Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-191
191. országos illés deczcmber 16. 1876. 247 dekei ellen megállapodásra jutott a bécsi kormány tagjaival. Valóban hálával tartozom a bécsi kormány tagjainak, hogy hitehagyottak lettek kormányférfiaink Ígéreteik iránt. (Derültség a középen.) Be nem szavazom meg a költségvetési törvényjavaslatot e kormánynak azért sem : mert a kormány az 1867. évi közösügyes közjogi alapon áll, azon közjogi alapon, a melyen való megmaradás lehetetlenné teszi azt, hogy Magyarországon az állami bevételek és-kiadások közötti egyensúly helyreállíttassák, miután a közösügyi költségek az állam jövedelmeinek nagyobb részét igénybe veszik. Én t. ház, azok sorába tartoztam eleitől fogva és azok sorába tartozom ma is, kik Magyarország jogosulatlanul feladott önállásának visszaszerzésén fáradoznak. Emiitettem, hogy e téren szerencsés voltam küzdeni a mostani ministerelnök úrral is, ki iránt, miután elhagyta ezen tért: nem viseltetem bizalommal. Tóth Vilmos és grf. Péchy Manó képviselő ur a mai napon pálczát tört az ellenzék működése fölött. Kárhoztatta gr. Péchy Manó ezt azon oknál fogva, mert nem akar vele együtt megfontolva haladni; Tóth Vilmos képviselő ur pedig azért, mivel az ellenzék, mint monda, sohasem fedezte fel azon utat, a melyen haladva a bevételeket szaporítani, a bevételek és kiadások közt az egyensúlyt helyreállítani lehetne. Gr. Péchy Manó képviselő urnák nem válaszolok, nem czáfolom őt meg, mivel ő maga czáíölta meg magát. Tóth Vilmos képviselő urnák pedig az ellenünk nyilvánított vádját határozottan viszszautasitom. A t képviselő urnák méltóztassék viszszaemlékezni az ellenzék padjairól tett nyilatkozatokra. Mi elmondottuk még a módokat és eszközöket is, amelyek által az állam jövedelmét szaporítani lehetne; kimondtuk igenis, miszerint arra nézve, hogy Magyarországban akiadások a bevételekkel egyenlők lehessenek, nélkülözhetlenül szükséges, hogy a magyar nemzet önálló had- és pónzügygyel , valamint kereskedelemmel bírjon. Azt hiszem, senki sincs a képviselőházban, ki tagadni merné azt, hogy a közösügyes hadsereg évi szükséglete körülbelől 30 millió írtjába kerül Magyarországnak. Kérdem én, hogyha Magyarországra nézve kimondanék a honvédrendszer behozatalát : nem milliókat lehetne-e megtakarítani? ós azonkívül a nemzet virágát, ifjúságát nem lennénk kénytelenek elvonni a közgazdászattól, ipartól, kereskedelemtől. Ha Magyarországon létre jönne az önálló jegybank, az önálló független vámterület: azt hiszem, hogy ezek jövedelmeiből nemcsak fedezni lehetne a létező hiányokat; hanem meglehetős összegek megmaradnának a nemzet rendelkezésére. Én, t. ház! miután a jelenlegi kormány irányában bizalommal nem viseltetem: a tárgyalás alatt levő költségvetés elfogadása ellen nyilatkozom; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy Magyarországnak, szeretett hazámnak szellemi és anyagi fölvirágzása csak ugy érhető el, ha a nemzet a personalunio terére lép; ha Magyarország és az örökös tartományok közt semmi más kapocs nem leend mint a fejedelem személyének ugyanazonossága Kérem a t. házat , méltóztassék elfogadni a Simonyi Ernő képviselőtársam által beadott s általam is aláirt határozati javaslatot. Funták Sándor: T. ház! (Halljuk!) Én nem tettem fel magamban, hogy bármely kormányt tüskön-bokron keresztül kövessek : mert azt hiszem, hogy a ki tüskön-bokron átmegy, az vagy eltévedett, vagy elragadták lovai. Öntudatlanul megy utján. Én azt hiszem, hogy az egyiket-másikat is, akár a magán, akár politikai életben szándékosan legalább követni nem tanácsos. Azonban mélyen t. képviselőház, én azt hiszem, hogy a mi kormányunk nem is fog bennünket tüskön-bokron keresztül vezetni és nem kívánja bárminő attachementje legyen valakinek iránta, hogy őt tüskön-bokron keresztül kövesse. Azon kormány, mely öntudatára jutva annak, hogyha még egy lépést tesz, tüskön-bokron keresztül vezeti nemzetét és visszalépést tesz: azon kormány nem fog bennünket tüskön-bokron keresztül vezetni soha. A jelen kormány akkor fogta meg a kormány gyeplőjét, midőn azon nagy hazafias párt, mely legnagyobb lelkesedés közt indította meg a szabadság és nemzeti ügyek fejlesztésének müvét, ezen kormány akkor, midőn ezen előbbeni párt a kormányzásra úgyszólván végképen lehetetlenné vált, elhagyta előbbeni ellenzéki álláspontját s azon pártnak zászlaját ragadva meg és egyesítve a maga elveit vele, kezdte vezetni a nemzetet, s midőn igy tőn, azt hiszem, mélyen t. képviselőház: e tényt nevezhetjük hiúságnak, nevezhetjük elvmegtagadásnak; de azt, hogy hazafiatlan lett volna, mondani nem szabad ós nem lehet. És azért hiszem én, mélyen t. képviselőház, hogy midőn egy kormány előbbeni elveit, melyeknek a nemzetre kártékony befolyását látta, egy időre legalább feladja: az a kormány az országot tüskön-bokron keresztül vezetni nem fogja s ezen kormány után bátran indulhatunk. Azok után mélyen t. képviselőház! miket a fenforgó kérdésről gróf Péchy Manó és Somssich képviselő urak mondottak, azok után nekem ujabb argumentumokat felhozni arra, hogy e kormányt a fenforgó kérdésben követnünk kell, fölösleges volna. Én azon impressiók után pártolom a kormányt, melyeket épen a jelenlegi vita után érzek. A jelenlegi kormány t. ház, fentartja a nemzet kedvencz eszméit, fentartja a rémítő pénzviszonyok
