Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-205

80&. országot ülét iebrnár 8. 1811. n tóságának decentralisátiója által csakugyan elérhető a nyeremény, várakozásával az államnak minden esetre veszteséget fog okozni. Nem kívánok azon tétel taglalásába bocsátkozni: vajon helyesebb-e a centralisatió vagy decentralisatió-rendszer; hanem egy e részben szakértő barátomtól, következő felvilágosításokat kaptam, melyek ugy hiszem, hazánkra nézve is megállhatnak. Nézzük: el van-e fogadva Európában általánosan azon öszpontositási rendszer, a mely mellett a t. minister ur buzgólkodni látszik? Nézzük először Ausztriát, a szomszéd államot. Akárhány vasúttársaság van ott, melynek igazgatósága más városban székel, mint Bécsben, így a többi közt a leoben-vorderbergi Oréezban, és szintén az aussig-teplitzi Teplitzben, s akárhány más Prágában; egész Németországban decentralisálva vannak a vasutak, sőt Poroszországban is a decentralisátíóra törekesznek; szintúgy van Angliában. Már most azt kérdem, hogy mennyiben van szüksége a kormánynak arra, hogy a vasutak központosítva legyenek; mert hisz nem lehet tagadni, hogy mint a vágvölgyi vasútnál, egyebütt is, az illető társulat vagy egy felügyelőt vagy egy vezértitkárt tarthat a fővárosban, ki a kormány rendeleteit elfogadja és kitől a kormány a vasutakra vonatkozó minden intézkedés felől felvilágosítást nyerhet. Ha már a kormány nem fogadná el azon álláspontot, hogy kormánybiztosokat küldjön ki a decentralisált vasutak székhelyére, és azt óhajtaná, hogy az igazgatóságok itt Budapesten szókeljenek, bár én ezt sokkal költségesebbnek tartom, mint azon rendszert, melyről az előbb szóltam, de még ez is el volna fogadható. Azon kívül felhívom a kormány figyelmét arra is, hogy a mostani eljárásnál itt a központban összepontosittatik a könyvvitel, és e mellett a pálya mentén is kell a könyvvitelre közegeket tartani, a mi felettén nagy költségbe kerül, mely költség különben megkíméltetnék. Visszatérve már most a szóban forgó báttaszék-dombovár-zákányi vasútra, engedje meg a t. minister ur, ha addig akar várni az iránt való elhatározásával: vajon üdvös-e a decentralisátió, mig azon vasút a Dunáig, vagy azon tul kiépíttetik; erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy vagy helyes azon nézet — hogy ezen vasútnál a decentralisátió által az országnak megtakarítása lesz, ha pedig a vasút nem deeentralisáltatik, vesztesége lesz; — vagy nem; ezt kell tudni. Ha a centralisatió csakugyan veszteséggel jár: akkor nem szabad bevárni azon bizonytalan eset bekövetkezését; hanem okvetlenül decentralisálni kell. En ugy vagyok értesülve — meglehet, hogy hibásan, de ugy vagyok értesülve, és ezt ajánlom a t. minister ur és a képviselőház figyelmébe — hogy az igazgatóság tagjai közül többen itt Pesten, zsíros hivatalokkal láttatnak el, a mely hivatalaiktól a fizetéseket ezentúl is meg akarták tartani, valamint azon fizetést is, a mely szintén zsiros s a mely ezen vasúti állomással Össze van kötve. Ha már az államnak nem kellene a vasutakat segélyezni, még pedig évenként nevezetes öszszeggel, azt mondanám: ez a ti dolgotok részvényesek. De most, midőn az állam nagyon is érdekelve van és sanyarú pénzügyi helyzetében, nevezetes pénzösszegeket kell előlegezni e társulatnak : akkor nem szabad engedni azt, hogy ezen igazgatók — mert ismét ugy vagyok értesülve — azt mondják: hiszen mi mennénk, de a kormány nem engedi. Azonban mi azt véljük, hogy ezen igazgatótanács tagjainak annyi befolyásuk van, hogy kiviszik a kormánynál és a kormány segélyül van nekik arra, hogy ne mehessenek; mert állítólag sokkal több költségbe fogna kerülni, ha őket elereszti. Engedje meg a t. ház és a t. minister ur; tessék azt alaposan megvizsgálni: vesztesége van-e az államnak, vagy nyeresége, hogy itt van az az igazgatóság? Ha vesztesége van: akkor, ha a minister ur nem teljesiti kötelességót, a képviselőháznak kötelessége közbenjárni és akkor majd természetesen, indítvány folytán, tanácskozni és határozni lesz a háznak hivatása. Én tehát, — mert ugy vagyok értesülve és meggyőződve, — magam is igen köszönöm a t. minister ur azon értesítését, hogy az igazgatók és felügyelők és a többiek fizetését felhozta, — hogy az igazgatók 9500 frt ós azon négy felügyelő 3500 frt, illetőleg 3000 frt fizetéssel bírnak, — én azt vélem, hogy a mondott indokaimnál fogva a t. minster urnák kötelessége lett volna, igenis megvizsgálni először azt: vajon a decentralisátió által van-e és mennyi nyereménye az országnak? a nélkül, hogy ezt megvizsgálta volna, nem is kellett volna válaszolni ; várhattunk volna még egy pár hétig is, s akkor e tekintetben mindenesetre tisztába jöhetett volna. Kötelessége lett volna a minister urnák azt nyilvánítani, hogy vesztessége van-e, mikép én azt hiszem. Ha vesztesége van az államnak a jelen összpontosítási rendszer mellett: most hát ez esetben, melyben a vidék óhajtja, ós a mint állíttatik, maga az igazgatóság is óhajtja, csakhogy azt mondja, hogy a kormány nem akarja őt elereszteni ; mutatta volna meg, hogy igenis senki sem gátolja, hogy az igazgatóság decentralisáltassék, vagyis az illető székhelyére áttétessék. Én nem mondom, hogy hova, de tegyük, hogy Kaposvárra, mert épen ez állíttatik. És mivel 9