Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-201
201. országos ftlés január 24. 1877. 353 háznagya, azonkívül a háznak t. tagjai az ezen ünnepélyen való megjelenésre fölhivatnak. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: Helyről is gondoskodni kellene. Elnök: Nem lehet kételkedni, hogy a helyről az akadémia részéről gondoskodva lesz. Következik már most az interpellatiós és indítvány könyveknek felolvasása. Gulner Gyula jegyző: Az interpellatiós könyvben Madarász József képviselő ur interpellátiója van bejegyezve, az alapok és alapítványok megvizsgálására kiküldött bizottság tárgyában a vallás- és közoktatási minister úrhoz. Elnök: Ezen interpellátiót a képviselő ur az ülés végével a szokott időben fogja megtehetni. Gulner Gyula jegyző: Az indítvány könyvben be van jegyezve Szalay Imre. Az indítvány tárgya: Törvényjavaslat a gyártott borokról. Elnök: T. ház! Fel fog olvastatni azon törvényjavaslat, melyet a t. képviselő beadott, hogy annak tartalmáról a t. háznak tudomása legyen. Gulner Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Kötelességem javaslatot tenni aziránt, hogy ezen törvényjavaslat indokolás végetti felvételére, mely nap tűzessék ki? (Halljukl) Bátor vagyok e részben azt javasolni, hogy mához egy hétre, vagyis jövő szerdán folyó hó 31-én vétessék fel a javaslat indokolás végett. (Helyeslés.) Addig a törvényjavaslat ki fog nyomatni, s a t. ház tagjai közt ki fog osztatni. Horváth Gyula jegyző: Az összeférhetlenségi bizottság elnöke Gorove István. Gorove István: T. ház! Az összeférhetlenségi bizottság Huszár Imre képviselő ur ügyében határozott. Az erre vonatkozó iratokat van szerencsém a t. háznak benyújtani. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy a jelentós felolvastassák. Almássy Sándor (Közbeszól.) Már nem képviselő. Elnök : Tudomásul méltóztatik venni ? (Tudomásul vesszük !) Tudomásul vétetik. Következik a napirend: a központi bizottság jelentésének részletes tárgyalása az 1868. XXXI. törvényczikk módosításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Remete Géza: T. ház! A t. képviselőház tegnapi szavazatával azon jogelvet: volenti non fit injuria és azon nemzetgazdászati elvet, hogy a kamatláb nagyságát a kereset-kinálás közti arány határozza meg: föláldozta, föláldozta pedig az erkölcstan elvei s továbbá hazánk jelen szomorú közgazdászati viszonyai folytán. Helyesen cselekedett a t. ház az én felfogásom szerint is: mert a felhozott jogi elv sérthetlenségét Európa áilamaiban fennálló más nevezetes törvények is kétségbe vonják s megengedik, hogy az erkölcstan reájok befolyással legyen. Itt van pl. hogy többet ne említsek, a házassági ós örökösödési törvény, azonban midőn a képviselőház ily nagy befolyást méltóztatott ezen körülményeknek engedni: méltóztassék hazánk jelenlegi szomorú közgazdasági viszonyát és megrendült hitelének mostani állapotát figyelembe venni a kamatláb meghatározásánál is. A központi bizottság 8-as kamatot kér megállapittatni, a melyen tnl uzsorát jelent ki. Véleményein szerint a fővárosra nézve némileg nagy ezen kamatláb, e vidékre nézve pedig zsenge tapasztalataim szerint némileg kevés. Azt méltóztattak mondani, hogy a 8-as kamatot alig birja meg a föld s kis ipar. Azzal méltóztattak továbbá indokolni a 8-as kamatot, hogy 7 és 8°/ 0 közt variál azon haszon, melyet az állampapírok nyújtanak. A szakértők ezen véleményéhez hozzá teszem, hogy a mostani börzei kimutatások szerint az állam garantiája folytán csaknem állampapír jelleggel biró vasúti papírok ós elsőbbségi kötvények 10—12%-os kamatot jövedelmeznek. Ezen tényeket figyelembe venni kötelességünk, midőn a kamatlábat akarjuk meghatározni : mert ugy járunk mint azon anya, ki csupa szeretetből agyonölelte gyermekét. Én t. ház, azon véleményben vagyok, hogy igen kevés azon tőkepénzesek száma, a kik egy fél vagy l°/ 0 nyerességért lemondjanak azon kényelemről, a melylyel a szelvények lemetszése és beváltása jár, s szembeszálljanak ezen kis haszonért a perlekedés viszontagságaival, avagy feloldják e kis haszonért azon előnyt, melyet a pénznek készen léte okozhat. Méltóztassanak továbbá figyelembe venni azt is, hogy a vidéki takarékpénztárak az első hazai takarókpénztár közvetítése és jótállása mellett 6 1 / 2 0 / 0-ra kapnak pénzt. Ezzel szemben és a méltányosság színében látom feltűnni a vidéki takarékpénztárak azon kórelmét, hogy legalább l°/ 0-al emeljük fel a 8-as kamatlábat, hogy legalább 2 1 / 2 °/o maradjon nekik, melylyel fedezhessék kiadásaikat, községi és államadójukat, házbérüket, a felszerelési s kezelési költségeket és a részvények birtokosainak is némi jutalékot adhassanak. T. ház! Ezek alapján én azon indítványt vagyok bátor tenni: méltóztassék 8°/ 0 helyett 9°/„-ot felvenni. Ne méltóztassék hinni, hogy ez talán állandósittatni fog, mert ezen felfogás ellen nyilatkozik a nemzetgazdászat számos megdönthetetlen elve és mindennapi tapasztalatunk. A kamat nagyságát mindég az illető egyén hitelképessége határozza meg; például Wodjáner vagy Móritz Pál mindég fog kapni 5—6 u /o-ra pénzt
