Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-230

230. országos ülés április 24. 1877. 267 Egyébiránt a dolog lényegére nézve azt mondja a képviselő ur, hogyha nem tartjuk szükségesnek, vagy nem tartjuk helyesnek, hogy az elnök és a kormány nézete ellenére 20 tag összehivathassa az országgyűlést: mondjuk ezt ki egyenesen, s törüljük ki az ide vonatkozó §§-t a házszabályokból s legyünk legalább őszinték. Legyen meggyőződve a képviselő ur, hogyha — legalább nekem — az volna a nézetem, hogy nem helyes az, hogy 20 képviselő összehivathassa az országgyűlést : megmondanám ezt nyiltan és provocálnám e §. kitörlését. De igenis az én meggyőződésem is az, hogy lehetnek esetek, midőn a parlamentalismus ós a szabadság érdekében áll, hogy ezen joga meg legyen egy bizonyos számú képviselőnek, csakhogy azon esetek, melyekben ez valóban áll, elannyira fontos esetek legyenek, hogy csakugyan megérdemlik, sőt szükségessé teszik, hogy azok, kik az esetet ily fontosnak tartják, vegyék magoknak azt a fáradságot, hogy húszan összejővén^ a felett megállapodjanak. En tehát szükségesnek tartom a jog fentartását; de szükségesnek tartom azt is, hogy gyakorlata oly feltételekhez köttessék, mint a minők ezen javaslatban előadvák; mert mig egyfelől a jogot fentartani szükséges, addig az azzal való visszaélési könnyűvé, kényelmessé tenni nem lehet és nem helyes lehetségessé tenni, hogy 20 tagja a háznak akkor, mikor eszébe jut, anélkül, hogy maga a legkisebbet is fáradna, egy talán néhány hónappal azelőtt aláirt kérvénynyel több mint 400 képviselőtársát akaratuk ellenére beczitálja. (Helyeslés a középen.) És épen annak, a ki egyrészt a jogra fontosságot helyez, kötelessége másrészt épen a jog érdekében, hogy mig a jog gyakorlatát lehetővé teszi: a visszaélést megnehezítse; mert semmi sem teszi a jogot inkább tönkre, mint az azzal való visszaélés. En tehát azon javaslatot, mely a jog gyakorlatát épségben tartja, és csakis az azzal való esetleges visszaéléseket akarja korlátozni, mint a czélnak megfelelőt, a magam részéről is a t. háznak elfogadásra ajánlom. (Helyeslés a középen.) Irányi Dániel : Én teljesen egyetértek Simonyi Ernő barátommal a részben, hogy oly elméletet, minőt a t. előadó ur felállított, alkotmányos és szabad államban szó nélkül nem lehet hagyni. Alkotmányos és szabad államban az államférfiak azon igyekeznek, hogy a polgári jogok gyakorlatát mennél könnyebbé tegyék; — és ime itt a ház egyik bizottságának előadója azt kívánja, hogy a polgári jogok gyakorlata megnehezittessék. . . . Szilágyi Dezső előadó: Azt nem mondottam. Irányi Dániel sőt, hogy lehetetlenné tétessék. . Szilágyi Dezső előadó: Azt sem mondottam. Irányi Dániel miként ezt Madarász és Simonyi képviselőtársaim kimutatták, daczára annak, hogy az előadó ur az ellenkezőt állítja. Azonban én, valamint Simonyi Ernő képviselőtársam, nem csodálkozom ezen: mert fájdalommal tapasztalom azt, hogy egy darab idő óta a jogok nyirbálásában óriási haladást tettünk. (Igazi Igazi a szélső baloldalról), tapasztalom azt, hogy parlamentalis alkotmányos formák közt mindinkább az önkény, mindinkább a bécsi iiatalom órvényesiti befolyását. (Igazi Igazi a szélső balfelől.) Zsedényi t. képviselőtársam azt mondta, hogy itt oly esetről van szó, midőn az elnök, ki a háznak választottja: maga nem látja szükségét az ülés tartásának. Ne feledkezzék meg azonban a t. képviselő ur arról, hogy az elnök, a ki köteles ugyan a törvény szerint az egész házat képviselni és részrehajlatlan bírójának lenni a ház minden tagja cselekedeteinek és mulasztásának, tulajdonképen a ház többségének választottja, azon többségnek, a melynek kifolyása a kormány; és hogy azon elnök — meglehet, hogy csalódom — a legritkább esetben fog a kormány akarata ellen cselekedni. (Igazi Igazi a szélső baloldalon.) Már pedig itt épen arról van szó, hogy a kisebbségnek legyen joga arra, hogy a képviselőházat felhívja, hogy az ország komoly pillanataiban tanácskozzék. Én t. ház, magam sem óhajtom és magam sem engedhetem meg azt, hogy a képviselőház minden alapos ok nélkül könnyelműen rendkívüli ülésre hivassák össze. (Halljuk l) De azt gondolom, hogy abban, hogy 20 képviselő aláírása kívántatik arra, hogy ezen összehívás megtörténjék : a ház elegendő biztosítékot találhat; és ha még ezen felül más biztosítékot is kívánna, a mely a jog gyakorlatát nem teszi lehetetlenné, én attól sem tagadnám meg hozzájárulásomat; azonban oly föltótelekhez, minők a tárgyalás alatt lévő pontban foglaltatnak és a melyek ezen jog gyakorlatát, ha nem is lehetetlenné, de minden esetre igen-igen nehézzé teszik, én részemről hozzá nem járulhatván, ezen pontnak kihagyását kérem. (Helyeslés a szélső baloldalról.) Elnök: Senki sem lévén feljegyezve, a 4-ik pont felett a vitát bezárom. Joga van még nyilatkozni az előadónak. (Felkiáltások balfelöl: Elálll Eláll! Felkiáltások a középen: Hallj tik! Halljuk!) Szilágyi Dezső előadó: Én t. ház, egészen ellenkező helyzetben vagyok, mint Simonyi Ernő t. képviselő ur; mert én nem rég hallottam oly beszédet, a melyben valaki az ellenkező nézet czáfolása helyett egyenesen arra a térre lép, hogy az ellenkező nézetet vallókat politikai betegségben 34*