Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-234
284. országos ülés április 30. 187?. 315 Elismerem azt is, hogy ezen szabályozás alkalmával nem lehet egészen figyelmen kivül hagyni a történelmi fejlődést és az annak folytán keletkezett jelenlegi állapotot; de hozzá teszem, hogy nem hagyhatók figyelmen kivül a eulturalis ós adózási viszonyok sem, valamint egyéb fontos politikai tekintetek. De épen azért, mert én a törvényjavaslat czélját helyeslem, ós mert kívánom, hogy az minden részleteiben is érvényesíttessék: épen azért tartom szükségesnek a jelen módositvány elfogadását; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy azon két pont, melyekre módositványom kiterjed, t. i. a 3-ik ós 23-ik pontban foglalt intézkedések ezen kitűzött czólt nemcsak hogy meg nem valósítják, de attól nagyon is távol elmaradnak. Torontálniegyében már eddig is ugy a lélekszám, mint a választók száma tekintetében nagy anomáliák ós aránytalanságok léteztek, és ezen nagy aránytalanságok a törvényjavaslatban foglalt ós Torontálmegyére vonatkozó intézkedések által csak szaporittatnának. Ezen állitásom bebizonyítására engedje meg a t. ház, hogy néhány statistikai adatot adhassak elő. Az 1876 : XXXIII. t.-cz. intézkedése következtében Torontálmegye jelenleg, leszámítva azon városok lakosságát, melyek külön képviselőválasztási joggal birnak, t. i. Nagy-Becskereket és Nagykikindát: Torontálmegye népessége 4.499,940 lélek. Ezen nagy lélekszámra nézve a törvényjavaslat csak 10 képviselőt hoz javaslatba: esnék tehát átlag egy választókerületre 49,940 lélek és 2570 választó Hogy ez csakugyan nagy anomália és aránytalanság: kitűnik abból, hogyha ezen számokat összehasonlítom azon átlaggal, mely Magyarországban egy választókerületben ugy a lélekszámra mint a választók számára nézve fenáll — t. i. a magyarországi részeket illetőleg egy választókerületre az átlag szerint esnék nem egészen 35 ezer lélek és körülbelő] 1900 választó. A Torontálmegyében fenálló számok tehát ezen átlagot a lélekszámra nézve csaknem 15 ezer lélekkel múlják felül, a választók számára nézve csaknem hatszázzal. Még szembetűnőbbek lesznek ezen aránytalanságok és anomáliák, hogyha a torontáli állapotokkal összehasonlitjuk azon vár megyék állapotát, a melyek ugy nagyságra mint lélekszámra nézve Torontálmegyét leginkább megközelítik, és hozzá teszem, hogy ezen hasonlatosság megtételére épen azon megyéket választottam itt, melyek képviseltetésökre nézve szintén valami különösen kedvező sorsban nem részesülnek. Ilyenek t. ház, Bácsmegye, mely leszámítva a területi törvényhatósággal felruházott város népességét, mely külön képviselő választására van jogosítva, mindössze 472,208 lélekkel bir. Ez után küld 11 képviselőt, tehát daczára annak, hogy 27,000 lélekkel kevesebb, mint Torontál vármegye, mégis egy képviselővel többet. Pest-Pilis-Solt és Kis-Kun megyében az utolsó arrondirozás következtében van, — leszámítva Czegléd, Félegyháza, Nagy-Kőrös és Halas népességét, mely városok külön képviselő választásra vannak jogosítva, mindössze 449,936 lélek és 24,069 választó. Van tehát kevesebb 50,000 lélekkel, és körülbelül 1500 választóval kevesebb, mint Torontálmegyében, ós daczára annak 11 képviselőt, tehát egy képviselővel többet küld, mint Torontálmegye. Biharmegye az 1870-iki népszámlálás szerint 470,690 lakossal és 22,967 választóval bir, tehát kevesebb a lakosság 29,000-rel, mint Torontálmegyéó és daczára annak két képviselővel küld többet, mint Torontálmegye. Azonban t. ház, ezen aránytalanságok és anomáliák még kirívóbb színben tűnnek fel, ha nem tisztán ezen népesedési adatokra tekintünk, hanem egyszersmind ezekkel együtt cornbináljnk az adózási viszonyokat. Torontálmegye egyenes adó fejében fizet évenként 3.500,000 frtot, oly nagy összeg az, a melyet az egész ország egy megyéje sem ér el. Leginkább megközelíti Bácsmegye, mely kürüíbelől egyenlő összegben fizeti az egyenes adót. Azonban Pestmegye, mely daczára annak, hogy csekélyebb népesség mellett egy képviselővel többet küld: csak körülbelül 2.700,000 frtot fizet egyenes adóképen, Biharmegye, mely csekélyebb lakosság mellett pláne két képviselővel küld többet, alig kö;;eliti meg a 2 millió egyenes adó összeget és igy azon anomáliával állunk szemben, hogy azon vármegye, mely legnagyobb népességei bir ós legtöbb adót fizet: nemcsak, hogy nem küldi a legtöbb képviselőt, hanem kevesebbet küld, mint más megyéje az országnak. Én t. ház, gondolkoztam azon, mi lehet oka, hogy épen Torontál megye képviseltetése részesül ezen mostoha sorsban, de elfogadható indokot nem találtam. Még eulturalis viszonyai sem indokolhatják ezen mostoha sorsát Torontál megyének. Mert ugyan nem akarom a t. házat annak eiszárnlálásávál fárasztani, mennyit áldozott iskolai czélokra, saját költségén tart fen nagy gymnasiumot, felállított egy pár polgári iskolát, tart fen reáliskolát. E tekintetben biztos támaszt csak abban találhatunk, ha sut tekintjük, hogy a 6 éven felüli népességnek hány °/ 0-je tud írni olvasni. E tekintetben azt találjuk, hogy Torontál viszonyai nem roszabbak mint az egész országban létezők. Mert az átlag szerint a 6 éven felüli lakosságnak 35 0 /o _ J e ; Torontál megyében pediga lakosság 34.70 %-je tud irni olvasni, tehát oly csekély különbözet, hogy e tekintetben sem lehet igazolni azt a mostoha sorsot, melyben Torontál megye képviseltetése részesül. 40*
