Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-230
262 230. országos ülés április 24. 1877. Elnök: Az előterjesztés Id fog nyomatni és szét fog osztatni. Azt hiszem, méltóztatnak beleegyezni, hogy ezen ügy tárgyalása holnapra tűzessék ki, minthogy a ház áprilisi költségvetése is holnap fog tárgyaltatni. (Helyeslés.) Ez alatt a most benyújtott jelentés ki fog nyomatni és szót fog osztatni. Következik a napirend első tárgya: a könyvtári bizottság jelentése a folyó országgyűlés második szakáról. Gulner Gyula jegyző' (olvassa a jelentést.) Jelentés, a könyvtári bizottság részéről. A házszabályok 238. §-a értelmében a folyó országgyűlés második ülésszaka folytán eszközölt beszerzéseket, valamint a könyvtár számadásait mellékelve van szerencsénk a tisztelt képviselőháznak bemutatni. A folyó országgyűlés első ülésszaka végén a képviselőházi könyvtárban volt összesen 3680 mű 9659 kötetben; azóta szaporodott 428 művel 586 kötetben, ezek között 59 ajándék. A könyvtár jelenlegi állománya 4,108 mű 10,245 kötetben. Beköttetett ugyanezen idő alatt 606 kötet Az 1875/8. országgyűlés második ülésszaka alatt téritvény mellett kikölesönöztetett 1,228 mű; a könytár helyiségeiben használtatott 859 mű, ide nem számítva az ülések alatt az olvasóterem asztalán fekvő folyóiratokat. Kelt Budapesten, 1877. évi márezius hó 14-én. Tóth Kálmán s. k., bizottsági elnök. Br. Vécsey Tamás s. k., bizottsági jegyző. Vécsey Tamás előadó: A könyvtár használatáról örömmel tesz jelentést a bizottság, minthogy a könyvtár használata intensivebb gyarapodást mutat. A bizottság kéri a t. házat, hogy a mellékelt számadásokat megvizsgálás végett a számvizsgáló bizottságnak kiadni, méltóztassék. Elnök: Méltóztatnak ezen jelentést tudomásul venni? (Tudomásul veszszük!) A ház tudomásul veszi és a jelentés kiadatik a számvizsgáló bizottságnak. Következik a házszabályok 181. §-a tárgyában kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. Gulner Gyula jegyző (olvassa a jelentést.) A házszabályok 181. §-a tárgyában kiküldött bizottság jelentése. A bizottság vizsgálat alá vévén a 181. §. tartalmát, azt több tekintetben szabatosabban meghatározandónak, illetőleg pótlandónak vélte. Kifejeztetni óhajtá mindenekelőtt azt, hogy e szakasz rendelkezése csak azon esetekre vonatkozik, midőn a ház az ülésezés felfüggesztését önmaga határozza el. Ezen felül épségben tartva a szakasz rendelkezését: a bizottság szükségesnek vélte a húsz tag által kifejezett akarat nyilvánításának módjait, valamint az időhatárt is tüzetesen megszabni, melyen belül a kívánt ülés megtartandó. E részben két egyiránt jogosult tekintetet vett figyelembe. Mindenekelőtt azt, hogy ezen jog gyakorlata czóltalan megszorításnak ne vettessék alá; hanem a módok tekintettel a felmerülő körülmények különféleségére, állapíttassanak meg. Másrészt kellően méltatni kellett azon szempontot is, hogy itt oly esetekről kell rendelkezni, midőn a ház tagjainak egy része, minden esetre kisebbsége, a ház határozata ellenére eszközölteti az összehívást. E jog a közérdek megóvására adatik meg, s igazolja azt főleg azon tekintet, hogy oly körülmények merülhetnek föl a szünetelés ideje alatt, melyek a ház összeültét a közérdek szempotjából megkívánják. A ház szabályai az összehívást kívánó tagok megítélésére bízták annak eldöntését: vajon a közérdek megkivánja-e az elhatározott szünetelés félbeszakítását. E részben a bizottság sem ajánl semmi vál• toztatást. Be ugy vélekedett, hogy teljesen igazolva van azon határozat, hogy az összehívás indokai előadassanak. Igazolva van főleg azzal, hogy ez indokok nyilvánosságra hozatala egygyel több erkölcsi biztosítékot nyújt az iránt, hogy e jog gyakorlatánál a közérdek irányadó leend. Az összehívás iránti kivánat nyilvánításának módjaira bizonyos formai kellékek javasoltatnak. E formaságok czélja lehetőleg biztosítani azt, hogy az összehívási kivánat többek egyező megfontolt akarata legyen, s az tekintettel oly körülményekről jött létre, melyek a szünetelés elhatározása után merültek fel. Az irott nyilatkozatnak az aláírók közül négy tag által való átnyujtását czélszerünek véli a bizottság azon okból, mert egyrészt biztosítékot nyújt az iránt, hogy a nyilatkozat csakugyan az aláirt tagoktól származik; más részt alkalmat nyújt arra, hogy az elnök a kivánatot kifejezőkkel érintkezésbe léphessen, és esetleg oly felvilágosításokat juttathasson tudomásukra, melyek magát a kivánatot fölöslegessé teszik. Az alakra nézve, melybe a 181. §, rendelkezésének szabatosabb meghatározása, illetőleg pótlása foglalandó volna: a bizottság a határozat formáját javasolja, már csak azért is, mert ily alakban a ház már több izben pótolta szabályait. E határozat tervezetét •/• alatt és Madarász József bizottsági tag különvéleményét •//• mellékelve tisztelettel előterjesztjük. Elnök: Az első szó az előadó urat illeti; ő azonban jogával élni nem kíván.
