Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-191
252 MW- országos ttlés létesített s ebben van a helyzetnek signaturája, ebben van a helyzetnek baja; mert hisz akármit emelünk is, ha visszaesnek a többi jövedelmeink abban a mértékben: akkor pénzügyi javulásról szó nem lehet. T. barátom szives volt nekem megengedni tegnapi beszédében, hogy voltak az akkor mondottak között olyanok, a mik erre alkalmat szolgáltattak. Azt méltóztatott azonban mondani, hogy nem volt szándékom ilyet mondani; de kérem maga a szándók nagyon szép dolog, de nem elég. Nem csak szándékozni nem kell, de nem is kell mondani olyat, különösen nem akkor, mikor ilyen mondással véghetlen sokat lehet ártani az ország hitelének. Pedig t. barátom múltkori beszédében szóról szóra ezt mondotta (olvassa:) „és nem javult az állam mérlege a kiadások kétségtelen leszállítása daczára : mert a kiadások leszállításából eredő különbözetet és az uj adók bevételeit ellensúlyozta sőt meghaladta a kiadások más ágaiban felmerült magasabb szükséglet és az általános elszegényedés természetszerű következése, az indireot adók folytonos és következetes csökkenése." No kérem, mikor én azt hallom, vagy olvasom : kénytelen vagyok az ilyen állitások ellen tiltakozni , és kimutatni, hogy ezek nincsenek alaposan mondva. Ha t. barátom ezt apprehendálja: arról nem tehetek. A második, mit t. barátom, — ki ugy látszik kissé érzékeny azóta, mióta ily távol ülünk egymástól (Derültség) ós ezt tőlem kissé rósz néven veszi, — (Halljuk!) felhozott: az, hogy nem áll — úgymond — az én refutatiom, a ki bebizonyítani igyekeztem, hogy az 1874. évi zárszámadások hiánya nem 44 millió, mint ő előadta; hanem 61 millió. Nem áll pedig azért: mert azt mondja az ón t. barátom, hogy ő költségvetési, előirányzati hiányokról beszélt és nem beszélt a költségvetésen kívül álló hiányról; pedig a költségvetési hiány csak 44 millió. Később ugyan az ón t. barátom, — és ezen beismerésért köszönettel tartozom neki, — elhagyja ezen merev állását és felvilágosításaim folytán beismeri, hogy 8'/ 2 millióval elhibázta a dolgot, hogy tehát nem 44 millió, hanem 53 l l 2 millió a hiány: mert beismeri, hogy igazain volt midőn állítottam, hogy 8 millió kölcsöntőkének elköltése ós bevétel gyanánt való elszámolása a deficitnek nem fedezés, hanem nagyobbitása; mert ha nekem a 8 millió frtot be lehetne vennem a rendkívüli bevételek keretébe : ez a költségvetési hiányt 8 millióval kevesbítené: hanem azt mondja, hogy csak 53 millió ; de már ettől nem tágít, mert az előirányzaton kívüli kiadásokat nem veszi, miért ? mert azok csak oly kiadások, melyek nem valók a pénztári mérlegbe, mint a kölcsönök kibocsátási költségei és hasonlóak, deczemtter 1&. 1376Én mindenekelőtt azon kezdem, hogy ezek nem mind olyanok. Meg vagyok róla győződve, hogy az én t. barátom a zárszámadásokat megnézte ; de nem fog helytelenül cselekedni, ha enged azon kérésemnek, hogy még nézze meg, és meg fog győződni róla, hogy abban, az előirányzaton kivöli 127 2 milliónyi kiadásban, mely fedezetet nem talált: a kölcsönök kibocsátási költségei csak 2 millió frtot, az értékpapírok kibocsátása folytán előállt értékvesztessóg megint csak 2 millió frtot tesz ki, megmarad tehát 8V 2 millió frt, mint olyan, mely más kiadás, mely kiadás elkezdve az egyes tárczaministerek költségvetésein végig, mintha már az előirányzatban ben volna. Már pedig fájdalom, közömbös valamely költség: ha azt meg kell tenni, akár van az előirányzatban, akár azonkívül; mert ha fedeznem kell, egyforma sulylyal nehezedik vállaimra, inert nekem pénzt kell reá teremtenem. Ha tehát 1874-ben az ilyen kiadások 8 milliót tettek : 8 millió írttal nagyobb volt a hiány, és ez igen szépen meg van írva a számszék jelentésében, meg van irva a zárszámadásokban, meg van irva a képviselőház zárszámadási bizottságának jelentésében, a hol mindezen dolgoknak, melyek bele nem tartoznak, leszámítása után kijön, hogy 1874-ben 61 1 -, millió volt a hiány ; mert a nélkül, hogy a kölcsönök kibocsátása költségei le nem szállíttattak volna, és az értékpapírok kibocsátásánál bekövetkezett értékvesztessóg le nem számíttatott volna: lett volna 65 x / 2 millió frt, ezután azonban marad 6ÍV, millió frt Az ón t. barátom kérdez engemet, hogy mondjam meg, hogy hát mi a valóságos hiány? Voltam szerencsés a számítással szolgálni Továbbá azt mondja a t, barátom, hogy az előirányzaton kívüli és az előirányzati hiányt a zárszámadásokban meg kell különböztetni? Erre azt vagyok bátor felelni, hogy a zárszámadásban zárszámadási, az előirányzatban előirányzati hiány van; a mi a zárszámadásokban van: az mind tényleges hiánya az évnek A költségvetésben van az előirányzati hiány; midőn pedig ez megszűnik : következik a zárszámadási Ezen hiány épen olyan, mint a többi, akármilyen czini alatt legyen is elszámolva. Ha a zárszámadásokban a kiadásoknak egy része ezen ezimen soroltatik el: „előirányzaton kivüli kiadások" : annak oka az, hogy a költségvetésben ez nem volt felvéve; de ez is csak olyan hiánya azon évnek, mint a többi. Igaza volna t. barátomnak azzal a különböztetóssel, hogy ha azt lehetne mondani, hogy igenis 1877-re ugyanannyi előirányzaton kivüli hiány lesz. De engedelmet kérek, ezt állítani nem lehet, különösen akkor: ha egy kissé ismeri a mi eljárásunkat, a hozott határozatokat ós a beadott törvényjavaslatokat; mert 1875-ben keletkezett a
