Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-236
360 236. országos tflés május "2 1877. a mint valaki egyik vagy másik által okozott károkért felelős, a felelősségnek különböző nemei vannak. Némely ügyben a jogelvek követelik a diligentia, quam quisque in suis rebus adhibere sólet, és másokban a diligentia diligeníiae, patrisfamilias, a gondos családapa felelősségét. Arra vonatkozólag, hogy a felelősségnek mily neme alkalniaztatik a mulasztó gyámra: ezen §. semmi felvilágosítást nem tartalmaz. De azt mondhatja erre a t. belügyminister ur, hogy nézzem meg a 105. §-t, mely csakugyan azt mondja, hogy: „a gyám vagy gondnok tartozik a gyámolt vagy gondnokolt átvett vagyonát a jólelkű és szorgalmas atya egész gondosságával kezelni.' 1 Igenis, de ezen §. csak a vagyon kezeléséről szói, s az anyagi felelősség esetei fenállhatnak a gyámi működésnek más categoriáiban is, különösen azon categoriában, melyet az I. rész V. fejezetének 1. pontja igy jelez: „a gyámoltak és gondnokoltak képviselésére nézve." És miután ezen részben a felelősséget szabályozó minden szakasz, vagy legalább az azt definiáló minden rendelkezés hiányzik, nem tudhatjuk: vajon a 105. g-ban körülirt diligentia dib'gentis patris-familias csak épen a vagyon kezelésére, vagy egyátalaban a gyámnak minden eljárására vonatkozik-e ? En az utóbbit valószínűnek hiszem a dolog természetéből folyólag ; de codiflcált törvénynek ily fontos kérdések iránt kétséget "engedni nem szabad ; inert ha biró elébe kerül az ügy: ő nem itél a szerint, a mit valószínűnek tart, hanem a szerint, a mit a törvényben szabatosan kifejezve talál. (Helyeslés.) Ha a 73. §-ról visszamegyünk a 71. §-ra, ott azon intézkedést fogjuk találni, hogy ha több gyám neveztetett, a gyámhatóság azok közül kijelöli azt, a ki a vagyont kezeli, a megbízott viseli a felelősséget, a többieket pedig a rokonokkal együtt az ellenőrzési jog illeti. T. ház! En nem értem, hogy mi a törvénynek intentiója akkor, midőn a feleiősség fogalmát az ellenőrzés fogalmával contra-positióba hozza: vajon azt akarja-e ezzel kifejezni, hogy az ellenőrzés semmi felelősségei nem jár ? vagy pedig azt, hogy az ellenőrzés a megbízott felelősségét bizonyos esetekben fedezi ? Egyiket is, másikat is lehet a 71. §. szövegezéséből következtetni. De tovább megyek. Egy későbbi fejezet a rokonokról szól, és szabályozza a rokonok meghallgat;') sának eseteit, sőt a gyámnak azon kötelességét, hogy bizonyos esetekben a rokonokat hallgassa meg, és végre, hogy bizonyos esetekben a rokonok beleegyezése a gyámhatóság jóváhagyását mellőzhetővé teszi. Ebből és a 159. §, utolsó bekezdéséből, a hol ez mondatik: „ha a rokonok 15 nap alatt nem nyilatkoznak, a gyám vagy gondnok a 158. §. eseteiben saját felelősségére intézkedhetik," azt lehet következtetni, hogy a rokonok ezen közbenjárása bizonyos felelősséggel jár, mert különben miért rendelné a 159. §. utolsó bekezdése azt, hogy „épen akkor, ha a rokonok 15 nap alatt nem nyilatkoznak: intézkedhetik a gyám vagy gondnok a 158. §. eseteiben saját felelősségére." Tehát ha a rokonok nyilatkoznak, nem intézkedhetik saját felelősségére? Ha itt csakugyan lappang a rokonok bizonyos mértókig való felelőssége : akkor kívánatos, sőt több mint kívánatos, szükséges, hogy ez világosan kifejeztessék annak kiterjedése és mértékére nézve. Hasonló határozatlanság van a családi tanács tagjai felelősségének körülírását illetőleg, mely a 171. § szerint egyedül a vagyon fentartására terjed. - T. ház! Vajon lehet-e ily természetű hiányokon a részletes tárgyalásnál segíteni? vajon kikereshetjük-e a részletes tárgyalás alkalmával systcmatice mindazon §§-at, a melyekben a felelősség eszméje vagy lappang vagy pedig kifejezést talál, midőn még az alapeszmét, mely az előfordulható felelősségek terjedelmét és nemeit illeti, sem ismerjük szabatos körvonalozásban ? De ezen irányban még fontosabb és mélyebbreható példát találunk a szülői jog körülírására vonatkozó szabálvokban. Midőn t. ház ennek rövid illustrálására térek át, elmondhatom: Nunc venio ad fortissimum virum ! A 2. §. azt mondja: „A kiskorúak szülői hatalom , esetleg gyámság alatt állanak." Egészen eltekintek a szülői hatalom fogalmának uj voltától, mert most e pillanatban egyáltalában nem vagyok azon helyzetben, hogy ezen uj jogi fogalomnak akár helyessége, akár nem helyessége mellett vagy ellen, nyilatkozzam; ez — megvallom — bővebb megfontolást, szabatosabb körvonalozás alapján igényel, mint a minőt a következő §§-ok tartalmaznak. A 3. §. a szülői hatalom lényeges kellókeikint a következőket jelöli ki: „A szülői hatalom magában foglalja a jogot és kötelességet: a kiskorú gyermekeket személyük. jogaik és vagyonukra nézve képviselni, azok eltartásáról és neveléséről gondoskodni, esetleg örökbe adásuk iránt határozni, vagyonukat számadás terhe nélkül kezelni, hacsak abból az örökhagyó vagy hagyományozó által ki nem zárattak vagy számadásra nem köteleztettek." A 6. §. viszont azt mondja, hogy „a szülői hatalmat gyakorló anya nem köteles kiskorú gyermekei vagyonát kezelni." Ha szülői hatalom magában foglalja a kötelességet a kiskorú gyermek vagyonát kezelni: hogyan történhetik az, hogy a szülői hatalmat gyakorló anya erre nem köteleztetik. Midőn pedig a törvényjavaslat a nagyszülőnek szülői hatalmát systematisálja, még azt is mondja.
