Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-185

128 185. országos ülés decaember 9. 1876. alig tengődnek, a vámszerződés meghosszabbítása alkalmával oly előnyöket biztosítani, melyeket azok nemzetgazdasági szempontból méltán igényelhet­nek. Már az 50-es években a német rendszer alatt Magyarországon a kisebb gazdasági szeszgyárak előnyökben részesittettek szemben az osztrák tar­tományokban fennállott gyárakkal. A mint tudom, azon kiegyezésnél, mely az osztrák tartományokkal jelenleg kötendő lesz: szin­tén tekintettel voltak a szeszgyárakra ; de miután fájdalom az ezen egyezség iránti alkudozások épen legfontosabb része, a bankkérdés, nem halad oly irányban, miként a magyar kormány várta és re­mélte : félek, hogy e tekintetben is, reményeim aligha fognak teljesedésbe menni. Midőn a pénzügyminister urnák a gazdasági szeszgyárakat ez alkalommal figyelembe ajánlani bátorkodnám: azon reményemnek kívánok kifeje­zést adni, hogy a t. kormánynak szerencsésebb keze lesz legalább ezen a téren, mint milyen volt eddig az Ausztriával folytatott alkudozások s kü­lönösen a bankkérdés körül. {Helyeslés a szélső jobboldalon). Széll Kálmán pénzügyminister: Csak igen röviden vagyok bátor az előttem szólott kép­viselő urnák válaszolni, nem bocsátkozva annak fejtegetésébe: vajon a szeszadó előirányzatát a bankkérdéssel összeköttetésbe hozni helyes-e, vagy sem. Ezt a t. ház belátására bizom s csak azt mondom, hogy én igenis azon módot követ­tem, a melyet a képviselő ur ajánlott. A képvi­selő ur is azt mondja, hogy az utolsó három év­nek tényleges eredményét kellett volna az elő­irányzat alapjául vennem, nem pedig holmi re­ményekre és várakozásokra alapítani a költség­vetést. Ugyan méltóztassék megnézni, hogyan jártam el például a szeszadónál. 1875-ben bejött e czi­men 6.600,000 írt, 1874-ben 6.100,000 frt, 1873-ban pedig 6 millió és valami. Teljesen ugy jártam el tehát, a hogy a képviselő ur jónak látta. 1877-re kevesebbet vettem fel, mint a mi 1875-ben a rendkívüli nagy szilva és kukoricza termés folytán befolyt. A czukoradó czimén fölvett egy millió alap­szik azon egyezségeken, a melyek a gyárakkal köttettek a létező czukoradó törvény alapján, to­vábbá az idei nagy répatermésen. Tehát nem valami túlságos vérmes kilátá­sokra, hanem az 1875-iki eredményre van ala­pítva az előirányzat és ha a valóság ezen alól fog maradni : arról én nem tehetek, de keveseb­bet fölvenni talán nem lett volna helyén. (He­lyeslés.) Elnök : A XIII. czimnél előirányzott 223,311 frt megszavaztatik. Gulner Gyula jegyző (olvas:) Bevétel: Szeszadó 6.350,000 frt. Ordódy Pál előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző: Boradó 2.900,000 forint. Szalay Imre: Bocsánatot kérek t. ház, hogy ismételve felszólalok és ily gyorsan egymásután, de nem tehetek róla, hogy a pénzügyi bizottság ily sorrendbe szedte a czimeket. (Derültség.) A boradóra nézve a t. pénzügyminister ur figyel­mébe ajánlom azt, a mit ő valószínűleg maga is tud, s a mi a bor fogyasztási adóját oly jelenté­keny mérvben kevesbíti s ez az úgynevezett bor­gyártás. Én a bőrgyártást mint ipart nem érintem s annak jogosultságát nem vonom kétségbe; azon­ban azt hiszem kötelessége az államnak, hogy midőn egyfelől az iparost védi: védelme alá vegye másfelől a termelőt is. Mert igazságtalannak tar­tom azt, hogy míg a termelő annyi időt, annyi munkát és kiadást fordit szőllejére és borászatára különösen a mostani kezelési eszközök hiányos volta miatt s e mellett jelentékeny fogyasztási adót fizet: addig másfelől a borgyártó egyszerűen berendez magának egy helyiséget a városban, ott megkezdi a gyártást és folytatja s borát eladja, a nélkül hogy fogyasztási adót fizetne. Európa valamennyi országában gondoskodtak már erről s igy a legutóbbi időben az osztrák birodalmi ta­nácsban törvény alkottatott a borgyártás meg­adóztatására vonatkozólag. Ezen adó az ipart nem bántja t. ház, hanem megvédi másfelől a terme­lőt némi tekintetben, annyira, hogy egyenlő foko­zatú adó alá hozza a borgyártást. Én egy törvényjavaslatot adtam be e tekin­tetben a kereskedelmi minister úrhoz, melyet bá­tor vagyok a pénzügyminister figyelmébe aján­lani, és ha netalán szakközegei teendőik felhal­mozottsága miatt annak feldolgozásában akadá-, lyozni lennének: szívesen felajánlom segítségemet arra, hogy a borgyártás megadóztatására vonat­kozó törvényjavaslat indokolásával együtt, minél elébb a ház elé juthassam. De őszintén megval­lom, hogy csak azon esetben szándékozom ezzel foglalkozni, hogyha a minister ur belátva annak szükséges voltát: azt elfogadja, mert hiába dol­gozni nem szándékozom. (Derültség. Helyeslés.) Remete Géza: Én is arra vagyok bátor felhívni a minister ur figyelmét, mire Szalay kép­viselőtársam, t. i. a bor hamisításra és kérem a minister urat, intézkedjék a mennyire lehet a ha­misítás megakadályozására: mert ez a magyar bor jóhitelét megrontja. Méltóztassék a borgyár­tást állami felügyelet alá venni, és az e körül tapasztalt üzérkedést megakadályozni, mert e te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom