Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
201. országos ülés január 24. 187*. 365 a kínálat pedig megkevesbedett és igy a pénz megdrágult. De eredménye volt azon természetellenes állapot is, hogy az uzsorások ezt felhasználták és 20—30, sőt 100°/ 0 kamatot is követeltek. A jelen törvényjavaslatnak czélja tehát nem az, t. ház, hogy a jelen viszonyok között a kamatot korlátolja; hanem czélja az, hogy gátat vessen^az uszorának, illetőleg a törvény czóge és a kamat ürügye alatt elkövetett valóságos zsarolásnak. E törvény czélja az, hogy az uzsorának az által vessen gátat, hogy attól a törvényes birói oltalmat elvonja, vagyis felfogásom szerint a törvényjavaslat logikája az, hogy a szerződési szabadság a jövőre nézve is fentartassék; de azon uzsorás-szerződésektől, melyeknél túlságos kamat van kikötve: a birói oltalom megvonassák. Nem tartom tehát helyesnek t. ház, azon felfogást, mintha a jelen törvéu3 T javaslat által a kamatláb megállapítása czóloztatnók. Kamatláb csak kettő létezik: törvényes és szerződéses. A törvényes kamatlábat megállapítja az 1868: XXXI. t.-czikk. Ezen változtatni ma senki sem kivan; a másikat a szerződéses kamatlábat illetőleg pedig felhagyatik jövőre az egyesek szabad tetszése. A jelen törvényjavaslatnak tehát feladata egyedül az, hogy megjelölje a határt: hol végződjék a tisztességes kölcsönszerződés, és hol kezdődik a tisztességtelen kölcsönszerződés? Es a határvonal megállapítása felfogásom szerint nem nehéz, habár nem is igen könnyű. A törvény mindenekelőtt a jelen időre szól. A törvényhozás a jövőre is tekinthet ugyan alkotásainál; de ha a jelen tényleges viszonyait teljesen szem előtt téveszti: azon esetben nagy hihát követ el. Már pedig t. ház, be kell vallanunk azt, hogy ma nálunk a pénz megdrágult, be kell ismernünk azt, hogy a szerződéses kamatláb 8°/ 0-nál nagyobb; sőt be kell vallanunk azt is, hogy a 10%-tes kölcsön ma még a szolidabbak közé tartozik. S ha ez igy áll t. ház s ha mi nemcsak a jövőre alkotandó szerződésekről, de a már jelenleg fennálló szerződésekről akarunk törvényt hozni: ugy kétszeresen óvatosaknak kell lennünk ugy a jelent mint a jövőt illetőleg. Ne hozzunk oly intézkedést t. ház, mely által tényleges hitelviszonyainkat megrendítjük : mert ha jelen viszonyainkat megrendítjük, megrendítjük a jövőket is A központi bizottság a kamatláb megállapításánál a jelenleg fennálló kölcsönök kamatait vette alapúi és ugyanazon eredményre jutott, hová ezen háznak általam különben igen t. tagja ugy okoskodván, hogy miután hazánkban a legbiztosabb és minden perezben nobilizálható értékpapírok 8°/ 0-ot jövedelmeznek: ennélfogva a kölcsönszerződésekre nézve állapittassék meg a 8°/ 0 legmagasabb kamatláb fejében, melyen tul a birói kedvezmény megtagadtatnék. Igénytelen nézeteim szerint sem az egyik, sem a másik felfogás nem méltányolja kellőleg a helyzetet. Vagy az elvek köréből indul ki, vagy theoriából; vagy kivételeket akar általános szabályokká emelni. Igaz ugyan, hogy vannak 8°/ 0-os, vannak 6°/ 0-os kölcsönök; csak hogy uraim méltóztassanak megfontolni, hogy azon pénzforrások a népnek, a szegényebb sorsú embernek megközelithetlenek. Avagy egyenlő-e sorsa a bankárnak, a ki minden perezben levághatja papírjai szelvényeit azon hitelezőjével, a ki még esedékes kamataira nézve is adósának jóakaratához vagy fizetésképességéhez van kötve. Azt hiszem, ezeket nem lehet egyenlő vonalra helyezni. De lehet-e egyátalában összehasonlítani a központi viszonyokat a vidékiekkel. Miképen állunk a vidéken t. ház? Hogyan kap a vidéki közönség pénzt, mely a nagy bankok előtt nem hitelképes. A mi e házban már többször éles kifejezéssel felemlített vidéki pénzintézeteket illeti, nem akarok ezeknek védelmére kelni; sőt megvallom, hogy egészségtelen állapotnak tartom azt, hogy egy kis megyében 5, ü, .7, sőt 10 pénzintézet is legyen; egészségtelennek, sőt határozottan rosznak állítom azt, hogy akkor, midőn ezen pénzintézetek betéteik után 7°/ 0-ot fizetnek: azok 12—13°/ 0-ot vegyenek a kölcsönadott pénz után. Minthogy az is kétségtelen, hogy ezen vidéki pénzintézetek gyakran nem saját pénzükkel, hanem 6—8°/ 0-ra felvett tőkékkel dolgoznak; mi történnék, hogy ha a t. ház elhatározza, hogy 8°/ 0-on túli kamat tisztességtelen ós ettől a bírónak segélye megvonatik. Ennek eredménye kettő lehet: a jelenlegi és a jövő. Mi fog történni jelenleg? A tőkéknek tömeges felmondása. Mi lesz ezen felmondás eredménye, midőn tudjuk, hogy az adósok legnagyobb része nem fizetésképes ? Először: tömeges beperlés és végrehajtás ; másodszor az, hogy a szegény adós önként fog kezet nyújtani a törvény kijátszására. Mi lesz az eredmény a jövőt illetőleg? Fognak-e azontúl azon intézetektől vagy másoktól reális kölcsönt kapni a hitelre szorult földbirtokosok ? Én ezen eredményt nem óhajtom. Beismerem t. ház, hogy 10% sok ; de az is igaz, a mit Ráth Károly képviselő ur mondott, hogy sok a 8°/ 0 ; sőt bizonyos körülmények közt a 6% is. A kamatlábat t. ház törvény által regulázni nem lehet; Magyarországon a kamatláb regulázására leginkább egy egészséges alapokon nyugvó bank segíthet csak. Addig, míg ez nem lesz: a kamatlábat regulázni nem lehet. Miután meggyőződésem az, hogy ha rni a kamatmasimumot 8°/ 0-ban állapítjuk meg, minek a tőrvény oltalma biztosíttatik : ez meg fogja rendíteni a hitelt; miután én ezt nem óhajtom és meg vagyok arról győződve, hogy 10°/ 0 fenha-
