Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-208

208. országos 81*s fetrúír 31. 18Tt. 53 Azon férfiak közt, kik legfelsőbb helyről megbízatást nyertek kabinet alakítására, én is voltam, és azt hiszem, a parlamenti szokásoknak hódolok, midőn előzetesen kikérvén ő Felségének legkegyelmesebb engedelmét, most a t. háztól kérem : méltóztassék megengedni, hogy eljárásom és elhatározásom indokairól nyilafkozkassam. {Mérik felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) T. ház! Vajmi természetes, hogy azon komoly elhatározás pillanatában, midőn uram királyom, ily fontos missióra szólitott fel, legelső kötelességein volt számot vetni e ház hangulatával. Koronás fejedelmünknek általam kegyelettel ismert alkotmányos érzületeihez képest, melyek a netalán bekövetkező megpróbáltatás nehéz óráiban, mindnyájunknak reményt, vigaszt és nyugalmat nyújthatnak., és mivel — s méltóztassék nekem megengedni, hogy ezt az öntudat érzetével mondjam — szerény és gyenge erőmhöz képest, de közreműködésem mellett is sikerült a magyar alkotmányosságot helyreállítani: rendületlenül kellett, hogy álljon előttem az elhatározás, hogy királyomnak és hazámnak csak törvényes, csak alkotmányos utón szolgálhatok. [Élénk éljenzés.) Ennek következtében figyelmen kivül nem hagyhattam, valamint legfelsőbb helyen érintetlenül sem, hogy csekély azon t. elvbarátaim száma, kik előttem annál becsesebb támogatásukkal istápolnak engemet ez idő szerint e házban. De mivel tudom, hogy lehetnek a parlamentalis életben esetek, s más nemzetek példái szerint vannak is, a midőn a minoritás — feltéve mindig, hogy politikájának a törvényhozás többségét megnyerhetni hiszi és erre törvényes eszközökkel igyekezik — mondom a minoritás hivatva lehet, sőt bizonyos esetekbon köteles is, kormányt vállalni; nem az előbb érintett körülmény volt, vagy legalább nem az volt egyedüli oka az én elhatározásomnak, hogy kormány alakítására nem vállalkozom. Tisztán állott ugyanis előttem és tisztán áll az, hogy azon egyezségi pontozatokért, melyek a vámszövetségre és az azzal tettleg kapcsolatba hozott bankügyre nézve az elöbbeni t. kormány által tárgyaítattak és már mintegy befejezésig vezéreltettek: a törvényhozás előtt a felelősséget magamra nem vállalhatom. (Hosszas élénk helyes-" lés a bal- és szélső baloldalon és a szélső jobboldalon.) Ha e pontozatok eoncrét formában fognak a ház előtt tárgyaltatni: akkor, mint a ház egyik független képviselője, lelkiismeretem sugallata és a helyzet komolyságának és nehézségének latolása mellett, objective fogok a tárgyhoz szólani és szavazatomat érvényesíteni ; de hogy mint a korona tanácsosa, felelősség mellett praesentáljam a ház előtt a szóban levő egyezséget: arra hivatást egyátalában nem érzek magamban. (Hosszas tetszés a szélső baloldalon és a szélső jobboldalon.) A t. ház kegyes lesz emlékezni, hogy több alkalommal a vámszövetség fentartása mellett nyilatkoztam: mindig azonban ugy, hogy a közösség természetéhez képest hazánk gazdászati érdekei a lehetőségig kielégítést találjanak. BQ a vámszövetségre fektetem a fősúlyt; (Elérik helyeslés több padról) én az ebben felmerülhető hátrányokért: a bankügyben elhelyező vívmányokat — s a végeredményben ezek igen parányiaknak mutatkoztak — (Élénk derültség több padról) compensatiónak nem tekintem. (Élénk helyeslés a baloldalon, a szélső baloldalon és a szélső jobboldalon.) Én a vámtariffák felemeléseért és különösen a mezőgazdaságunkkal egybekapcsolt iparczikkek adóztatása és elszámolási kezelése iránti engedményekért a finánez-vámok fokozását, habár azok netán pénzügyi nyereményeket idézhetnek is r elő, compensatióul szintén nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső bal- és jobboldalon.) Hazánk mostoha gazdászati viszonyainak egyoldalú fejlődése mellett még jó ideig majdnem kizárólag a mezőgazdaság érdekeire és forrásaira látjuk magunkat utalva. Fájdalom! még sok ideig lesz ez oka és forrása szegénységünknek és hátramaradásunknak, s ha ezen természetadta hátrányokat el kell viselnünk, velők ki kell békülnünk és megküzdenünk: legalább elő kell mozdítanunk mindent, mi a mezőgazdaság fejlesztésére szolgálhat, s el kell hárítanunk mindazt, mi kárára lehet. (Tetszés több padról) Már pedig az ón véleményem szerint a vámtariffák és az úgynevezett fináncz-vámok felemelése, mindenesetre még inkább fogja drágítani az ezen országban már ma is oly véghetetlen drága és költséges élelmi módot; drágítani fogja nyers terményeink productióját, nehezíteni azoknak a vllágpiaczokon való versenyét és csorbítani földünknek — mely, valljuk meg, igazán, egyedüli kincsünk — jövedelmi járulékát. En tehát a vámtariffák emelésében és a fináncz-vámok fokozásában is nagy mértékben látom a már különben is majdnem elviselhetetlen direct adók mellett indirect terheinknek emelését, mely sújtani fogja a fogyasztó és mezőgazdasági osztályt és közönséget innen és túlnan is; — itt még nagyobb mértékben, mert mezőgazdaságunk fejlődését bénítja, — és annálfogva ki nem fog elégíteni sem innen, sem túlnan, és midőn a közösség érdekében áldozatokat követel, épen ezen áldozatok túlzása miatt magát a közösséget, mely nagyon szivemen fekszik, a jövendőre nézve veszélyeztetheti. Ily körülmények közt a kormány vállalásra nézve első feltételül kell vala tekintenem, hogy legfelsőbb helyen szabad kezet nyerjek arra, hogy az eddigi tárgyalásokat újból és behatóan revideáljuk. De itt t. ház. őszintén megvallom : mindenek előtt azon kérdést tettem fel önmagamnak,