Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-217

217. országos ülés nsárezias lé. 1877. 173 Az erre következett intézkedések után is több­szörösen folyamodtak hozzám az iránt, hogy egyezkedési eljárásba bocsátkozzam. Erre nézve határozott nézetem az, — és ez szolgáljon vála­szul a t. képviselő urnák, — hogy a per meg­akasztása nélkül lehetőleg igyekezni kell ezen kér­dést barátságos egyezkedés utján elintézni. En barátságos egyezségre magam részéről hajlandó vagyok; de csak oly egyezségre, mely, midőn az illető kerület lakosainak érdekeit méltányosan ki­elégíti : az állam tulajdonjogának elismerésével az államnak a 123.000 katastrális holdért teljes kártalanítást fog nyújtani. Ily egyezségre, mely az állam ez iránti kétségtelen jogait kielégíti, haj­landó vagyok ; de nem a nagykikindai kerület, hanem a lakosság és a községek mint ilyeneknek képviseletének közbejöttével. Erre nézve mostfoly köztem és Torontálmegyei főispán közt a tárgyalás, melynél fogva reménylem, hogy ezen bonyolult vi­szonyok tisztába hozathatnak, A módozatot a képviselet iránt javaslatba hoztam, és azt hiszem, hogy az a képviselet ösz­szealkotását illetőleg meg fog felelni, Mihelyt a képviselet össze lesz alkotva, a tárgyalások meg fognak kezdetűi, és én igen fogok örülni, ha a tárgyalások eredményre vezetnek. Kérem a tisz­telt házat, méltóztassék a maga részéről ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés, a középen) Szabovljevics Mihály: T. ház! Legyen szabad a t. pénzügyminister ur válaszára néhány észrevételt tennem. A volt kerület képviseltetését illetőleg, azon reményt tápláltam és táplálom, hogy az egyezség azonnal sikerülni fog, mihelyt lesz oly orgánum, mely az ajánlatot a kerületi lakos­ságra kötelezőleg megfogja tehetni. At. pénzügymi­nister ur válasza a részben engem teljesen kielégít, a menynyiben a t. pénzügyminister ur ezen vitás kérdés végleges megoldása czéljából készségét jelen­tette ki arra, hogy hajlandó intézkedést tenni, sőt hogy már intézkedést is tett az iránt, hogy az egyes községekkel és az egyes községek lako­saival, kik überlandi földeket birnak, perenkivüli egyezkedési tárgyalások a kincstárnak részvétele mellett folyamatba tétessenek, ha. a községek a magok kebeléből törvényszerű meghatalmazással ellátott megbízottakat és meghatalmazottakat ki­küldenek. Nem hagyhatom azonban észrevétel nélkül azt, hogy a t, pénzügyminister .ur ugy tüntette fel válaszában az überlandi földeket, mintha ezek az államkincstárnak kizárólagos ós korlátlan tulajdonai volnának, s mintha itt csupán adás-ve­vésről volna szó. Pedig kifejtettem interpellatióm indokolásában, hogy az überlandi földek a kincs­tárnak nem korlátlan tulajdonai. A szerződések, melyekre a t. pénzügyminister ur hivatkozni mél­tóztatott, s melyek a kerületben mint nagynevezett „aversionalis" szerződések ismeretesek, igen is csak ideiglenesek voltak. Azon magánjogi szerző­déseknek nem tekinthetők ; azok nem tartal­maznak semmit, ami az überlandi földek lakos­ságának hátrányára szolgálna, mert igaz ugyan, hogy ezen szerződések ideiglenesek voltak, de azokban csak az évi census, azaz az a kerület ál­tal a kincstárnak évenként fizetendő pausalis ösz­szeg állapíttatott meg időről-időre, és pedig nem egyoldalúkig, hanem mindig a felek t. i. az ál­lamkincstár és a kerületnek kölcsönös megállapo­dása következtében. Változott tehát az imént emiitettem évi cen­sus vagyis pausalis összeg; a jogalap és jogczim, mely a kerület kiváltság - leveleiben leli alapját, a kerület az überlandi földeket örök-haszonélvezeti joggal birja ós haszonólvezi, mindig és változat­lanul ugyanaz maradt. A kerületi lakosság tehát az überlandi földeket nem ideiglenes vagy magán­jogi haszonbéri szerződések, hanem eddig semmi legfelsőbb elhatározással meg nem szüntetett ki­váltság-levelek alapján — ós mint ezt a volt magyar pénzügyminister gróf Lónyay Menyhért ur is el­ismerte, — örök haszonélvezeti joggal birtokolja, — miután e szerint az überlandi földek sem bér­földeknek, sem haszonbóri birtoknak nem tekint­hetők : ugyan e földek, legalább is mint marad­vány vagyis remanentialis földek, megváltható természetűek, és mint ilyenek az uradalmi kincs­tár mint volt földesúrnak járandó, s a jelenlegi birtokosok által fizetendő kárpótlás mellett a je­lenlegi birtokosoknál kell, hogy maradjanak. Többet mondani t. ház annyi volna, mint al­legálni, ennek pedig most sem helye, sem ideje; de azt hiszem, hogy ezzel is eléggé kimutattam azt, hogy az überlandi földeken fekvő tartozások megválthatók, és hogy a kerületi lakosság über­landi földjeit az uradalmi kincstártól nem veendi meg, hanem igenis megváltandja. . És jóllehet a mondottak szerint — az über­landi földek jogi természetére vonatkozó nézeteim — a t. pénzügyminister ur nézeteitől lényegileg eltérnek, mégis tekintettel arra, hogy a t. pénz­ügyminister ur az egyezség megkísérlését nem- el­lenzi, sőt nyíltan a barátságos kiegyezés mellett nyilatkozott, minthogy pedig ebből kifolyólag bizton reménylem, hogy a tárgyalások és alkudozások új­bóli fölvételénél netán felmerülő nehézségek és egyenetlenségek elhárításával az egyezség, a ki­küldendő kormánybiztos részéről teendő igazságos követelések, a kerületi lakosság részéről pedig méltányosan megajánlandó váltságösszeg mellett valósággal sikerülni is fog: kijelentem, hogy a t. pénzügyminister ur válaszát megnyugtató tudomá­sul veszem. Elnök: Méltóztatik a t. ház* a pénzügymi­nister ur válaszát, melyet Szabovljevics képviselő ur interpellatiójára adott, tudomásul venni ? (Tu­domásul vesszük.) A ház a választ tudomásul venni méltóztatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom