Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-212

212. országos ülés niárc/.ius 7. 1877. 127 csenek magyarok; erre aztán nem alkalmatlan­kodtak többé. Ezeket elmondván a „Neue freue Presse" hozzá teszi: „Kérjük már most, milyen lábon áll a rend és közbiztonság egy osztrák kikötőben, melyben ilyen dolgok történhetnek. Mi történt volna : ha a magyar küldöttség a hajón talál lenni? Egy cs. kir. póstahajónak, — mert a Lloyd gőzös az — tán még se szabad ily bán­talmaknak kitéve lenni és a cattarói hatóságok, ! ugy látszik, egészen tehetetlenek az efféle tűnte- I tésekkel szemben." j Nem akarom a t. háznak becses figyelmét I hosszú ideig fárasztani ; csak azon egyet akarom még kiemelni, hogy méltóztassék tekintetbe venni j azt, hogy a Lloyd gőzösök, melyek császári és | királyi pósíagőzösök, részben a magyar állam j költségén tartatnak, évenkint 600,000 frt jár ezen | hajózás költségeinek fedezésére, s ezen hajókon a | magyar utazók igen kevés biztonságot élveznek, j mint a minő ezen két esetből kitűnik, t. i. a tri­estiből, a hoí tettlegesen bántalmaztattak és a j cattaróiból, a hol az ifjak szerencsére ott nem j voltak, hanem a csőcselék nép a hajót, valóságos j gyilkolási szándékkal támadta meg. Ezt tűrni nem lehet, és tisztába kell jönni arra nézve, hogy vajon az osztrák bir. kormány akar-e és képes-e az osztrák területen és hajókon utazó magyar honpolgároknak személyi és vagyonbiztosságot nyújtani ? Ennél fogva következő interpellatiót va­gyok bátor a t. belügyminister úrhoz benyújtani, j {Olvassa.) Interpellatio a ministerelnök úrhoz. A velünk egy fejedelmi kapocsban élő, szom­széd osztrák birodalmi országok s tartományok­ban utazó magyar polgárok személy s vagyonbiz­tonsága érdekében kérdem a ministerelnök urat: 1-ször. Van-e a ministerelnök urnák tudo­mása arról, miszerint múlt január hó 6-án több j magyar egyetemi polgár Triesten át Konstantiná- i polyba utazván, midőn a triesti kikötőben hor­gonyzó, a magyar állam költségén is fenntartott „cs. és kir. póstahajó, a Lloyd társulat „Ceres" nevű gőzösére mentek volna; ott a kikötő part­jain összecsoportosult népcsőcselék által „le a barbárokkal, u „le a törökbarátokkal," „halál a szlávok ellenségeire" felkiáltásokkal fogadtattak, s mindennemű rút s sértő szidalmakkal illettettek, sárral s gyümölcsökkel dobáltattak légyen. Hogy az utazók ezen sértő báutalm hatóságok és rendőrség szeme láttára, sőt némelyek szerint az utóbbinak bátorítása s részvéte mellett történt légyen a nélkül, hogy a hatóságok az utasok biz­tonságára szükséges intézkedéseket megtették volna ? Ha van erről tudomása a ministerelnök ur­nák : kérdem történt-e a magyar kormány részé­ről ez iránt a bécsi kormány előtt felszólamlás, s mi eredménnyel *? Eendelt-e a bécsi kormány e tárgyban vizsgálatot? mi volt ennek eredménye, s részesültek-e a tettesek méltó büntetésben ? 2-szor. Vajon nem kerülte-e el a kormány figyelmét azon, először a bécsi s utánuk a ma­gyar lapokban is közlött tudósítás, miszerint múlt február hó elején Oattaróban, a keletről jövő cs. ós kir. póstahajó, a Lloyd-társulat „Janió" nevű gőzőse, midőn a cattarói kikötőbe ért, ott egy, pisztolyokkal és handsárokkal felfegyverzett tömeg által, fenyegető vad lármával fogadtatott, mely a hajó kapitányától a „magyarok kiadatását" köve­telte, és addig nem is tágított, mig néhányan közölök a hajóra bocsájtatván meg nem győződ­tek arról, hogy a Janió gőzösön magyarok nin­csenek. A cattarói hatóságok látva egy cs. és kir. póstahajó ily gyilkos módoni megtámadtatását : az utazók biztonsága ellen elkövetett ezen merény­letet, egészen tétlenül maradtak, ós vagy nem akartak, vagy képesek nem voltak az utazók biz­tonsága által igényelt intézkedések megtételére. Vajon szerzett-e magának a ministerium ezen senki által kétségbe nem vont, sőt megújí­tott és ismételt hírlapi tudósítás valódiságáról, vagy valótlanságáról tudomást? és ha az valónak bizonyult, kórt-e és nyert-e az osztrák cs. kir, kormánytól megnyugtató s elegendő biztosítást arra nézve, hogy az osztrák birodalom területén, ugy mint tengeri kikötőiben és különösen a ma­gyar állam költségén is fentartott cs. és kir. póstahajókon utazó magyar polgárok személy ós vagyonbiztonsága ellen irányzott a fenebbiekhez hasonló gyilkos szándékú merényietek ellen, ké­pes-e és akarja-e a cs. kir. kormány megóvni, illetőleg megvédeni az utazókat ? Kérem, méltóztassék ezen interpellatiót a mi­nisterelnök úrral közölni. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a mi­nisterelnök úrral. T. ház! Holnap 10 órakor lesz az ülés, mely­nek tárgyát a mai napról elmaradt törvényjavas­lat és jelentések tárgyalása képezendik. Egyéb tárgy nem levén, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom