Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-224

224. országos ttlés márczins 2». 1877. 239 Horváth Gyula jegyző (olvassa a távollevők neveit) Elnök: 444 igazolt képviselő közül az elnök nem szavazván, 166 „igen"-nel, 74 ,,nein"-mel szavazott, 203 távol volt, és igy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Azt hiszem t. ház. a mint szükséges volt a szavazás a tanácskozás befejeztével: minthogy most az idő már annyira előre haladt, a részletes tárgyalás elhalasztható. Tisza Kálmán ministerelnök: Kapcsában annak, a'mit imént mondottam, most is azt vagyok bátor mondani, hogy azt nem tartanám helyesnek többségileg elhatározni, ugy, hogy ha vannak a kik netalán kifogást tennének ellene: akkor kénytelenek leszünk belenyugodni, hozzájárulni ahhoz, hogy a tárgy ináról elhalasztassék: de azon esetben, hogy ha senki kifogást nem tesz: kérem a t. házat, kezdjük meg a részletes tárgyalást, mert mégis czélszerü volna, ha ma elvégeznék. ' (Felkiáltások a középei-,: Folytassuk!) Elnök: Kiván-e valaki hozzászólani? (Szünet.) Ha senki nem ellenzi, folytatjuk a tárgyalást. Horváth Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele czimre nézve? (Nincs) Nem lévén észrevétel, a czim elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa az 1-sö szakaszt) Elnök: Van-e észrevétel az 1-ső szakasz ellen? (Nincs.) Nem lévén észrevétel, az 1-ső szakasz elfogadtatik. Simonyi Ernő: Az első és második §g-ok közt egy uj g-t vagyok bátor indítványozni, főleg azért, hogy félreértések elkerültessenek minden tekintetben. Először azon — nem tudom minek nevezzem, hogy a minister ur ne haragudjék meg — balvélemény uralkodik némelyek etőtt, hogy talán a minister ur fel akarná e kölcsönből szerzett pénzeket ideiglenesen legalább másra is használni. Ezen balvéleményre főleg okot szolgáltatott azon körülmény, hogy e gyanúsítást a minister ur a pénzügyi bizottságban nagy indignatióval visszautasította ; de másnap, mikor a jegyzőkönyv hitelesíttetett, semmikép sem akart beleegyezni abba, hogy ez jegyzőkönyvbe is vétessék. Ez kétségkívül félreértés, és megengedem, hogy a minister urnák távolról sincs szándéka, ezt másmódon felhasználni ; hanem miután kételyek léteznek és miután a dolog lényegének egyátalában ártani nem fog, ha ez nyíltan kimondatik a törvényben: azt hiszem, hogy ezen rósz benyomás eltávolítása kedvéért a t. minister ur beleegyezhet abba, hogy ez itt felvétessék. ha már nem látta helyénlevőnek, hogy a pénzügyi bizottság jelentésébe felveendő lett volna. A második körülmény, melyről szintén megengedem, hogy bal véleményen alapszik : az, hegy talán dupla kamatokat lenne kénytelen az ország fizetni. Ezen bal vélemény onnan származott, hogy azt gondolták az emberek, hogyha ilyen kincstári utalványok, vagyis járadék-kölesön utalványok kibocsátására a minister szerződést köt, hogy ezen utalványok, vagyis kötvények kibocsáttatnak és egy bizonyos napról kiadatnak : de a másikat nem lehet ugyanazon napon beváltani, s ennélfogva miután azoknak 1878. deezeuiber l-ig joguk van kamatokat kívánni, ezeknek couponjai pedig szintén járnak: könnyen megtörténhetik, vagy legalább azon balvélemény támad, hogy lehetséges , hogy dupla kamatokat fizetünk. Ezen kétely a pénzügyi bizottságban is felmerült s ugy hiszem Wahrmann képviselő ur emiitette fel, s akkor nem czáfolta tott meg senki által. Ma is fölemiitette Mocsáry t. barátom. Az igaz, hogy hatalmas szavakkal, de annál kevesebb érvekkel czáfoltatott meg a dolog. Megengedem, hogy ugy van, a mint a minister ur mondja: de méltóztassanak azon kegyességgel lenni, hogy azok kételyeit is, kik kevésbé élesen látók, eloszlattassanak és hogy ezen körülmények a törvényben egyenesen kifejeztessenek. Ezen okból a következő módositványt van szerencsém benyújtani. Az 1-ső §. után mint uj §. tétessék: A jelen törvény alapján kibocsátandó járadék-kötvények az 1873: XXXIII. t.-cz. alapján kibocsátott kincstári utalványok beváltására fordíthatók és más czélokra még ideiglenesen sem használhatók fel; kamatozni pedig csak azon időtől fogva kezdenek, midőn az érettök becserélt kincstári utalványok a forgalomból visszavonatván, kamatozni megszűntek." Nem ragaszkodom a szavakhoz és a szövegezéshez, hanem a lényegre nézve annak érdekeljen, hogy kétely ne forogjon fenn: arra kérem a minister urat, hogy ezen indítványt elfogadni méltóztassék. Elnök: Az 1-ső szakaszra nézve észrevétel nem tétetett, tehát az 1. §. elfogadtatik. Simonyi Ernő képviselő ur egy uj g. fevételét hozza javaslatba. Fel fog olvastatni azon uj §., melyet Simonyi Ernő képviselő ur indítványozott a 1-ső §. után. Orbán Balázs jegyző (újra felolvassa Simonyi hrriö indítvány át.) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! A módositvány két részből áll. A t. képviselő ur