Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-236

£86. «rsiífig<X3 ttós május 2. 1*7?. 355 lakosok kérelme, kívánsága következtében, ezen Magyarországon hatályon kivűl lépett törvények: akkor, ha csak nagyobb rendetlenséget, zavart nem akarunk előidézni, mint jelenleg van az árvaügyekben, mit ón azonban nem hiszek, akkor én ezen gyámhatósági törvényt, ugy amint élénkbe terjesztetett, ez okból sem fogadhatom el, mert medicina morbo peior. De el nem fogadhatom ezen a törvényjavaslatot azon indokból sem, melyet a t. előadó ur ékesszólóan elmondott, hogy Magyarországon az árvaügyekben nem léteznek világos, törvényes intézkedések. Ugyanazt ismételte a ministerelnök ur, és azt mondotta, hogy a magyar törvényekben nem talál intézkedést az árvaügyek kezelése iránt. Én ezen állítást elhamarkodott állitásnak és olyannak tekintem, mely törvényeinkkel meg nem egyezik, mert ha méltóztatik áttekinteni a korábbi, továbbá az 1764—5-iki XXV, és az 1723-iki LXVIII. ós még előbbi törvényeinket, méltóztatik bennök megtalálni majdnem mindazt és csaknem ugyanazon szavakkal, a mi itt a 315. §-ban foglaltatik, hanem sokkal rövidebben és érthetőbben ; méltóztatik azokban megtalálni mindazon intézkedéseket, melyek roppant nagy, az átalános polgári törvéuykönvvnek tökéletes és teljes ismeretét igénylő tanulmányt kivannak. Már a Mária Terézia alatt tartott országgyűlésben világosan kimondatott, hogy az árvák hagyatékai azonnal leltározandók, nem várva be a rokonok bejelentését, hanem azok a legközelebb megkapható rokonok értesítése után azonnal felveendők. E tekiijtetben tehát a jeleidegi javaslatban semmi uj sincs. Benne van az is. hogy a szolgabíró hivatalosan és a rokonok tudósítása nélkül is fölveheti a leltárt; benne van foglalva azon törvényben az is, hogy a gyámnak nem szabad leltár nélkül az árvák vagyonát átvenni; benne van azon törvényben, hogy a gyámok tartoznak évenkint számadást tenni: benne van, hogy a törvényhatóság tartozik évenkint átvenui azon számadásokat; benne van. hogy ha a legkisebb roszhiszemüség vagy gondatlanság tapasztaltatik a gyám vagy gondnok részéről: ellenök minden juridicum remedium félretételével per indítandó, esetleg azonnal elmozditandók és exequálhatók mindazon összeg erejéig, melylyel az árvának tartoznak. No kérem, ha a törvények ezen bővebb intézkedésével nem lehetett az árvák vagyonát az elpusztulástól megóvni: akkor azt hiszem, hogy az árvák ügyének rendezetlenségét és rendetlenségét nem a törvények hiánya okozza, hanem vagy a személyeké, a mit hajlandó vagyok elfogadni, vagy pedig a kellő felügyelet hiánya ; a felügyelet pedig a ministeriumot, mint a mely az egykori helytartótanács helyébe lépett, illeti. Ugyanazon törvényekben benne van még az is, a mit a ministerium ezen törvényjavaslatbán indítványoz, hogy a megye félévenkint tartozik az árvaügyekről jelentést tenni. Ha tehát mindazon intézkedések benfoglaltatnak a régi törvényekben, a melyek a jelen törvényjavaslatban inditványoztatnak: akkor én nem látom szükségét annak, hogy oly törvényt hozzunk, mely jogéletünkbe változtatást hoz be; még pedig, oly változást hoz be, hogy miután az igazságügyminister ur ezen törvényjavaslatot nevének aláírásával magáének el nem fogadta: biztosítva nem vagyok az iránt, hogy az eddiginél nagyobb zavar ne keletkezzék. Ezek azon indokok, a melyeknél fogva ezen törvényjavaslatot meggyőződésen! szerint még a bizottság sem tudja kijavítani. En szükségesnek tartom, hogy ezen törvényjavaslatból mindaz, a mi a kezelésre vonatkozik, mindaz, a mi az anyagi polgári törvénykönyvbe való, a magad helyére illesztessék. Hogyhi már egyszer feladtuk a megyéknek azt a jogkörét, melylyel birtak, s a melyet a mostani viszonyok között lehetetlen volt fentartani: legalább alakíttassák a honpolgároknak elegendő biztosítékot nyújtó közigazgatási bíróság, mert c nélkül beszélhetünk jobbra és balra, de sérelmeink ellen jogorvoslatot szerezni nem lehet, ha az ember a ministernek különös kegyét nem bírja Ily törvényjavaslatot pedig hajlandó elfogadni nem vagyok, mert én jogot és nem kegyelmet követelek és mert e tekintetben kegyelmet kérni, megsértése a törvénynek. Ezek alapján a jelen törvényjavaslatot nem fogadom el. Elnök: A főrendiháztól érkezett üzenet. Nyáry Jenő a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök ur, mélyen t. képviselőház ! Tiszteletteljesen jelentem, hogy a főrendiház az 1876 : 33. t.-cz. által területökre nézve szabályozott törvényhatóságokban, az országgyűlési képviselő választókerületek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételéről szóló törvényjavaslatot változatlanul elfogadta. Az erről szóló jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém benyújtani, Molnár Aladár jegyző: (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát) Elnök: Az 187G: XXXIII. törvényczikk által területökrc nézve szabályozott törvényhatóságokban, az országgyűlési képviselő választó kerületek uj beosztásáról ós az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételéről szóló törvényjavaslat a főrendiház jegyzőkönyvének most felolvasott kivonata szerint a törvényhozás mindkét háza által elfogadtatván : legfelsőbb szentesítés végett ő Felségéhez fog felterjesztetni. Plachy Tamás: T. ház! Nem volt szándékom a szőnyegen lévő törvényjavaslathoz szólani. (Nagy zaj. Halljuk!) Elnök: Miután a t. képviselő urnák hangja gyengébb, felkérem a t. képviselő urakat, miszerint 45*