Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-202
202. országos ülés január 25. 187?. 385 ur indítványát, a mint már kijelentettem, visszavonta. A szavazás sorrendjére nézve nézetem ai következő: elsőben a 4. §-t. kell szavazásra kitüz-t nőm, ugy a mint azt a központi bizottság szövegezte, azután — hivatkozva a házszabályok azon §-ára, melyet tegnap felolvasni szerencsém volt, következnék — az igazságügyi bizottságnak javaslata ; ez azonban lényegében ugyanaz, a melyet a központi bizottság előterjesztett. Azért másod sorban a 4. §. el nem fogadása esetében a minister ur javaslatát, vagyis az alap-javaslatot kellen d szavazásra kitűzni, melytől Zichy Nándor képviselő ur módosítása semmiben sem különbözik, csak a kamatlábban, a mi természetes, mert a ház a 8°/ 0-ot fogadta el. Ha ez sem fogadtatnék el; következnék először Hosztinszky János, azután Simonffay János képviselő ur módositványa. Ha a t. ház beleegyezik, a Ráth Károly képviselő ur által beadott módositvány most szavazás tárgyát nem kópezendi, hanem akkor, mikor a minister ur tett előterjesztése szerint uj §-t fog inditványozni. Mindenekelőtt kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Igen! Nem !) A kik elfogadják, méltóztassanak felállam. {Megtörténik.) A többség elfogadja és igy a többi módositvány mellőztetett, fenmaradván még a későbbi szavazásra Ráth Károly képviselő ur módositványa. Következik az 5. § Horváth Gyula jegyző (olvasm oz 5. §-t.) Teleszky István: T. ház! Előbbi felszólalásomban voltam bátor jelezni azt. hogy az igazságügyi bizottság javaslata és a központi bizottság javaslata közt igen lényeges különbség van, mely a törvényjavaslat ezen 5. g-ában foglaltatik. Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint ugyanis az 5. §. igy hangzik: „A jelen törvényben meghatározott mértéken felül kikötött és megfizetett, ugy a kölcsön felvételekor előre levont kamatok visszafizetése nem követeltethetik." Ezzel ellentótben áll a központi bizottság szövegezése, mely igy szól: „Az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető. Jövőre azonban azon kölcsönnél mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabab. A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tőkéből lerovott összegnek tekintetnek." Ezen különbség azt hiszem, t. ház, hogy igen praegnans, mert mig a 4. §. ugy az igazságügyi bizottság felfogása szerint, valamint az eredeti törvényjavaslat szerint is, csak az időtartamot KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IX, KÖTET. lletőleg tevén különbséget, csupán az interventiót, agadta meg a bíróság részéről a törvényben meghatározottnál magasabb kamatok iránt: addig a központi bizottság ezen sokkal tul kivan menni, a levont kamatok visszafizetésére is ki akar terjeszkedni ; tehát, hogy az előttem szólott államtitkárurkifejezését használjam: egy uzsoratörvényt, még pedig csakugyan rósz uzsoratörvényt épen ezen §. által kivan megalkotni. Kétségtelen, hogy az uzsorát, a valódi uzsorát ilyszerü megszorítással korlátozni nem lehet. Es én azt hiszem, hogy a midőn tegnap a t. ház képviselőtársamnak Zsedényi urnák, ki a theoriát meglehetősen gúnyosan támadta meg, inpracticus indítványát tegnap elvetette: már akkor kimondotta, hogy nem akar uzsoratörvényt, mert olyat létesíteni nem áll hatalmában; hanem csak intézkedni akar addig, ameddig hatálylyal intézkedhetik, meg akarja vonni a jogsegély minden alakját a kamatok bizonyos magasságától. A központi bizottság azonban ugy látszik ellenkező véleményben van. A központi bizottság azon hitben ringatta magát, hogy lehet ily forma dispositiókkal az uzsorát hatálylyal korlátozni; különben nem hozta volna javaslatba ezen §. 2., 3. bekezdését s nem indokolta volna azt ugy, amint indokolta. Csupán az egyszerű tényállás constatálása végett kell itt, t. ház, megjegyeznem, hogy a központi bizottság, midőn az 5. §. szövegezését elfogadta, ellentétbe helyezkedett az osztályokkal: mert hiszen mindenki tudja, hogy az osztályok nagy többsége, sőt mondhatnám, valamennyi osztály — a 8-ról van tudomásom, — az igazságügyi bizottság szövegezését fogadta el, ugy, amint volt, minden változtatás és módosítás nélkül, s a központi bizottaág t. előadója, aki ugyanazon osztálymak tagja, a melynek én is vagyok, bizonyára fog emlékezni arra, hogy osztályunkban az igazságügyd bizottság ezen §-a egyhangúlag elfogadtatott. Én azt nem vádként hozom fel: inert hiszen házszabályaink tüzetesen meg nem állapítják a központi bizottság ügykörét; csak egyszerűen constatálom, hogy az osztályok az igazságügyi bizottság szövegezését fogadták el. Es nézetem szerint az osztályok helyesen jártak el, inert ón attól, mit az 5. §. s különösen annak 2. és 3-ik bekezdése czéloz, semmi jó eredményi, ellenkezőleg a legnagyobb bajokat és bonyodalmokat várom. Szerintem nem fogja az az uzsorát korlátozni, nem fogja azon eredményt előidézni, hogy nagyobb kamatok előre levonhatók ne legyenek. Utalok csupán a váltóra, hol az érték le nem számolása jogilag megállható kifogást nem képez; utalok a közjegyzői okmányra, melyben valaki egy összeszámolással bárminő adósságot hatályosan vállalhat magára és azt azzal, hogy álból a 49
