Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-238

238. országos ülés május 4. 1877. 40 Es Horvátország, mióta társországunk, nem részesült-e és részesül-e mindazon jogokban,, melyekben mi részesültünk és részesülünk. (Élénk helyeslés.) Voltak-e ők valahol valamiben megrövidítve vagy valamiből kizárva? Es a legújabb időkben nem tette-e az osztrák-magyar monarchia a legnagyobb szolgálatot magának Szerbiának is, midőn a törököt váraik átadására az ő morális súlya alatt rávette. (Mozgás bal/elöl.) En megvallom, bárki, akármily szemmel nézi a multat vagy a jelent, azt, hogy Magyarország e népfajoknak szabadságra való törekvésében elnyomó eszközül adta volna magát: kimutatni nem fogja ; és ha jelenben érzelmeinkben és politikánkban változás történt, annak nem más az oka, hanem az, hogy a dél-szláv népek szabadság törekvéseiket egy nagy hatalom szárnyai aláhelyezték, mely szárnyaknak kiterjesztése ránk veszélyes. (Igaz! Ugy van!) Nem a szlávok szabadsága, törekvése tehát, hanem saját érdekeink megvédelmezése határoz bennünket a politikára, mely itt jelenleg nyilvánul. (Altalános helyeslés.) Igen sajnálom, hogy az igen t. ministerelnök nr harmadik kérdésemre nem válaszolt, a legfontosabb, legalább a legpraegnansabbra a jelen perczben, mert ebben voltaképen, a mint ezt az előttem szólott t. képviselőtársam mondotta, már effective meg vannak sértve érdekeink. (Helyeslés.) A dunai hajózás t. ház, mindig akadályozva volt a Duna kifolyásának szerencsétlen alkata által. Mióta a gőzhajózás a Dunán megindult, mindig nagyobb fontosságot nyert az osztrák-magyar monarchiára nézve is a dunai kereskedés. Es ebben riválisunk ós ellenfelünk Oroszország volt. Az 1812. bukaresti békekötés alkalmával Oroszország a felső dunaágig, a kiliai ágig terjeszkedett ki; az 1816-ki, az ackermani béke-kötés következtében már a középső vonalig, a szulinai ágig, ós az 1829-iki, az adrianopoli béke-kötés következtében a legalsóbb vonalig, a szt.-györgyi ágig terjeszkedett és igy az egész Duna déltáját hatalmába kerítette. Igaz, hogy neutrálisnak mondatott ki e tér; tényleg azonban Oroszország kezébe jutott. Azóta a Duna folyamnak tengerbe ömlő része mindinkább elhomokosodott. Némelyek állítása szerint ez roszakarat következése volt. Én ezt nem állítom. Tény azonban, hogy az eliszapodás mindinkább növekedett, mert a kellő tisztogatások nem történtek meg. E részben 1840-ben alkudozások folytak Oroszországgal, sikerre azonban nem vezettek s csak 1856-ban, midőn az 1854-iki hadjárat következtében a Duna a kereskedésre nézve szabaddá nyilváníttatott és a párisi békekötés következtében a bécsi eongressusi akták 108. és EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. X KÖTET. 116. §-aiban foglalt rendszabályok alá helyeztetett hasonlag minden internationalis folyamhoz : azóta kezdett ismét kereskedésünk az al-Dunán javulni. Oroszország ismét visszaszorittatott bessarábiai határára: a Duna delta szabaddá le tt. Egy commissió ül össze Cralaczban, mely a szabad hajózásnak anyagi ós más akadályait elhárítani van hivatva. Ezen commissióban az öt régi nagy hatalmon kivül még akkor Sardinia, most Olaszország és Törökország küldöttei is ültek. A másik commissióban, mely a Dunának úgynevezett polieialis Donauschiffahrtsacté-t volt hivatva kidolgozni, Bécsben ült, s ebben dunaparti hatalmak küldöttei vettek részt. Ezeknek — nézetem szerint — kötelességük lett volna az orosz erőszakoskodás ellen protestálni, azonban az egyik sem ad életjelt magáról és ezért kérdeztem a minapi felszólalásomban azt, hogy létezik-e még nemzetközi jog Európában ? A t. ministereluök ur azt monda, hogy e részére interpellatiómnak majd későbben fog válaszolni. Erre tehát a bővebb felvilágosítást elvárván : én is akkor fogok a dologról bővebben szólani. Az első kérdésemre adott választ, ismétlem, tudomásul veszem, mint egy nagyfontosságú nyilatkozatot, mely tanúságot tesz rólunk és a kormányról. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy engem a válasz kielégít; mert ezzel megtagadnám azt, a mit interpellatióm motiválása alkalmával mondtam, hogy t. i. éber figyelemmel kell és fogjuk is kisérni az aldunai részen a török-orosz háború eseményeit és annak idejében, ha szükségesnek tartom, akár ujabb interpellatió. akár indítvány, akár pedig határozati javaslat alakjában kérdéseimet megújítani képviselői kötelességemnek tartandom. (Elénk helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak is egy pár szót kívánok szólni, (Halljuk!) szólni pedig azért, mivel két oldalról is követeltetett ezen kérdésnek napirendre tűzése. (Halljnk \) En szemben ezen kívánattal is megmaradok azon kérésem mellett, hogy adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Teszem ezt pedig azért, mert a mi a létező vélemények kifejtését illeti : azok iránt már eddig is volt alkalma magát mindenkinek tájékozni és igy e kérdések bővebb vitatás alá vonása nézetem szerint ma hasznára nem lehetne az ügyek menetének. Határozati javaslatokkal 'intézni külügyi politikát, más államokban, sőt még Angliában sem szokás; mert tudjuk, hogy ott is az a praxis, hogy ha beadatik is valamely oldalról ilyen javaslat, az tárgyalás közben vagy az illető által visszavonatik, vagy el nem fogadtatik. A kormány nem) csak azt mondotta, — és ezt kívánom még megjegyezni, — hogy csak jövőre fogja a monarchia és az ország érdekeit 51