Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-238

238. országos ülés május 4. 1877. 40 Es Horvátország, mióta társországunk, nem része­sült-e és részesül-e mindazon jogokban,, melyek­ben mi részesültünk és részesülünk. (Élénk he­lyeslés.) Voltak-e ők valahol valamiben megrövi­dítve vagy valamiből kizárva? Es a legújabb időkben nem tette-e az osztrák-magyar monarchia a legnagyobb szolgálatot magának Szerbiának is, midőn a törököt váraik átadására az ő morális súlya alatt rávette. (Mozgás bal/elöl.) En megvallom, bárki, akármily szemmel nézi a multat vagy a jelent, azt, hogy Magyarország e népfajoknak szabadságra való törekvésében elnyo­mó eszközül adta volna magát: kimutatni nem fogja ; és ha jelenben érzelmeinkben és politikánk­ban változás történt, annak nem más az oka, ha­nem az, hogy a dél-szláv népek szabadság törek­véseiket egy nagy hatalom szárnyai aláhelyezték, mely szárnyaknak kiterjesztése ránk veszélyes. (Igaz! Ugy van!) Nem a szlávok szabadsága, törekvése tehát, hanem saját érdekeink megvédelmezése határoz bennünket a politikára, mely itt jelenleg nyilvá­nul. (Altalános helyeslés.) Igen sajnálom, hogy az igen t. ministerel­nök nr harmadik kérdésemre nem válaszolt, a legfontosabb, legalább a legpraegnansabbra a je­len perczben, mert ebben voltaképen, a mint ezt az előttem szólott t. képviselőtársam mondotta, már effective meg vannak sértve érdekeink. (He­lyeslés.) A dunai hajózás t. ház, mindig akadályozva volt a Duna kifolyásának szerencsétlen alkata ál­tal. Mióta a gőzhajózás a Dunán megindult, min­dig nagyobb fontosságot nyert az osztrák-magyar monarchiára nézve is a dunai kereskedés. Es eb­ben riválisunk ós ellenfelünk Oroszország volt. Az 1812. bukaresti békekötés alkalmával Orosz­ország a felső dunaágig, a kiliai ágig terjeszke­dett ki; az 1816-ki, az ackermani béke-kötés kö­vetkeztében már a középső vonalig, a szulinai ágig, ós az 1829-iki, az adrianopoli béke-kötés következtében a legalsóbb vonalig, a szt.-györgyi ágig terjeszkedett és igy az egész Duna déltáját hatalmába kerítette. Igaz, hogy neutrálisnak mondatott ki e tér; tényleg azonban Oroszország kezébe jutott. Azóta a Duna folyamnak tengerbe ömlő része mindin­kább elhomokosodott. Némelyek állítása szerint ez roszakarat következése volt. Én ezt nem állítom. Tény azonban, hogy az eliszapodás mindinkább növekedett, mert a kellő tisztogatások nem tör­téntek meg. E részben 1840-ben alkudozások folytak Oroszországgal, sikerre azonban nem vezettek s csak 1856-ban, midőn az 1854-iki hadjárat kö­vetkeztében a Duna a kereskedésre nézve sza­baddá nyilváníttatott és a párisi békekötés kö­vetkeztében a bécsi eongressusi akták 108. és EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. X KÖTET. 116. §-aiban foglalt rendszabályok alá helyezte­tett hasonlag minden internationalis folyamhoz : azóta kezdett ismét kereskedésünk az al-Dunán ja­vulni. Oroszország ismét visszaszorittatott bess­arábiai határára: a Duna delta szabaddá le tt. Egy commissió ül össze Cralaczban, mely a sza­bad hajózásnak anyagi ós más akadályait elhárítani van hivatva. Ezen commissióban az öt régi nagy hatalmon kivül még akkor Sardinia, most Olaszor­szág és Törökország küldöttei is ültek. A másik com­missióban, mely a Dunának úgynevezett polieia­lis Donauschiffahrtsacté-t volt hivatva kidolgozni, Bécsben ült, s ebben dunaparti hatalmak küldöttei vettek részt. Ezeknek — nézetem szerint — kö­telességük lett volna az orosz erőszakoskodás el­len protestálni, azonban az egyik sem ad életjelt magáról és ezért kérdeztem a minapi felszólalá­somban azt, hogy létezik-e még nemzetközi jog Európában ? A t. ministereluök ur azt monda, hogy e ré­szére interpellatiómnak majd későbben fog vála­szolni. Erre tehát a bővebb felvilágosítást elvár­ván : én is akkor fogok a dologról bővebben szó­lani. Az első kérdésemre adott választ, ismétlem, tudomásul veszem, mint egy nagyfontosságú nyi­latkozatot, mely tanúságot tesz rólunk és a kor­mányról. Ezzel azonban nem akarom azt mon­dani, hogy engem a válasz kielégít; mert ezzel meg­tagadnám azt, a mit interpellatióm motiválása al­kalmával mondtam, hogy t. i. éber figyelemmel kell és fogjuk is kisérni az aldunai részen a tö­rök-orosz háború eseményeit és annak idejében, ha szükségesnek tartom, akár ujabb interpellatió. akár indítvány, akár pedig határozati javaslat alakjá­ban kérdéseimet megújítani képviselői kötelessé­gemnek tartandom. (Elénk helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak is egy pár szót kívánok szólni, (Halljuk!) szólni pedig azért, mivel két oldalról is követel­tetett ezen kérdésnek napirendre tűzése. (Halljnk \) En szemben ezen kívánattal is megmaradok azon kérésem mellett, hogy adott válaszomat tu­domásul venni méltóztassék. Teszem ezt pedig azért, mert a mi a létező vélemények kifejtését illeti : azok iránt már eddig is volt alkalma ma­gát mindenkinek tájékozni és igy e kérdések bő­vebb vitatás alá vonása nézetem szerint ma hasz­nára nem lehetne az ügyek menetének. Határo­zati javaslatokkal 'intézni külügyi politikát, más államokban, sőt még Angliában sem szokás; mert tudjuk, hogy ott is az a praxis, hogy ha beada­tik is valamely oldalról ilyen javaslat, az tárgya­lás közben vagy az illető által visszavonatik, vagy el nem fogadtatik. A kormány nem) csak azt mondotta, — és ezt kívánom még megjegyezni, — hogy csak jö­vőre fogja a monarchia és az ország érdekeit 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom