Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-205

205. országos Illés február 8. 1877. 17 Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a czimet és az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak.) Elnök: Ekképen ezen törvényjavaslat rész­leteiben is letárgyalva levén, harmadszori fölol­vasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. , Következik a közigazgatási bizottság jelentése | Köncsög és Matkó pusztáknak Kecskemét város \ törvényhatósága alá helyezéséről szóló törvényja­i vaslat tárgvában. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot.) Elnök: Atalánosságban nem levén észre­vétel, a részletes tárgyalás alapjául a törvényja­vaslat elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Beőthy Algernon jegyző (olvas, a a czimet.) Gulner Gyula előadó: T. ház! A meny­nyiben Bugacz pusztának szintén Kecskemét város hatósága alá helyezése a közigazgatási bizottság javaslatában már a czimnél előfordul, van szeren­csém erre vonatkozólag a közigazgatási bizottság indokait röviden előadni. Az imént méltóztatott elfogadni a belügymi­ni ster ur azon törvényjavaslatát, hogy Köncsög és Matkó puszták Kecskemét város törvényható­sága alá helyeztessenek. Kecskemét város törvény­hatósága alatt áll jelenleg egy külön álló puszta: Monostor, melynek szomszédságában van Bugacz, melyet a közigazgatási bizottság most Kecskemét város törvényhatósága alá helyeztetni javasol. In­dokai következők: Monostor puszta, mely hosszú éveken keresztül Kecskemét törvényhatósága alá volt helyezve, már külön álló területet képez; de egészen Kecskemétieké levén, az 1876. évi XXXIII. törvényezikk által nem érintetett. Az említett Bu­gacz puszta e Monostor pusztával területi conti­guitásban áll, egy adó községet képez és %-ed részben Kecskemétiek által birtokoltatik. A pusztá­nak Kecskemét város törvényhatósága alá helye­zését kérik a 3 ;i-ed részben birtokos Kecskemétiek, azonfelül állithatom azt is, hogy kéri az egy har­madrészben birtokos Szentkirályi család is. Az érdekelt törvényhatóság, t. i. Pestmegye, melynek területéből ezen puszta elvonatik, ennek Kecskemét törvényhatósága alá helyezését nem ellenezte. A közigazgatási bizottság a közigazgatás ér­dekében állónak látja azt, hogy ezen a kecskeméti határtól különben is csak mintegy 1000 ölnyi tá­volság által elválasztott terület, mely azonkívül nagyobbrészt Kecskemétiek birtokában van, Kecs­kemét törvényhatósága alá helyeztessék. Ezeknél fogva tisztelettel kérem a t. házat, hogy már a törvényjavaslat czimet a következő módosítással méltóztassék elfogadni: SÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. X. EÖTET. Törvényjavaslat Köncsög, Matkó és Bugacz pusztáknak Kecskemét város törvényhatósága alá helyezéséről. Elnök: Méltóztatik a t. ház a tövényjavaslat czimet a közigazgatási bizottság által javasolt mó­dosítással elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az 1. §-t.) Gulner Gyula előadó: Itt ugyanazon mó­dosítást vagyok bátor ajánlani, melyet a czimre nézve elfogadni méltóztatott. A módosított szöveg tehát ekként fogna hangzani: „2. §. Köncsög, Matkó és Bugacz puszták stb." (Helyeslés.) Elnök : Észrevétel nem lévén, az 1. §. az ajánlott módosítással elfogadtatik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 2. §-t.) Elnök: A 2. §. is elfogadtatik és ez szerint ezen törvényjavaslat is atalánosságban és részle­teiben letárgyalva lóvén, annak harmadszori fel­orv áspisa & legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közigazgatási bizottság jelentése némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. XXXIII. törvényezikk rendel­kezése folytán törvénybe iktatásáról szóló törvény­javaslat tárgyában. Ha a t ház a törvényjavaslatot I és a bizottság arra vonatkozó jelentését felolva­sottnak méltóztatik elfogadni, (Elfogadjak!) az átalános vitatkozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Gulner Gyula előadó: T. képviselőház! Midőn a törvényhozás az 1876. évi XXXIII. t. ez. 5. §-át meghozta, abban a belügyministert fel­hatalmazta az iránt, hogy a törvényhatóságok határait az érdekeltek meghallgatása után állapítsa meg: e megállapításban intézkedjék az egyes ha­tárközségek hova tartozása iránt és eljárásáról a törvényhatóságok véglegesen megállapított terüle­tének törvénybe iktattatása czóljából a törvény­hozásnak még azon év folyamában jelentést tegyen. A mint a felolvasott törvényszakaszból méltóztat­nak látni, az 1876. évi XXXIII. t.-cz. 5 §-a által a belügyminister felhatalmazást nyert, a törvény­hozás részéről az iránt, hogy az 1876. XXXIII. t.-cz. alapján az uj tervbeli beosztást illetőleg a változást szenvedett törvényhatóságok határait iga­zítsa ki ós erről a múlt év végéig a törvényho­zásnak jelentést tegyen. A belügyminister ezen felhatalmazás alapján az érdekelt törvényhatóságokat meghallgatván, a területi kikerekitést befejezte és a törvény utasí­tása értelmében jelentését a múlt évben a kép­viselőháznak be is adta. Ezen jelentés a közigaz­gatási bizottsághoz utasíttatott, oly czólból, hogy vizsgálja meg: vajon a belügyminister ur a tör­vényhatóságok területének végleges megállapítá­sánál az 1876. évi XXXIII. t.-cz 5. §-a által nyert felhatalmazás keretén belül járt-e el V A közigaz­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom