Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
20i. ors/.iígos ül^s január 24 1877. 361 telén sógorának vagy komájának aláírását igénybe venni, hogy bankképes váltót nyújthasson be valamely pénzintézetnél. Ez a Eeitweohsel. Ha pedig — hogy a jelenleg leghirnevesebbet e tisztes czégek közül megnevezzem — a Bischitz Dávid-féle „nagy" czógek több száz ezer forintyi oly váltókat nyújtanak be a nemzeti banknál, melyek csakugyan üzleti eredetűek, csakhogy az üzlet 18—24°/ 0-os eseompteból (e törvény nyelvén uzsorából) áll: ezek azután „üzleti váltók, s mint ilyenek kell, hogy előnyben részesittessenek és százezernyi összegekben 4 x j 2 °/ 0-al vissza leszámitoltassanak. Mindezek után én, t. ház, nem fogadhatom el az e szakaszban megállapított 8°/ 0 kamat-maximumot ; hanem javaslatba hozom, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint, és annak indokainál fogva is, 10% legyen azon maximális kamat, melyet közjegyző okmányba felvenni, betáblázni ós bíróilag behajtani lehessen. Azon állítás, hogy a kamat-maximum kamatminimummá fog válni: nem egyéb, mint puszta állítás, melynek beigazolására én legalább még semmiféle argumentumot nem hallottam, nem hallottam még Hegedüs Sándor képviselőtársunk tegnapelőtti elméleti argumentumokban gazdag beszédében sem. Én tehát e puszta suppositió ezáfolatába nem bocsátkozom. De nem kívánok a vidéki pénzintézetek védelmére sem kelni, kimeríti a kérdés ezen részét azon érvek és adatok halmaza, melyet számos kérvényben ez intézetek maguk a t. háznak beterjesztettek. Én 10°/ 0-kal a solid és támogatásra érdemes vidéki pénzintézetek érdekeit és azzal összefüggésben a vidéki közép és kisebb birtokos és iparos osztály érdekeit teljesen megóva látom ós ezen kamatlábnál magasabbra nem szavazok. S igy, miután komoly aggodalmaim vannak az iránt, hogy a központi bizottság által javasolt 8°/o kamat-maximum mellett a vidéki pénzintézetek által jelenleg nyújtott 38 millió forintyi jelzálog ós 46 millió forintnyi egyéb nem váltó-kölesönök, tehát összesen 84.000,000 forintnak egy része okvetlen felmondatnék és a jelenlegi viszonyok közt ezen összeg akár csak negyedrészének elvonása is a legválságosabb állapotokat idézné elő: — bátor vagyok a t. háznak beterjesztett módositványomat elfogadás végett ajánlani. (Helyeslések.) Elnök: Mielőtt a t. képviselő ur módositványa felolvastatnék, kénytelen vagyok a t. képviselő ur felszólalására nézve észrevételt tenni. A házszabály azt mondja, hogy a szólók az indítvány mellett vagy ellen váltakozva nyilatkoznak, s azért igy a mai ülés kezdetén, — mint más ülések elején. — bátor voltam kijelenteni, hogy a javaslat mellett szólókat a mai napon Horváth Gyula, a javaslat ellen szólókat Orbán Balázs jegyző urak fogják feljegyezni. Hogy tehát KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. IX. KÖTET. a ház szabályai teljesíthetők legyenek és a szónokok felváltva hivathassanak fel a szólásra: szükséges lett volna a t. képviselő urnák magát nem a javaslat mellett, hanem a javaslat ellen feljegyeztetni. Most fel fognak olvastatni az indítványok ós először is az, a melyet Eemete Gréza ur adott* be. Orbán Balázs jegyző (olvassa Remete Géza képviselő indítványát.) Az 1868. évi XXXI. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslatnak a központi bizottság által beterjesztett szövegezésének első §-ban ezen szó helyett „&" tétessék „9". Móclositvány beadja Eáth Károly. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat második sorában „S 0 ,^" helyett r tétessék 10°/ 0-nál magasabb kamat köttetett ki. És ehhez mérten kiigazitandók a javaslat többi pontjai is." Vidliczkay József: Engedje meg a t. ház, hogy előre kijelentsem, hogy én a t. ház figyelmét egy egészen más térre kívánom vezetni, # mint a melyre vezették azt az előttem szólottak. Atalánosságban kijelentem, hogy ezen törvényjavaslatban felfogásom szerint két lényeges hibát találok. Az egyik lényeges hiba, hogy ngy fejezzem ki magamat, inkább nemzetgazdasági szempontok alá eső, azaz, hogy a törvényjavaslat, minden lehető tőkékről azoknak minden classificálása nélkül a kamatra nézve egyformán intézkedik, a mi a dolog természetével ellenkezik. Ha semmi egyéb nem jő is tekintet alá; már maga az, a mit csak átalánosságban említek meg, inkább tudományos szempontból, hogy különbség teendő például a kereskedelmi és nem kereskedelmi ügyletek között, már maga ez — mondom — elég figyelmeztetésül szolgálhat, hogy a törvényjavaslatnak azon intézkedése, miszerint minden lehető tőkékről egyformán intézkedik, azokat egy kalap alá vonja: hiányos. A másik hiba, a mely azonban nem erre a térre tartozik, hogy a tőke-uzsorára nézve semmi intézkedést nem foglal magában. Ez mint kijelentettem, nem tartozik ezen térre, hanem a 6. §-hoz. Tehát visszatérve már most az általam megjelölt első hiányra, én t. ház nagyon hiányosnak tartom a törvényjavaslatot; sőt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mindaddig, mig át nem lesz idomítva a törvényjavaslat ezen szempontokhoz képest : addig azt sikerrel tárgyalni nem lehet, azon siker reményével tudniillik, hogy az jót szül. A dolog természetében fekszik, hogy a közönség által használt tőkék nem egy természetűek. Vannak oly tőkék, a melyektől elégséges kisebb kamat és vannak olyan tőkék, a melyekre nézve a dolog természeténél fogva meg keli engedni, hogy azoktól nagyobb kamat járjon. Ezen 4(i •%
