítványok és határozati javaslatok sorozatát.) Elnök : Ezen előterjesztés tudomásul vétetik, s megtekinthetés végett a ház irodájába letétetik. Méltóztassanak meghallgatni, az indítvány és interpellatiós könyvbe történt bejegyzéseket. Beőthy Algernon jegyző (olvassa-.) Az interpellatiós könyvbe be van jegyezve Polit Mihály : a keleti kérdés illetőleg e kérdésben AustriaMagyarországnak Oroszországhoz való viszonyai iránt. A ministerelnökhöz. Németh Albert: a képviselőház és környékének a február 28-iki ülés alkalmával fegyveres rendőrcsapatok által történt megszállása iránt. A belügyministerhez. Simonyi Ernő: a bécsi alkudozásokat felderítő irományok beterjesztése iránt. A ministerelnökhöz. Az inditványkönyvbe be van jegyezve: Csatár Zsigmond : a naszódvidóki erdők tárgyában kiküldött bizottság jelentésének napirendre tűzése iránt. Elnök: Ez interpellatiók és indítványok az ülés végén elő fognak terjesztetni. Következik a napirend. Cziple Zsigmond előadó: T. ház .' A budapesti királyi főügyész, mint a sajtó ügyek közvádlója még a múlt évben kérte Miletics Szvetozár mentelmi jogának felfüggesztését, még pedig azon oknál fogva, mert az e képviselőnek felelős szerkesztése alatt megjelenő „Zasztava" hirlap hasábjain több sajtó vétség fordult elő. Később a királyi főügyész ezen kérését visszavonta, és kérte a periratokat a bíróságnak átküldetni. Van szerencsém a mentelmi bizottságnak ez ügyre vonatkozó jelentését a t. háznak bemutatni, kérvén annak kinyomatását, s annak idején való napirendre tűzését. Elnök: Tudomásul vétetik. (Helyeslés.) Teleszky István előadó : T. ház! Van szerencsém az igazságügyi bizottság nevében az 1870. évi XVI. és az 1871." évi XXII. törvényczikk módosításáról szóló 348. számú törvényjavaslatra vonatkozó jelentést beterjeszteni, kérvén annak kinyomatását, szétosztását s annak idején napirendre tűzését elrendelni, ós tekintettel arra, hogy azon törvényjavaslat csupán egyetlen §-ból álló egyszerű és sürgős intézkedéseket tartalmaz, nevezetesen azt, hogy a királyi táblának birái a hátralékok feldolgozhatása végett a felmerülő szükséghez képest a kir. Curia, a semmitőszék legfőbb itólőszéki osztályához beosztathassanak: kérném ezen törvényjavaslatnak az osztályok mellőzésével közvetlen a házban tárgyalását elrendelni. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szótosztatni és ha méltóztatnak belenyugodni: közvetlenül a házban fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) Következik a napirend: Szilágyi Dezső és társai indítványának indokolás vógetti felvétele. Szilágyi Dezső : T. ház ! Azon indítványnak, melynek indokolását a t. ház a mai napra kitűzni méltóztatott, czélja az, hogy a házszabályok 181. §-nak határozatai oly irányokban, melyekben azok ném eléggé szabatosak, tisztába hozassanak. A t. ház előtt ismeretes, hogy ezen §. a ház tagjainak azon jogáról rendelkezik, mely szerint azon esetekben is, midőn a ház önmaga elhalasztotta üléseit: határnap meghatározása nélkül bizonyos feltótelek alatt a tagok kívánhatják a ház összehívását. Már most fölösleges kiemelnem a t. ház előtt egyrészt ezen jog jelentőségét és a házra nézve fennforgó nagy érdekét annak, hogy ezen jog gyakorlása a bizonytalanságoknak kitéve ne legyen ; másrészről elég a t. házat emlékeztetnem arra, hogy ezen §. rendelkezése szabatosnak két irányban nem találtatott. Először nincs szabatosan meghatározva a §-ban, hogy mily formában kell nyilatkozni a 20 tag akaratának, s másodszor nincs benne meghatározva, hogy az összehivatni .kívánt ülés, mely határidőben hívandó okvetlenül össze ; ha pedig a t. ház ezen §. tartalmával majd bővebben fog foglalkozni: ki fog tűnni, hogy ezen §. ide vonatkozó rendelkezéseinek több hiánya is van, melyeknek fejtegetését azonban ezúttal mellőzöm. Részemről t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy sem a ház jogának, sem a tanácskozások nyugodt menetének érdeke nem tűrheti tovább azt, hogy ha egyszer kételyek merültek fel ezen §. értelme iránt: ezen kételyek megoldatlanul maradjanak, s azoknak épen megoldása végett kérem a t. házat, méltóztassék ezen indítványt tárgyalásra kitűzni. Ha a t. ház a beterjesztett indítványt tárgyalásra kitűzi, minden tekintetben szabad keze marad az elhatározásra. Jelesen a t. ház megítélésétől fog függeni az: ha vajon rögtön a tárgy érdekében akar-e tanácskozni és határozni; vagy pedig az előkészítésnek egy nemét, — értem a bizottság általi előkészítést — fogja szükségesnek tartani. A t. ház szabadságában áll annak meghatatározása is: vajon a 181. §. hiányainak pótlására az értelmezés útját választja-e ; vagy választja-e azon szabadabb mozgást engedő utat, t. i. a hiányzó dispositióknak pótintézkedések alakjában való megállapítását. A t. ház mindkét esetben azon kedvező helyzetben lesz, hogy a miket e részben határozni fog,