Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-187

162 1S7. országos ülés deezember 11. 1876 változtatás nélkül elfogadtattak. Olvassa a 3~dik szakaszt.) Márkus István előadó: A bizottság a harmadik szakaszt a jelentésben előadott okoknál fogva kihagyatni véli. Szende Béla honvédelmi minister: T. ház ! Mint az indokolásban volt szerencsém előterjeszteni : az 1876. XXXIII. törvényczikk, mely a megyék kikerekitéséről szól, nem foganatosíttathatott annyira, hogy országszerte mindenütt az ujabb sorozó járásoknak ós ezek székhelyeinek megállapítása eszközölhető, és a hadkiegészítési kerületeknek és honvédzászlóaljaknak az ujabb sorozó járások alapján való területi beosztása, az ujonczozás törvényszerű időszakát megelőzőleg foganatosítható volna. Természetes dolog tehát, hogy ha zavart nem akarunk előidézni: kényszerítve vagyunk arra, hogy a régi járásokban hajtsuk végre az 1877-dik évi ujonczozást. Én megvallom, hogy nem akartam a ministeri hatalmat ugy értelmezni, hogy egy törvényt, bár kényszerűségből is, rendeleti utón felfüggeszszek, (Helyeslés) és azért bátorkodtam felvenni a törvényjavaslat 3-dik §-át, hogy erről az egy esetről is a törvény intézkedjék. (Helyeslés.) T

Ia azonban a t. ház elfogadja a véderő bizottság javaslatát, ós ezáltal engem felhatalmaz arra. hogy rendeletileg intézkedjem: nekem az ellen semmi kifogásom nincs. Márkus István előadó: T. ház! A véderő bizottság javaslatának indokolására vagyok bátor néhány szót szólni. A véderő bizottságnak egyátalában nem volt szándokában a minister urat bármilyen törvény felfüggesztésére felhatalmazni, s egyátalában a ministeri hatalmat bárminő oly körre, a melyre az természeténél fogva ki nem terjed, kiterjeszteni. Az eddigi sorozó járásokat, — mint a jelentésben is bátor voltam előadni, — semmiféle törvény nem állapította meg, s a törvényhozás a véderőről szóló törvényben megelégedett azzal, hogy az országnak sorozó járásokra való felosztását elvben kimondja ós ezen sorozó járások megállapítását a kormányra bízta. Azóta mi történt V Alkottunk egy törvényt, a mely némely törvényhatóságok területét újra szabályozza. Ezen törvénynek logikus consequentiája az, hogy ezen területeken a sorozó járásokat is újra kell szabályozni. De ki fogja ezt tenni V A kormány. A törvényhozás, a mely nem avatkozott be az eddigi sorozó járások megalakításába: nem fog beavatkozni azoknak újra alakításába sem. Itt pedig a 3. §-ban incidentaliter intézkedés tétetnék aziránt, hogy a jelenlegi ujonczállitás az eddigi sorozó járások szerint történjék, vagyis azon sorozó járások szerint, a melyeket a kormány saját hatáskörében nem sokára újra fog megalakítani. Azt hiszem, t. ház, a helyes törvényalkotás szabályai szerint ilyen incidentaüs intézkedést nem lehet a törvénybe felvenni. Meg vagyok róla győződve, hogyha majdan az összes administrationalis területek újra fognak szabályoztatni és végleg megállapittatni: ennek a törvényhozás utján kell megtörténnie; addig azonban, ha megelégedtünk azzal, hogy a ministerium az eddigi sorozó járásokat megalakítsa : semmi meghatalmazásra nincs szüksége a ministeriumnak a czélból, hogy jelenleg azon törvényhatóságokat, a melyek azon néhány sorozó járásban a cooperatióra utalva vannak, ezen cooperatióra utasítsa. (Tetszés.) Lükő Géza: T. ház! A némely törvényhatóságok ujabb közigazgatási felosztásáról alkotott törvény az országnak sok községét., sok lakosát kivette azon függőség alól, a melyben mint törvényhatósági területek és egyének a törvényhatóságok irányában voltak, ós a törvény világos rendelete szerint más törvényhatóság alá rendeltettek ezen községek és lakosok ugy, hogy jelenleg más szolgabíró alatt állanak azon községek, a melyek az 18 7 P, évi XXXI11. törvény értelmében más törvényhatóságokba kebeleztettek. Most ezen ujoncz állítási törvény oly rendelkezéseket fog maga után vonni, hogy azon községek, a melyek bizonyos hatóság alól minden tekintetben kivétettek: az ujonczállitás .tekintetében megint az előbbi hatóság alá fognak tartozni. Ennélfogva én szükségesnek tartom, hogy e részben világos törvény intézkedjék és így helyeslein és elfogadom a minister ur által eredetileg beterjesztett törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Elnök: Legelőször is a véderő bizottság javaslata bocsátandó szavazás alá, a mely szerint a véderő-bizottság a. törvényjavaslatból a 3. §., mely szerint „ezen ujoncz - állítás átalában az eddig fenállott sorozó járások szerint foganatosítandó", kihagyatni kívánja. A kik a véderő-bizottság javaslatát elfogadják: azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a bizottság javaslatát nem fogadta el. Most következik az alapul szolgáló javaslat, vagyis a 3. §. feletti szavazás, mely a következőleg hangzik: „ezen ujonczállitás átalában az eddig fenállott sorozó járások szerint foganatosítandó." — Méltóztatik a t. ház ezt elfogadni? (Elfogadjuk]) A mint látom, elfogadtatik. Horváth Gyula jegyző (olvassa a 4. §-t.) Elnök: Nem lévén észrevétel, elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben letárgyalva levén, harmadszoii felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése és 1 törvényjavaslat a közmunka- és közlekedési mi-