Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-219
219. országos ülés márczius 17. 1877. 185 — úgymond: — a megyei közönség, miután az 1876. évi september 4-iki közgyűlésén nem gyakorolta választási jogát: elvesztette ezt az általános tisztújításig. T. ház! Én nem tudom, hogy meggondolta e a t. előadó ur, mit mondott, midőn ezen furcsa indokolást előadta ; de anyit tudok és bobizonyitandom, hogy ezen indokolásnak semmi értelme nincs. 1876. évi september 4-ére tudniillik N. Küküllőmegye közönsége a 34671 és 370-') 1. számű belügyministeri rendeletek által azon czélból lett összehiva, hogy törvényhatóságának megalakulását jegyzőkönyvileg kijelentse és arról intézkedjék, hogy a következő közgyűlésig készítessenek tervezetek a törvényhatóságnak járásokra való beosztásáról, a tisztikar létszámáról, hatáskörerői és a munka felosztásáról ugy, mint az árvaszék és az állandó választmány szervezéséről. Hogyan képzeli ennélfogva magának a t. előadó ur, hogy a megyei közönség képes, sőt köteles lett volna már az alakuló első közgyűlésben a tiszti állomásokat betölteni, midőn maga a ministeri rendelet meghagyása szerint csak a második közgyűlésen volt megállapítandó a járási beosztás ós a tisztikar létszáma és hatásköre ?! Például hány szolgabírót nevezhetett volna ki a közgyűlés september 4-én, miután csak a második gyűlésen, tehát sept. 23-án volt meghatározandó a járások száma?! Ugyhiszem a t. előadó ur maga be fogja látni, hogy — egy kis túlbuzgóságában itten íilium ante patreiu követett, — Ha tehát a megyei közönség september 4-én semmiképen nem volt képes és ennélfogva köteles sem a tisztikart betölteni: elesik a kérvényi bizottság eziránti érvelése; és mig a t. belügyministeri államtitkár hirhedt „verwirkolási" elméletének barátjai sem lesznek képesek állítani, hogy a megyei közönség a választási törvényadta jogát azáltal „verwirkolfa" volna, minthogy csak akkor gyakorolta e jogát, midőn a ministeri rendeletnél fogva erre alkalom adatott, t. i. sept. 23-án, mikor az emiitett szervezési tervezetek eléje lettek terjesztve. Hogy akkor a jogával élt, és hogy a belügyminister a megyei közönség ezen jogát illusoriussá tette : tudhatta volna az előadó ur magából a kérvényből. — Ha pedig a t. előadó ur a közigazgatási ügymenetei folytonossága iránt aggódik, becses ügyeimébe ajánlom az 1876-iki XXXIII. 22. §-át, mely azt rendeli, hogy addig, mig az újonnan alakult megyék tisztviselői iránt az intézkedés meg nem történt, az eddigi megyék, székek, vidékek és kerületek jelenlegi tisztikara működését folytatni köteles. — A törvény ezen rendelkezése által tehát arról gondoskodva volt, hogy mig a N. Küküllőmegyei tisztviselők iránt a második közgyűlésen intézkedés nem történt, september 4-től september 23-áig a közigazgatási ügymeneteinek folytonossága ne szakittassék félbe, anélkül hogy, mint a t. előadó ur méltóztatott okoskodni „a főKJÍPV . H. NAPLÓ 1875-78. X. KÖTfiT. ispán s illetőleg a belügyministernek ezirányban helyettesítés utján intézkednie okvetlenül kellett" volna. De ugy látom ma, hogy e tisztelt házban is vannak olyanok, a kik ministeri rendeleteket többre becsülik magánál a törvénynél. A t. bizottság véleményének első indokolása eszerint teljesen elesvén, fenáll a kérvény első panasza. A belügyminister ur pedig a helyettesítés meghagyását a 46028 szánni rendeletében egészen eltérőleg a kérvényi bizottság mostan czáfolt indokolásától azzal indokolja, miszerint a september 23-iki közgyűlés által eszközölt választások azért nem voltak vala törvényesek, mert azoknál a volt királyföldi tisztviselők párhuzamba lettek helyezve az eddigi megyei tisztviselőkkel, holott a minister szerint csak ezen utóbbiakat illetné a többször idézett 19. §-nak kedvezménye. Ezen utőbbi határozat, illetőleg az idézett törvény ezen helytelen magyarázása és applicatiója képezi a panasz második tárgyát. A belügyministernek alárendelt közege a főispán, valamint a t. kérvényi bizottság előadója ez iránt ugy érvelnek: a királyföldi tisztviselők az 1869. évi márczius 28-án ós nem mint a jelentés mondja 23-án az akkori belügyminister br. Wenkheim Béla által kibocsátott ideiglenes szabályzat alapján voltak vala alkalmazva, még pedig „csak azon időtartamra, mig a törvényhozás utjáni végleges szervezés bekövetkekezik." Ezen végleges szervezés pedig, ugy mondják, az 187ö. XII. ós XXXIII. t.-cz. életbeléptetése által törtónt meg s ennélfogva., ugy mondják, megszűnt már a királyföldi tisztviselők megbízatása. Az igen t. belügyminister és a t. kérvényi bizottság ezen szellemdus érvelése ellen csak azon szerény kifogásom van, hogy ezen conclusiónak mint a két praemissája, a feltétel ugy, mint a. következtetés gyökerestül hamisak. Épenséggel nem áll azon állítás, hogy a királyföldi tisztviselők a b. Wenckheim-fóle ideiglenes szabályzat alapján lettek-legyén alkalmazva; mert ezen szabályzatnak a tisztviselők választásáról szóló 11-ik része Bajner Pál volt belügyminister által még 1869-ben függesztetvón fel, soha nem léptctcttett életbe. A t. előadó ur ugy látszik ezt a döntő körülményt nem tudta, mert hogy tudván elhallgatta volna: azt mégsem szabad rá fognom ; pedig kellett volna ezt tudnia, ha felületességgel nem akar jogosan vádoltatni. — De ezt mindenekelőtt a belügyminister urnák kellett volna tudnia, pedig ő is felhozott rendeletében ezen döntő körülményt teljesen mellőzi, — felteszem, nem rósz akaratból, hanem tudatlanságból. És én részemről megvagyok győződve, hogy a t. többség ismert szabadelv őségénél fogva nem lesz azon pedáns, a ki a belügyminister úrtól kívánná, hogy a ressortja leglényegesebb viszonyai24
