Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

233. országos ülés április 28. 1877. 287 egyik a bankkérdésre, másik a vám- és a keres­kedelmi szövetségre vonatkozó törvényjavaslatok előzetes tárgyalásával lennének megbizandók. Ké­rem, méltóztassék e két javaslat kinyomatását elren­delni, s azokat a jövő hét valamelyik napjára tár­gyalásra kitűzni. Elnök: A beterjesztett határozati javaslatok­ki fognak nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni és annak idejében napirendre tűzetni. Az igazságügyminister ur kivan szólani. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! A múlt hó egyik napján Eemete Géza képviselő ur egy második járásbíróságnak Muraközben való fel­állítása tárgyában interpellátiót intézett hozzám. Van szerencsém bejelenteni, hogy ezen interpellá­tióra a jövő hétfőn fogok válaszolni. Elnök: Következik az indítvány ós interpel­látiós-könyv felolvasása. Orbán Balázs jegyző (olvassa): Az inter­pellátiós-könyvben be van jegyezve: az interpelláló neve Chorin Ferencz és társai, az interpellátió tár­gya : az orosz-török háború tárgyában, a minister­elnökhöz. Elnök: Az ülés végével a szokott időben az interpelláló képviselő ur interpellátióját meg fogja tenni. Orbán Balázs jegyző (olvassa) : Az indít­vány-könyvben be van jegyezve: Földváry Mihály és társai, az indítvány tárgya: „Határozza el a ház, hogy Abdul Hantid török szultán ő felségé­nek a Corvina adományért hálás köszönet sza­vaztassák." Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány, mely hozzám beadatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa az indítványt. Helyeslés a bal és a szélső baloldalon). Elnök: Az indítvány ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közi kiosztatni, és minthogy szabálysze­rüleg javaslatot tartozom tenni az inditványnak indokolás végetti felvételére nézve : én azt a jövő kedden ajánlom indokolás végett felvétetni. (He­lyeslés.) Következik a közigazgatási bizottság jelentése, az 1876. évi XXXIII. t.-czikk által területükre nézve szabályozott törvényhatóságokban a választó-kerü­letek uj beosztásáról és az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekről szóló 376. számú törvényjavaslat tár­gyában. Ha a t. ház a törvényjavaslatot és az arra vonatkozó jelentést felolvasottnak méltóztatik elfo­gadni, (Helyeslés), akkor az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Pulay Kornél előadó: T. ház! A tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat a területükre nézve szabályozott törvényhatóságokra vonatkozó 1876. XXXIII. t.-czikkel egészen öszhangban annak mint­egy folyományát képezi. Az emiitett törvényjavaslat nem terjeszkedik ki az ország minden választó­kerületére; csupán intézkedéseket tartalmaz azon kerületek uj beosztására nézve, melyeknek törvény­hatóságai az 1876. XXXIII. t.-cz. által uj cso­portosítást, beosztást, illetve szabályozást nyertek. Ezen törvényjavaslat az 1848. V., az 1848. er­délyi II. és az 1874. XXXIII. t.-czikkel lehetőleg öszhangzólag szerkesztetett; másrészt egész figye­lem volt a választó-kerületek lakosainak, ugy a választóknak számarányára és lehetőleg kerültet­tek az ellentétek. Az ezen törvényjavaslat, által érintett kerüle­tekből eddig 150 képviselő választatott, az uj be­osztás szerint választatnék 148: ezen különbözet Erdélyre esik, pedig a választók és lakosság számában jelentékenyen alább szállt. Abrudbánya, Osik-Szereda, Ilyefalva, Hátszeg és Vajdahunyad jövőre nem küldene önálló képviselőt, az eddig két képviselőt küldött Szamosujvár, Gyulafejérvár és Erzsébetváros jövőben csak egy-egy képviselőt küldenének; ellenben Brassó és Nagy-Szeben, mely az önálló képviseltetési joggal bíró többi várossal egész egy színvonalon álló ós velők a lakosság és választók számára nézve is egészen arányos, két képviselőt küldene, A törvényjavaslat irányzatát kellőleg támo­gatják a javaslathoz mellékelt statistikai és ösz­szehasonlitó adatok ; de minthogy ez adatok a t. ház tagjainak kezei közt vannak, nem kívánok azok számadataira részletesebben kiterjeszkedni, csak átalában azt jegyzem meg, miszerint a két szélsőség közt létező ellentétek lehetőleg kiegyenlittettek. Ezek szerint Magyarország választókerületei­nek száma marad a régi. Erdélyben lesz 73, ugyanannyi, mint a mennyit az unió folytán létre­jött 1848. erdélyi Il-ik t.-cz. megállapított. Ezen különbözet, miután a bizottság nem kívánja az országos képviselők számát apasztani, figyelem­mel azon körülményre, hogy Budapest főváros lakosságának és választóinak száma jelentékenyen szaporodott, ezen különbözet a főváros javára esnék. És az erre vonatkozó törvénj^javaslatnak még ez ülésszak alatti beterjesztésére a belügy­minister ur lenne utasítandó. Mindezek figyelembe vétele mellett a közigaz­gatási bizottság által beterjesztett törvényjavas­latot a részletes tárgyalás alapjául ajánlom. (He­lyeslés.) Molnár Antal: T. ház! Részemről az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot nem fogadhatom el átalánosságban sem a részletes tárgyalás alapjául; nem fogadhatom el pedig azért, mert azon Irány­mik következetes alkalmazását látom e javaslat­ban is, a mely a t. belügyminister urnák csak­nem valamennyi reform törvényjavaslatán keresz­tül vonult: azon irányt, a mely ellen minden alkalommal felszólalni, a mellyel határozottan

Next

/
Oldalképek
Tartalom