Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-191
254 191. orgz&gos ülés deczember lő. 1876. lehet adóemelésnek tekinteni: ez ismét 8 millió, tehát nem egészen olyan csekély valami, a miről oly kicsinylőleg lehetne nyilatkozni. Nem tehetek róla, de nekem ugy tűnik föl t. barátom eljárása, mintha őt bevezették volna egy szóbába,, behunyja a szemét és azt mondja, nem látott egyebet sötétségnél, azután bevezették a másik terembe, ott is behunyja a szemét s ott is megvan a sötétség. Mert a ki ilyen dolgokat nem kegyes figyelemre méltatni, a ki ezen faktorokat egészen elfelejti: arról aztán én nem tehetek, ha absolute semmit sem lát világosabbnak, mint a milyen volt ezelőtt két évvel. (Helyeslés a középen.) Azt mondotta egy tegnap fölszólalt képviselő ur, hogy ha megengedi is, hogy volt haladás 1874-ről 1875-re, de már 1875-ről 1876-ra csak ugyan nem volt: mert 1876-ra 8 millióban volt előirányozva a deficit, 1877-re meg 20 millióban van, tehát majdnem háromszor akkorára. Megvallom, ezen állítást épen azon képviselő úrtól nem vártam. No már engedelmet kérek a ki ilyet mond: az csakugyan nem vindikálhatja magának, hogy a tények objectiv mérlegelésével tesz ily állítást. Ugyan kérem : miért 20 millió frt ez a hiány? Ennek okát az én t. képviselőtársam nem méltóztatott kutatni; pedig igen közel fekszik. Azért: mert leszállítottam a bevételeket lO'/j millióval. Ha az 1876-ra praeliminált hiányhoz hozzátesszük ezen 10 1 /, milliót: akkor engedelmet kérek, azt fogja találni, hogy nem háromszor akkora az 1877-iki hiány ; hanem 1877-re sokkal kisebb. Nem is számitom azt, hogy ha 1876-ra meg leit volna azon uj teher, mely megvan 1877-re a kamatbiztositás, a keleti vasút és az agió különbözetben, ós uj kamatszükségletben, a mi együtt 3—4 millióra megy, pedig ezt is számithatnám. Az 1876dik hiány sokkal nagyobb lenne. A 1877-ik évi hiány, ha számításba veszi a bevételek reálisabbá tételét: igenis kisebb mint az 1876-ik évi hiány. A t. képviselő ur szememre veti, hogy 8 millió volt előirányozva 1876-ban, és majd 3-szor nagyobb ez 1877-re. Legyen kegyes tekintetbe venni azt, a mit, azt hiszem, nem lehet figyelmen kívül hagyni, az a 8 millió, mely a költségvetési törvénybe fel volt véve: nem volt az 1876. évi egész hiány, mert épen technikus szempontoknál fogva, amiatt mert a rente-kölcsön-törvény később jött létre, azon kölcsön kamatai nem vétethettek fel a költségvetési törvénybe ós abból maradt; de azért csak ugy képez terhet, és ezt meg is mondtam előre, és mindenki belenyugodott. Ez az esztendő is meghozta a maga póthiteleit, olyanokat, melyek a múlt időből átszármazott hitelek meghosszabbításából keletkeznek, és a melyekből egyszer mindenkorra rendbe jöttünk épen ezen törvényjavaslatok által. Azután nem következtek be a feltételek, melyekhez kötöttem ezen költségvetést. A jövedelmi pótadó iránti törvény, az adókezelési törvény később jött létre, mint akkor, midőn a budgetet csináltuk, hihettük, ki fogy és addig sem volt praeliminalva természetesen. Ha mindezeket figyelembe vesszük: absolute nem fog igazságos lenni, ha azt mondja, hogy meglep , hogy' 1876-ra nagyobb lesz a hiány a praelimináltnál. És t. ház, az összeg, melylyel 1877-re leszállítottam a bevételeket, 1876-ban sem jön be. Ezzel a hiány nagyobb. Ha tavaly 1876-ra már nem szállítottam annyira le: ennek oka volt, mert akkor a szükséges adatok nem állottak még ren-. delkezésemre. De ezt nekem, ki 1877-re magam kezdeményeztem az ujabb leszállítást: nem lehet szememre vetni. De egyébiránt is t. ház, nem 8 millió, hanem 15% millió hiány van 1876-ra praeliminalva. Nem fogom folytatni, mert nem tartom szükségesnek a polémiát mindazokra nézve, a mik mondattak a két napi vitán át. Nem csábit engem erre azon sokoldalról felhozott thema sem a bankkérdésről és vámszerződésről, és a kormánynak ez irányban követett eljárásáról. Mert azt tartom, hogy minden egyes kérdés tárgyalásának meg van a maga ideje, s legnagyobb hiba lenne, épen ezen helyekről azon nagy kérdések mostani stádiumában azok vitatásába bocsátkozni és ez által a vitát még hosszabb és szélesebb mederbe vinni. A vitának időszerűsége a vita értékének kelléke. Elő fognak e kérdések kerülni annak idejében. Simonyi Ernő képviselő urnák végül még egy megjegyzésére felelek, mielőtt befejezném előadásomat. Jellemzi a t. képviselő ur vitatkozási modorát, melyet a múlt alkalommal ellenem használt, hogy ő, ki mindig protestál az ellen, hogy nem szabad a 9- és a 21-es bizottság határozataira hivatkozni, mert azok nem kötelezik sem a házat, sem a ministeriumot, — akkor, a mikor érvet ós fegyvert vél belőle kovácsolni ellenünk: akkor hivatkozik reá. Azt mondja, hogy az a kileuczes bizottság praeliminált 876 ezer frt hiányt és a kormány nem tudott ezen eredményre jutni. Felejti, hogy nem 876 ezer frt hiányt, hanem 4.176,000 frt hiányt praeliminált, a mi szintén kis külömbség; de felejti azt, hogy igenis a bizottság javaslatán alapszanak egyes oly számítások, melyek absolute nem bizonyultak az idők által alaposaknak. Például csak egyet mondok. Abba a költségvetésbe, a mit az 1877-ki kilenczes bizottság proponált, abba például: a kamatbiziositás 6^2 millió írttal van csekélyebbre téve. Abban például az állainkiadások tétele 8 millió írttal van kisebbre téve, a mi maga 9 millió és ebben az egy rovatban 9 millióval van magasabbra téve, mint a költségvetésben látjuk, és igy az egész 30 millió. — Méltóztassék a 30 millióhoz a 4 milliót, melyet a bizottság kihozott, hozzáadni és kijön a 34 millió.
