Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-204

•204. országos ülés január 27. 1877. a még a törvény által kijelölt 15 nap lefolyása előtt hozzám beküldette. Ezen megbízó levél, melyet ezennel van szerencsém előterjeszteni, az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Jelentem továbbá a t. háznak, hogy Király Alajos, jász-jákóhalmi képviselő ur köztörvónyhatósági tisztviselővé neveztetvén ki, képviselői állásáról lemondott. Ennélfogva a jákóhalmi kerületben uj választás lévén eszközlendő, felhatalmaztatni kérem az elnökséget arra, hogy Jásznagykun-Szolnok megye központi választmányát uj választás eszközlésére utasítsa. {Helyeslés.) A t. ház ezen meghatalmazást megadni méltóztatik. Az igazságügyminister ur kíván egy törvényjavaslatot előterjeszteni. Perczel Béla igazságügyminister: A királyi curiánál időközönkint felmerülő nagyobb hátralékok elhárítása ós feldolgozása ezóíjábólvan szerencsém egy rövid törvényjavaslatot a t. ház asztalára letenni, mely szól az 1870. évi XVI. ós az 1871. évi XII. t.-cz. módosításáról. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslat kinyomatását elrendelni, és azt előzetes tárgyalás és véleményadás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: Az 1870. évi XVI. és az 1871. évi XII. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslat az indokolással együtt a t. ház jóváhagyásával ki fog nyomatni és a ház tagjai közt szét fog osztatni; véleményadás végett pedig a jogügyi bizottsághoz utasittatik. {Helyeslés.) Következik a szombati ülésben megejtett választás-eredmény kihirdetése. Gulner Gyula jegyző: A számvizsgáló bizottságban hiányzó egy tagra beadatott 188 szavazat, ebből üres volt 1. Legtöbb szavazatot, t. i. 187-et nyert Jeney József. A kérvényi bizottságba választandó egy tagra beadatott 188 szavazat; ebből üres volt egy. Legtöbb szavazatot, t. i. 181-et nyert Vécsey Tamás. A többi szavazat egyesek közt megoszlott. Elnök: Az ekkép megválasztott képviselő urak, megbízások teljesítésére utasíttatnak. Szivák Imre előadó: A kérvényi bizottság az időközben hozzá utasított kérvényeket letárgyalván, van szerencsém a kérvények XXXI. sorjegyzékét tisztelettel és azon kéréssel bemutatni, hogy annak kinyomatása és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A kérvények XXXT-ik sorjegyzéke ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni és szabályszerüleg a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az indítvány és interpellatiós könyvek felolvasása. Gulner Gyula jegyző: Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interKÉPV. H. NAPLÓ 1876-78, X. KÖTET pellatiós könyvben, az interpelláló neve: Helfy Ignácz a fővárosi rendőrségnek a czeglédi küldöttség haza érkezése alkalmával január 27-én elkövetett erőszakoskodásai tárgyában — a belügyministerhez. Madarász József: a Konstantinápolyból hazaérkező budapesti egyetemi polgár küldötteknek ünnepélyes fogadtatását tiltó és gátló rendelkezésekre nézve — a belügyministerhez. Elnök: Az ülés végén szabályszerűen ez interpellátiók meg fognak tétetni. Következik a Szalay Imre képviselő ur által a gyártott borokról beadott törvényjavaslatnak indokolás végetti felvétele. Föl fog olvastatni a törvényjavaslat. Beőthy Algernon jegyző {olvassa Szalay Imre törvényjavaslatát.) Szalay Imre: Többször volt már alkalmam Magyarország borügyének nemzetgazdasági fontosságát kimutatni, mert oly országban, mely 7 száz eztír katastralis holdon 25 millió akót termel óvenkint, melynek értéke 100—200 millió forintra megy, a gazdászat ez ága különös tekintetet érdemel. Egészen más tekintet alá esik Magyarország borügye, mint más oly országoké, hol igen kevés mértékben termeltetik bor, s hol ennélfogva a bőrgyáraknak egészen más a hivatása, mint itt Magyarországban, hol azokra valóban nincs szükség. Azonban mindamellett, hogy én a borgyárakat különösen Magyarországban tökéletesen szükségteleneknek tartom: mindamellett az ipar-szabadságot korlátozni nem akarom; de másfelől gondolkoznunk kell arról is, hogy a mikor az ipart védelmezzük, a termelő is érdekeiben megvédessék. Ezt czélozza a jelen törvényjavaslat. Már régtől fogva czéloztatnak több országban a borgyártásra nézve törvények hozatni,mely törvények némely helyen már életbe is léptek; más helyeken pedig holmi aprólékos lényegtelen kérdések miatt nem szavazták *meg azokat, mint a legutóbbi időben épen Austriában történt, a hol a reiehsrathban Seidl képviselő ur a borgyártásról szóló törvényjavaslatot terjesztett elő, melyet az ottani képviselet elejtett. Ismerem én a német gründliehkeitot, a mely orránál tovább nem igen lát, a mely ha valahol tüzet lát támadni, a helyett, hogy rögtön elfojtani iparkodnék, még előbb kiszámítja, hogyha nagyobb dimensiót vesz a tűz, mily erővel kell azt oltani, addig pedig elég az épület. Ép ugy vagyunk ezen tárgygyal is. Ott is a reichsrathban az összes szónokok közt nem volt egyetlenegy, a ki ne mondta volna, hogy a borgyártás roppant nagy dimensiókat öltött, midőn egy enquete küldetet tki véleményezés végett: nem volt egyetlenegy szóló, a ki a borgyártásnak megadóztatását, kü2