Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-192

5 268 192. országos ülés Aeesember li. 1876. kérvényre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa továbbá a 3. és 4-ik számok alatt a magyar kocsi gyártási ipar képvi­selőnek a kocsiadó eltörlése^ és az országos ma­gyar iparegyesületnek a kocsi, vadászati és fegy­veradó megszüntetése tárgyában beadott kérvényekre a bizottság véleményezését.) A kérvényi bizottság véleménye mindkét kérvényt tanulmányozás vé­gett a pénzügyministernek kiadatni véleményez­tetik. Nagy György: T. képviselőház! Egészen természetesnek találom, hogy az államnak mostani pénzügyi viszonyai között minden lehető, kikutat­ható adó-objectum megadóztatik; azonban mégis azt hiszem, hogy ezen az utón nem mehetünk odáig, hogy midőn az állam részére adó alapot teremtünk: egy életképes iparágat gyökerében tá­madjunk meg. Méltóztatik a t. ház emlékezni, hogy midőn a Romániával kötött szerződés tár­gyaltatott, az mondatott, hogy iparterményeink azon részének, melyeket mi vagyunk képesek elő­állítani : a keleten kell keresni a piaczot. Magyarországon a kocsi-ipar egyike a leg­főbbeknek és ezen iparágat fenyegeti azon adó, tudniillik a kocsiadó, mely az államnak valami tekintélyesebb jövedelmi forrást nem is szolgáltat. Épen ugy vagyunk a fényűzési adóval is, tudni­illik a kocsi-, vadászati- ós fegyveradó, a ló-, cseléd- és tekeadóval is, melyekből összesen 300,000 frt bevételt irányoz a t. pénzügyminister elő. Méltóztassék elhinni a t. pénzügyminister ur és higyék el a t. képviselő urak, hogyha statis­tikailag össze lehetne állítani azon idő értékét, azon idő, melyet az állam közegei ezen adóval való foglalkozásra fordítanak : jó lélekkel merem állítani, hogy ez nem volna egyenértékű azon összeggel, mely e czimen az állampénztárba foly. (Élénk helyeslés.) Kezeim között vannak a statistikai kimutatá­sok, a budapesti, váczi, sopronyi, kolozsvári, győri és szegedi kocsi-iparra vonatkozólag és pe­dig az 1870. évtől kezdve. Azonban csak az utolsó három évtől tudniillik 1874. 1875. és 1876-ról leszek bátor felolvasni azon adatokat, hogy hány kocsi készült az említettem városok­ban ezen években és hány munkás foglalko­zott kocsikészítéssel? 1874-ben készült az emlí­tettem városokban 1,423 kocsi, dolgozott 240 munkás, 1875-ben készült 818 kocsi, dolgozott 108 munkás, 1876-ban készült 423 kocsi és dol­gozott 70 munkás. Nagyon jól tudom én t. ház, hogy luxusadó eltörlése ellen nagyon sok kifogást lehetne tenni már csak azért is : mert nálunk azon tévhit van elterjedve, hogy a luxusadót a gazdag emberek fizetik. (Közbeszólás a szélső bal felöl. Igenis.) Engedelmet kérek, nem ugy van. Vajon az a szegény kocsiiparos vagy bármely ily iparos, a kinek adókópességét gyöngítjük a luxus-adó által, a gazdagok kategóriájába esik-e? pedig a luxus­adó terhét sokkal jobban érzi, mint az az ember, a ki azt fizeti. De meg nem lehet azt mondani t. ház, hogy kocsit itt nálunk épen csak gazdag emberek használnak; mert tudom, hogy vannak ugyan kivételek, például: ki vannak véve az or­vosok ; de már az ügyvédek nincsenek. (Közbeszó­lás. Az orvosok sincsenek.) Annyival inkább, hogy még az orvosok sincsenek kivéve, a kiknek pe­dig professiójuk hozza magával, a kocsi-tartást, a kiknek épen olyan nélkülözhetetlen a kocsi, mint bármily iparosnak iparának folytatására a műszerek. Nem akarom én azt t. ház, hogy ezen adóösszeggel, bármilyen csekély legyen: az állam­kincstár megrövidíttessék, egyszerűen töröltetvén ezen adó. Én csak azt kívánom a mélyen t minister ur figyelmébe ajánlani, miután én meg vagyok győződve, hogy bizonyosan fog módot találni, hogy ezen adónemet vagy megtakarítás, vagy talán egy ujabb adóobjectum által, mely a nem­zetgazdászati, követelményeknek jobban megfelel: pótolhassa. Én nem vagyok azon helyzetben, hogy ezen objectumra rámutathassak; hanem meg va­gyek győződve, hogyha az igen t. pénzügyminis­ter ur becses figyelmére fogja méltatni ezen álta­lam nagyon is alaposnak tartott, kérvényben em­iitett városok kocsi-gyárosainak kérelmét: bizo­nyosan fog módot találni annak orvoslására. Én ennélfogva pártolom a kérvényi bizottság véle­ményét s nagyon kérem a mélyen t. minister urat, méltóztassék azt figyelmére méltatni. (He­lyeslések) Csanády Sándor: T. ház! Ha előttem szó­lott Nagy György képviselő ur, a midőn a kocsi és fegyver fényűzési adók eltörlését indítványozta egyszersmind meghatározta volna azt is, hogy az általa emiitett tárgyakról leendő adólevétel kö­vetkeztében beállandó hiány mi utón fedezhető : meglehet talán osztoznám nézetében ; de t. ház, tagadni nem lehet azt, hogy a kocsi és fegyver­adó határozottan fényűzési adók, miután kocsit igenis többnyire vagy legalább nagyobb részben nagyobb birtokosok tartanak. (Közbeszólás: nem áll!) A fegyveradóra vonatkozólag (Nagy György közbeszól: nem szóltam fegyveradóról!) megyjegy­zem, hogy azon fegyverektől, melyek közbizton­ság czéíjából használtatnak, adó ugy sem fizettet­vén, a mulatság időtöltés kedveért tartott fegy­verek pedig, hogy kivettessenek minden adóköte­lezetség alól: azt egyáltalában nem tartom az osztóigazsággal megegyezőnek, nem azon oknál fogva, mert a kocsi és fegyveradóból bejövő ösz­szeg, hogy hiányt ne szenvedjen az állampénztár

Next

/
Oldalképek
Tartalom