Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-237

S74 23". országos ülés május 3.187". dón azok gyakorlati eredményét jó részben oly tényezők alakítják, melyeket az államférfi számításba vehet, de velők a sikerre vagy épen nem, vagy korlátolt fokig rendelkezik. Ertem ezek alatt magát a népet, értem a végrehajtó közegeket is. {Helyeslések.) Ezért t. ház, én azon nézetben vagyok, hogy semminemű alkotásban, semminemű eouceptióban nem lehet eltalálni a gyakorlati tényezők által megkívánt módot és mértéket egyszerre, és minden alkotás a tapasztalás alapján nagy mérvben kiigazítást fog igényelni; de, mert ez utólag beáll: nem szabad a könnyelmű alkotás, nem szabad az elméleti következetesség hajba :ásával vádolni azokat, kik nem teljesíthették azt, a minek teljesítése egy államférfiunak sem lehetséges. Különben is minden uj intézmény alkotása többé-kevésbé az elmélet alapján tett kísérlet, és ha ezen az alapon, mert elméleti alkotás, mert uj, mert másutt szerzett tapasztalatok alapján fejlődött elveknek alkalmazása, mondom, ha ezen alapon kifogást lehetne emelni valamely kormányzat iránya és tettei ellen, ha ez szabad, ha ez helyes volna, mint a hogy — nézetem szerint — egyedül ezen alapon nem szabad: akkor első sorban ezen javaslat ellen lehetne méltó joggal ily kifogásokat emelni. Mert ezen javaslat is jó részben elméleti kísérlet, mely, hogy egyebet ne hozzak fel, két oly intézményt állit fel, melyek eddig honunkban ismeretesek nem voltak, melyekre nézve tapasztalással nem rendelkezünk s melyekről még azt is mondhatom, hogy tudtomra nyugat felé ily alakban, ily módozatban, a mint itt javasoltatnak, nem is léteznek, értem a családi tanácsot és azon intézményt, mely a kisebb hagyatékok tárgyalását — nem a leltározást, — a községi hatóságokra akarja bízni, és pedig ugy, hogy azok sikerét legalább én, és velem sokan igen problematieusnak tartják. Vajon elitéljük-e e javaslatot azért, mert ilyen és más hasonló kezdeményezést tesz? Azért, mert idegen helyeken kifejlett tapasztalatokból levont elveket vesz alapúi : e javaslatot elitélni nem volna igazságos, pedig quod uni justum, alteri equum. Ha nem volna igazságos e javaslatot csupán azért elitélni, mert elméleti kísérlet: akkor nem igazságos vádolni szükségszerű kezdeményezéseket azzal, mert bizonyos tekintetben szükségkép elméleti kísérleteknek kellett lenniök. Ennek előrebocsátása után áttérek magára a javaslatra. {Halljuk!) E javaslat hármas czélt tűzött ki magának és én elfogadom mind a három czélt. Egy részt az anyagi családjog körébe tartozó jogszabályokat, melyek a gyámügyek intézésére szükségesek, melyeket mint a t. belügyminister ur magát kifejezte, Magyarországon különféle határozatlan, bizonytalan forrásokból kellett egybeszedni, codificálva akarja összegyűjteni; másodszor, a gyámügyek igazgatására és ellenőrzésére, harmadszor a hagyatékok tárgyalására kimerítő egyöntetű szabályokat akar fölállítani. Elfogadom a javaslat czélját mind a három irányban, elfogadom azon czélzatot is, hogy kivált a kisebb hagyatékok feletti eljárás rendezésénél kerülni kell az eddigi eljárásból kiderülő azon hibát, mely a hagyatékokat kitette azon veszélynek, hogy költséges eljárás következtében értéküket megcsökkentette vagy fel is emésztette. Hanem azt kérdem magamtól: ha vajon ezen hármas ezé! az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a részletes tárgyalás alapjául való elfogadása által elérhető-e? Vagy pedig, a mint nyíltan ós egyenesen kimondom meggyőződésemet — egy előleges és főleg, de nem kizárólag technikai revisio szüksége fenforog-e ? Ezen előleges és főleg technicai revisiónak elmulasztása bennem azon aggályokat ébreszti föl, hogy a törvény különben tökéletlenül alkottatván meg, kétségtelenül jó czólzatai, egyes részeinek kétségtelenül jó irányzata mellett szerkezetének hiányai folytán a gyakorlati életben az lesz az eredménye, hogy a tőle várható és az általa helyes utón elérni megkezdett czélzatok jó részükben megfognak hiúsulni. (Élénk helyeslés több oldalról') Elismerem én igen t. ház ennek nagy nehézségét, elismerem azt. hogy az anyagi magánjognak egy részét — elfogadv 3b a ministerelnök ur álláspontját — határozott szabatos alakban ide foglalni és abban a határokat tudni megtartani, a többi törvényeinkkel való harmóniát helyreállítani : nehéz és szorgos figyelmet, kivánó feladat; elismerem azon igyekezeteket is, hogy ebben a részben lehetőleg kimerítő intézkedések szándékoltatnak. De ti mit állítok, ez az, hogy különösen a magánjogi részre nézve, mely természeténél fog sokkal kényesebb, mint a pusztán kezelési és eljárási szabályok, s a melynek szerkezeti megállapítása oly aprólékos figyelmet érdemel, hogy ezen' aprólékos figyelem elhanyagolása magának a codificálásnak jótékony eredményét teszi koczkára; (Helyeslések.) azt állítom — mondom — hogy ezen magánjogi szabályokat illetőleg először nem tartatott meg a kellő mérték abban, a mi okvetlenül összefügg a gyámügyek rendezésével ; azt állítom másodszor, nogy egyes jogi intézmények megérintettek a nélkül, hogy elegendőleg szabályoztatok volna; hanem közepükből kivétettek egyes jogi szabályok és ezáltal az előbbeni törvényeinkhez való viszony megzavartatott, kétely és bizonytalanság támasztatott; és állítom azt is, hogy a jelen törvényjavaslatnak számos anyagi intézkedése tartalmilag nem helyes tartalmilag olyan, mely magánjogunknak eddig,i rendelkezéseitől eltér és nézetem szerint nem helyes