Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-231
274 231, országos ülés április 25. 1877. értesülve, az előbbit Szentkirályi Mór, az utóbbit Szemere Bertalan szerkesztette. Azon azonban nem lehet csodálkozni, hogy az ilyen gyorsan készített — habár igen fontos törvényekbe — ilyen hiba csúszott be, annyival inkább, mert ez általánosan el volt iskoláinkban terjedve. A pragmatica sanctio 1723-ban nem létezett, soha az országgyűlés előtt nem volt, arról a magyar országgyűlésnek tudomása nincsen és én azt hiszem, hogy nagy zavarba hoznám a kormányt, ha azt mondanám, hogy ugyan mutassák meg nekünk ezen pragmatica sanctiót: mert azt hiszem, hogy nem volnának képesek megmutatni. Nem állítom én, hogy az egyá tálában nem létezik, hogy nincsen; hanem azt állítom, hogy nehéz azt megtalálni, mert nekem nagy könyvtárakban sem sikerült éveken át azt megtalálni. Ezen okmány az igaz, létezik, de nem mint törvény, mely Magyarországot vagy bármely más országot illetne ; hanem illeti a Habsburg családot, s egyenesen csak a családot. Ez egy Hausgesetz. mely szabályozza az örökösödési rendet azok között, kik az elfogadták. Ezen okmány 1724. decz. 16-án kelt, tehát közel 12 hónappal később, mint azon törvény, melyet nálunk közönségesen pragmatica sanctiónak hivnak és mely az országnak egy rendes törvénye, mely mindaddig, mig az törvényerővel bír, mindenki által egyaránt megtartandó és mely mint minden más törvény meg nem változtatható, ha csak az országgyűlés és fejedelem hozzájárulása egyenesen nem kívánja annak megváltoztatását. En t. képviselőház, nem akarom a képviselőház figyelmét kifárasztani az által, hogy ezen pragmatica sanctiónak keletkezésére vonatkozó történelmi előadást tartsak. Erre szükség nincsen. Tény az, hogy ezen pragmatica sanctio soha nem tekintetett magyar törvénynek sem az ország, sem a fejedelem által, hanem tekintetett egyedül egy családi szerződésnek, a mely midőn kiadatott, nem birt semmi olyan kellékekkel, a melyekkel a törvénynek bírni kell, hanem kiadatott III. Károly császár és király által, a ki azt mondja: ,,Wir, als alléin herrschender und absoluter Herr kra't uuserer Machtvollkommenheit verordnen und befehlen. : ' Tehát nem törvény, nem egy alkotmányos országnak törvénye, de nem is praetendáltatott, hogy az legyen; hanem csak is egy családi szerződés, a mely hogy érvényessé legyen, az illető tagok által aláíratott; ugyanazt esküvel erősítették és megtartását fogadták. Ezek voltak III. Károly, mint uralkodó, és annak leányai, kik úgy férjhez menetelők előtt, mint után, ismételve esküvel fogadták ós erősítették, hogy ezen örökösödési rendet elfogadják, megtartják; de nemcsak ők, hanem még férjeik is megeskettettek annak megtartására. Ebből látszik , hogy a pragmatica sanctio Magyarországra nézve semmiféle törvényi erővel nem bir, s igy Magyarország törvényein mit sem változtat s azokat meg nem erőtleni ti. Azon törvény, mely az osztrák ház örökösödését Magyarországon biztosítja, ettől tökéletesen független s ezáltal nyerni sem nem fog erejében, sem abból nem veszít sem. De nagy fogalomzavart idéz elő a törvényhozásban, ha oly okmányra hivatkozunk, melyről a magyar országgyűlésnek hivatalos tudomása nincsen, s a mely az országgyűlésnek sohasem volt beterjesztve és a mi törvényeinkben fel nem volt található. Nem azon szempontból tehát, mintha azt vélném, hogy ezáltal talán gyengittetik az örökösödési rend iránti törvény, hanem egyedül történelmi és törvényhozási correctség szempontjából arra volnék bátor kérni a ministeriumot, méltóztatnék itt ezen kifejezésnek vagy kihagyását indítványozni,vagy ha szükségesnek tekintetnék, hogy a netalán alkotandó törvények valamelyikébe bevétessék, annak legalább oly magyarázatot adni, hogy abból világosan kitűnjék, hogy itt ós az 1867-iki törvényekben foglalt pragmatica sanctio elnevezése alatt nem azon privát családi szerződés értetik, mely semminemű törvényerővel nem bir és kötelező ereje csupán a szerződő felekre nézve van; hanem az 1723 : I II. III. t.-cz., mely Magyarországon az osztrák ház örökösödési rendjét megállapítja. Ezen észrevételeket akartam röviden megtenni, s most bátor leszek a t. képviselőháznak az általam és elvtársaim által aláirt határozati javaslatot beterjeszteni. Orbán Balázs jegyző (olvassa) -. Határozati javaslat. Beadják: Simonyi Ernő, s. k. Helfy Ignácz, s. k. Madarász József, s. k. Osávolszky Lajos s. k. Szongott Jakab, s. k. Almássy Sándor, s. k. Kállay Ödön, s. k. Orbán Balázs, s. k. Mocsáry Lajos, s. k. és Majzik Viktor s. k. Tekintve, hogy az 1867. XII. ós ennek alapján alkotott más törvényczikkelyek, melyek Magyarország ós az ő Felsége uralkodása alatt levő többi országok s tartományok között közösügyeket alkotnak és ezeknek kezelési módozatát határozzák meg: már megalkotásuk óta Magyarország polgárai igen nagy részében aggodalmat keltettek az iránt, hogy az ily módon alkotott ós intézett közösügyek az országra nézve annak alkotmányos szabadsága s törvényes függetlensége tekintetéből károsak lesznek nemcsak, de eredményeikben az ország közgazdászati érdekeire és pénzügyi viszonyaira a legkárosabb befolyást gyakorolandják; tekintve, hogy a 10 évi tapasztalás és Magyarországnak ugy politikai, mint közgazdászati jelen helyzete eléggé világosan bizonyítják az ily módon táplált aggodalmak jogosultságát s igazolják azok nézeteit, kik ezen törvényeket roszaknak tartották mindig és roszaknak tartják most is ;
