Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-193

183, országos ti lés derzember 18. 18Í6. 291 ki ne zavarják, mindig azt fogják mondani, hogy nincs szükség a vadászatra. Már pedig ha a t. belügyminister ur egyenesen csakis a törvényhatóság informátiója után adja meg az engedélyt: akkor egészen szükségtelennek tartom, hogy a belügyminister adja meg az engedélyt; mert azt megadhatja maga a törvényhatóság is, melynek informatiójára adja meg a belügyminister. Szalay Imre: T. ház! A budget-vita alkalmával már voltam bátor jelezni azon álláspontot, melyet a fényűzési adókkal szemben elfoglalok. Igen csodálom azt, hogy újra szinre hozatott azon vita három nappal ezelőtt, a kérvények tárgyalása alkalmával Nagy Gyögy t. képviselőtársam által, ki midőn én a fegyveradónak megszüntetését, illetőleg a penny-rendszer értelmében való változtatását a budget-vita alkalmával ajánlottam indítványomat : nem pártolta; hanem később a kérvények tárgyalása alkalmával kikelt a fegyveradó, átalában többféle fényűzési adó ellen. Én részemről azt tartom, hogy ezen előttünk fekvő törvényjavaslat legjobban bebizonyította azt, hogy a fegyveradó igen helytelenül hozatott be Magyarországon: mert a t belügyminister ur kényszerítve érzi magát törvényjavaslatot adni be. hogy a dú-vadak kiirtathassanak; azonban noha intentiója tökéletesen helyes, a törvényjavaslat nehezen fog czélra vezetni azon egyszerű oknál fogva, mert semminemű gyakorlati eredménye nem lesz; nem lesz pedig azért, mert senkinek nem állván jogában a törvény értelmében fegyvert tartani, a ki azért nem adózik, s miután eddig — se tekintetben utalok egész Magyarországra — ott, a hol fegyverek tartattak személybiztonságra, azokkal széltében-hosszábban vadásztak, a nélkül hogy bármely közeg is utánna nézett volna. Már most ha voltak azon complexuson, hol ily dú-vadak mutatkoztak, vadász-fegyverek: biztosithatom a t. belügyminister urat, hogy ott azok ki is irtattak; azonban minthogy nem voltak fegyverek, kérdem a t. belügyminister urat: miként, fogja ő ezen nem fegyveres emberekkel a dú-vadakat elpusztítani ? mert az ugyan, a kinek vadász-engedélye nincsen, vadászhat, ha van fegyvere a törvényjavaslat értelmében; de az meg nem vadászhat, a kinek nincs fegyvere, tehát mi következik ebből, hogy megint írott malaszt lesz a törvény és nem foganatosítható, mert a hivatalos vadászathoz fegyver és csak fegyver kívántatik ujolag. Ezeknek elmondása után az 1. §-t a melyben kimondatik, hogy a közigazgatási bizottság indokolt előterjesztésére adja csupán a t. minister ur beleegyezését. Én azon okoknál fogva a mit Mocsáry képviselő ur és többen kifejtettek, nem fogadom el az 1. §-t. Tisza Kálmán ministerelnök: Csak azt az egyet jegyzem meg, hogy mindenki tudja Magyarországon, hogy fegyver, nem tudom hányszor annyi van, mint a mennyi után vadászati jegy fizettetik. Tehát az, hogy a kinek nincsen vadászati jegye, annak nincs fegyvere : az igazsággal absolute ellenkezik. Szalay Imre (közbeszól:) Nem azt mondtam. Elnök: Szavazásra teszem fel a kérdést: fel fog olvastatni a beadott határozati javaslat, Beőthy Algernon jegyző (újra felolvassa a Gébbel Károly által beadotthatározati javaslatot.) Elnök: Kérem azokat, a kik a törvényja- * vaslat 1. §-át elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az 1-ső §-t azon módosítással, melyet az előadó ur bejelentett, elfogadja: a határozati javaslat e szerint mellőztetik. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 2: §-í, mely változtatás nélkül elfogadtatik. Olvassa a 3-ik §-t.) Gulner Gyula előadó: T. ház! A 3. §-ra vonatkozólag a közigazgatási bizottságnak két rendbeli észrevétele van; nevezetesen az, hogy a törvény czélzatának világosabb kifejezése czéljából ezen szavak: „a melyek kiirtása czéijából vadászat rendeztetett" kihagyandók azon indokból, nehogy félreértésre adjon alkalmat, hogyha bizonyos vadnak kiirtása czéijából engedtetett volna a vadászat, akkor ugyanazon vadászat alkalmával mutatkozó más vadat kiirtani nem szabad. Ez az egyik észrevétele a bizottságnak. A másik pedig az, hogy a törvényben kifejeztetvén a tilalom, egyszersmind sanctió is kell, hogy legyen abban. Erre vonatkozik a bizottság jelentésében foglalt azon toldalék, melyet a t, háznak elfogadás végett ajánlani bátor vagyok ós mely így hangzik: „A ki más vadat lő, mint t. i. ragadoz*) vadat, ily vadászaton a további vadászattól eltiltandó és ha az elejtett vad az 1872: 6. t.-cz. 14. és 15. §§-aiban emiitettek közzé nem tartozik: reá az idézett törvény 21. §-ában foglalt bírságolás alkalmazandó." Nevezetesen ki kell ezt mondani a törvényben azért, miután ily hivatalból tartandó vadászat kizárólag ós egyedül kivételkép csak oly vadak elpusztítása végett tartandó: nehogy ez visszaélésre adjon alkalmat és a hivatalos vadászat ürügye alatt úgynevezett haszonhajtó vadakra is vadászhassanak: ezen tilalmat azon sanctióval kellett megtoldani, hogy az illető nemcsak a vadászattól eltiltandó; de amennyiben oly vadat ejtene el, mely a törvényben említve nincs: ki kell mondani a bizottság nézete szerint azt is, hogy a törvényben foglalt bírság is alkalmazandó. (Helyeslés.)