Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-186
148 186, országos ülés deczember 10. 1876. praeliminált bevételt. Ha tehát most csak 5 milliót veszek fel: a zárszámadások tanúsága szerint már 1.131,000 frttal lejebb mentem, mint az 1875-iki és a tavalyi praeliminare. Tehát én a zárszámadások tanúságait ezen költségvetés szerkeztésével igyekeztem szem előtt tartani, s azért szállítottam le 5 millióra a bevételt. Ez 5 millió csak épen 147,000-el több, mint az államjószágok bérleti szerződései alapján a bérlők által befizetendő évi competentia, mert a költségvetésnek 151-ik lapján hol a részletezések sommázva vannak, ki van mutatva, hogy az államjószágok bérleti szerződései alapján a bérlők által fizetendő évi összeg 4.843,566 frt. Ha tehát én 5 milliót veszek fel: akkor csak 147,000 frtot számitok a bérhátralékok behajtása fejében. Paczolay János (közbeszól:) Sajnos! Széll Kálmán pénzügyminister: Ezen bérhátralékok — s hogy ez igen sajnos, elismerem Paczolay t. barátommal — nagy összegre rúgnak, a mennyiben a telepitvényesek által tartozásban levő összeggel együtt 9 millió frtra tehetők. Ha tehát az egész 9 millióból csak 147,000 frtot vettem föl a költségvetésbe: gondolom, nem lehet azt mondani, hogy az, előirányzat valami nagyon vérmes, s hogy a zárszámadásokat nem vettem figyelembe. Ugyanis a tárgyalás alatt levő czimen 1875-ben a zárszámadások tanúsága szerint bejött 4.669,029 frt, vagyis kerek számban 4.700,000 frt, 1877-re pedig 5 millió lévén fölvéve: t. barátom állítását oda kell igazítanom, hogy ha a zárszámadások által 1875-re kimutatott összeget vesszük is föl: akkor sem kell 400,000 frtot levonni az előirányzatból, hanem 300,000 frtot. Egyébiránt a mi magát dolgot illeti, az kétségtelen és nem vonakodom bevallani, hogy költségvetéseinknek egyik a múlt esztendők csapásai következtében leginkább sebzett pontja épen ez. Kétségtelen, hogy igen nagy baj az, hogy az államjószágoknál ily nagy bérhatralékok vannak, de t. barátom Paczolay Jánossal szemben, ki közbevetőleg szíves volt sajnosnak jelezni ez állapotot, szolgáljon a pénzügyi kezelésnek némileg igazolásul az, hogy nem a pénzügyi kezelésben, nem az én erélyességem hiányában fekszik ezen bérhátralékok nagy összegének oka. Egy igen rövid összeállítást fogok a t. ház elé terjeszteni, hogy ez állításomat bebizonyítsam. 1875-ben, mint az előttem szólott t. képviselő ur is kiemelte, 8.900,000 frtra ment a, telepitvényesek tartozásaival együtt a bérhatralékok összege. Ez véghetetlen nagy összeg, kétségtelenül igaz; de méltóztassék fölvenni, hogy 1867-ben, midőn a magyar ministerium átvette az ország ügyeit: 9.491,168 frt volt a bérhátralék, tehát nem a magyar pénzügyi kormányzat kezelése alatt támadtak ezen bér hátralékok; {ügy van! a középen.) hanem átvettük azokat 1867-ben nagyobb összegben,' 1 mint ahogy 1875-ben a könyvek lezárolttattak. Hogy évenkint az állami jószágok bevételei nem kis összegekkel nagyobbodtak, daczára azon csapásoknak, melyek az ország épen azon részét sújtották, a hol az államjószágok nagy tömege feküszik : azt megint a zárszámadások tanúsítják. Ugyanis 1869-ben — az 1868-iki óv T et itt elhagyom, mert az azon évi kimutatásban a bérhátralékok össze vannak vegyítve a rendes competentiákkal, — mondom 1869-ben a rendes competencia fejében bejött 3.569,216 frt; 1870-ben 4.417,582 frt, 1871-ben 4.769,499 frt, 1872-ben 4.041,022 frt, 1873-ban 4.187,251 frt; 1874-ben 4.469,308 frt. Ezen számok t. ház azt mutatják, hogy daczára az utolsó évek csapásainak melyek — ismétlem — ép azon vidékeket sújtották leginkább, hol az államjószágok nagy tömege van : e czimen évről évre több folyt be. A zárszámadások részletei mutatják, hogy az összes államjószág-igazgatósági kerületekben több folyt be 1875-ben, mint a mennyi előirányoztatott; egyedül az aradi, temesvári és becskereki maradt vissza, mert azon kerületben az utolsó esztendők, elkezdve az 1872. és 1874-iki vizáradásokon, olyanok voltak, melyek azon vidék termelő osztályát és így azon vidéknek bérlőit is rendkívül sújtották. Például az idei esztendőt méltóztassék venni. Hivatalos utón kiemelt adatok alapján jelenthetem, hogy azon vidékeken, a zombori és temesvári kerületben fekvő birtokokon 100 ezer catastralis hold olyan, melyen az idén constatáltatott, hogy részint árviz, részint fagy, részint aszály, részint más csapások folytán absolute semmi termés nem volt. üiZ az oka annak, hogy ezen bérhatralékok hirtelenül felszaporodtak. Ha azokat valamennyit egyszerre mind kényszer-behajtás utján akarjuk folyóvá tenni, — biztosítva van valamennyi, — de ha az árverést is teljesittetjük: akkor az országnak egy nagy részében cxpropriálni kell egy egész társadalmi osztályt, a miből végre is haszon nem lesz: mert a bérleti tartozások rendesen felülmúlják azon bérlők vagyonát. De megtörtént minden intézkedés és meg fog történni ezután is, hogy a ki fizetésképes: az fizessen; a ki nem fizetésképes : annak méltányos halasztás adassék. Mert végre is ha ott egy pár ezer bérlőt expropriálunk : nem fogjuk azon jószágokat, melyek egy helyütt feküsznek — bérbe adhatni: mert a mai időben a kereslet nem oly nagy s csak a kincstár fogna rövidséget szenvedni. Én igyekezni fogok minden tőlem telhető módon a jövedelmek ezen rovatában is a hátralékokat lehetőleg apasztani. De hogy abból mennyi fog befolyni 1877-ben : épen nem állhat jót senki. Ha jó termés lesz, mely az országnak épen azon részében rendkívüli hatással bir: meg vagyok ezen czimnél, arról győződve, hogy 5 milliónál sokkal több fog be-
