Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-185f
185. országos ülés deczentber 9. 1876. 143 hetetlen talány. De bármint legyen is ez: én itt csak azt nézem, hogy itt az egyéni jog és szabadság megsértetett, és mert nem szeretném azt, hogy e jognak praejudicaltassék: én semmiképen nem járulhatok hozzá ahoz, hogy a kérvényi bizottságnak határozata elfogadtassék. melyet maga a minister ur is megsokalt, mert a minister ur is ugy találja, hogy azt magyarázni kell és nem kell szószerint ugy venni, a mint írva van, hanem magyarázatot kell neki adni, mely lesimítja az értelmét. E határozat nézetem szerint, ha a törvényhozás által törvénnyé emeltetnék: el fogná törölni egészen az egyéni jogokat, melyek minden alkotmánynak egyedüli szilárd alapját képezik. Oly államban, hol az egyéni jog szabadsága biztosítva nincs: ott nincs alkotmány, ott nincs törvény, ott nincs egyéb mit önkény, melyet én részemről mint törvényhozó, előmozdítani ós pártolni soha nem fogok, azért én a kérvényi bizottság véleményét el nem fogadván, elfogadom a Mocsáry barátom által beadott határozati javaslatot. Elnök: T. ház! Minthogy a tárgyhoz szólásra feljegyezve senki sincs, e tárgyban a vitát befejezettnek nyilvánitom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak egy pár igen rövid szót kívánok szólani, mert az ügyre vonatkozólag nézetemet elmondtam már a múlt alkalommal, a mint egyáltalában elmondtam indokaimat is, a melyekből eljártam s azt, a ki nem akarja belátni a különbséget a tisztán belügyi ós külügyi kérdések közt: azt, a ki nem akarja belátni, hogy bizonyos körülmények között lehetetlen Angliának és a Magyar-Osztrák monarchiának helyzetét egyformán tüntetni elő; épugy előnyére ma tán Angliának, mint máskor nekünk: azt meggyőzni utoljára is nem lehet. Ha szót kérek, ezt teszem főleg azért: mert egy pár oly állítást hallottam, a melyet helyre igazitanom kötelesség. (Halljuk!) Az egyikre nem terjeszkedem ki. a mik ugyanis arra vonatkoztak, hogy miket mondtam én azon bizonyos alkalommal, midőn néhányan az egyetemi fiatalság közül nálam voltak: mondom nem terjeszkedem ki erre s csak azt kívánom megjegyezni, hogy Simonyi Ernő képviselő urnák és társainak gyakran nem hiteles egy hivatalos lapnak az uralkodó szavairól közlött hivatalos nyilatkozata, s most egyszerre hiteles nekik arra nézve, a mit mondtam az: a mit nem én küldtem meg a lapoknak, hanem a mit a lapok a nálam jártak elbeszélése folytán közöltek. Azonban elismertem akkor, midőn ez ügy per tangentem legelőször hozatott szóba, elismerem ma is egész őszinteséggel, hogy tévedtem. Tévedtem abban, mert megpróbáltam capacitatio utján hárítani el azt, a mit máskép kellemetlenebb eszközökkel kellett elhárítani. De én ma is azt hiszem, hogy a capacitatio utján való ez elhárítás sikerült is volna, ha ugy. a mint Helfy képviselő ur ma mondta, némelyek történetesen nem találkoztak volna ama fiatalokkal. (Elénk derültség és helyeslés a középen.) A miket helyre igazítani kötelességem, azok a következők: Elsőbben is azt mondja a képviselő ur. hogy én akartam ebből nagy dolgot csinálni, s hogy máskép ennek a füstje is már elenyészett volna. Már hiszen ítélje meg mindenki, a ki a képviselőháznak tagja, vagy a képviselőház tanácskozmányait figyelemmel kiséri, hogy ki az. a ki ezen dologból nagy dolgot akar csinálni. (Elénk derültség.) Az által történik ez — mondja a t. képviselő ur — hogy nem a múlt szombat délután tartottunk ez ügyben ülést, vagy a rá következő hétfőn. Hogy miért nem tartottuk hétfőn, megmondtam akkor, mert a budget tárgyalásokat félbe szakítani azoknak rendes tárgyalása idejében, tekintettel az idő előhaladott voltára: nem tartottam volna helyesnek és lehetőnek. Nem proponáltam azt, hogy a múlt szombaton esti 6 órakor tartsunk e tárgyban ülést: mert igen jól emlékszem, hogy a képviselőházban mindig emelkedtek hangok és méltán az ellen, ha mintegy rögtönözve és nem egy nappal legalább előbb megállapítva történtek az ily intézkedések; (Helyeslés a középen.) de biztosithatom a t. képviselő urat, hogy ha ő nem akarván e dologból nagy dolgot csinálni, proponálta volna, hogy szombaton délután tartassék ezen ügyben ülés : indítványát épen ugy elfogadtam volna, mint a hogy igen óhajtottam és óhajtotta — azt lehet mondani — a háznak többsége, hogy akkor mindjárt — szombaton —• bár egy pár órával tovább maradtunk volna együtt s elvégeztük volna a dolgot; de ez ellen épen a t. képviselő urak határozottan tiltakoztak. (Igazi a középen.) A másik, a mit tartozom helyreigazítani: az, hogy én a kérvényi bizottságot egyátalában nem tartottam szükségesnek rendre utasítani vagy csak figyelmeztetni is; mert a kérvényi bizottság határozati javaslatában egy szóval sincs az mondva, hogy a háznak valamely hatóság minden rendeletét helyben kell hagynia. (Egyhany a szélső balfelöl: De az van benne!) Engedelmet kérek az van benne, hogy a bizottság ezen ügyet az abban saját hatás körén belől eljárt hatóságok által szabályszerüleg elintézettnek találván: ezért tartja azt, hogy nem szükséges a dolgot tovább feszegetni vagy rosszalást kifejezni, hanem helyben kell hagyni. Én azt hiszem, hogy magam is körülbelöl e szavakkal éltein és a kérvényi bizottság jelentése oly rég feküdvén a ház előtt, nem tudom, a t. képviselő urat mi indíthatta arra, hogy ráfogja a kérvényi bizottságra, hogy az nem azért, mert a
