Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-163

74 1«8. országos Illés október 9. 1876. zata. Ez esetnél méltóztassanak megengedni, hogy röviden felolvassam a mostani ministerelnök ur akkor mondott beszédéi (Olvas.) „Tisza Kálmán: a fölolvasott iratokból ugyhiszem mindnyájan átláttuk azt, hogy itt olőször átalános súlyos törvénysértés fordul elő a katonai hatóság beavatkozása által. És ezenkívül az még képviselő ellen intéztetvén, megsértetett a képviselőház tekintélye is, megsértetvén a képviselői immunitás, vagy mint itt nevezve van, a menevéd. Ezen tárgyra nézve hosszas indokolás nem szükséges, mert ugy gondolom, mindnyájan óhajtjuk azon minden parlamentben meglevő szokás alkalmazásba vételét, mely azt tartalmazza, hogy a képviselők irányában elfogatásnak és más hasonnemű birói eljárásnak a ház beleegyezésével s előleges engedelmével kell történnie. Ezt ugyhiszem, magunkra nézve is mindnyájan alkalmaztatni kívánjuk. Én tehát bátor vagyok indítványozni, mondja ki a ház határozatilag, hogy Maróthy János képviselőnek a katonai hatóságok által elrendelt elfogadásában azon súlyos sérelmen kívül, mely a katonai hatóság különben is illetéktelen beavatkozása által elkövettetett: a menevédnek sérelmét is látja; megértvén azonban ő felségének legmagasabb elhatározását, melylyel a katonai hatóság eljárását megszüntette, ez alkalommal a kormány ezen egész eljárására nézve rosszalását határozatilag kimondja; jövőre hasonló esetek ellen az országgyűlés függetlenségének érdekében tiltakozik, s elvárja, hogy mind a jelen esetben, mind netalán előfordulható más esetekben minden lehető eljárás csak a törvényes birói hatóságok utján, az országgyűlés tagjai irányában pedig a menevédnek s az illető ház jogainak megtartásával fog intéztetni. Azt hiszem, leghelyesebb volna ily határozat hozatala. Nem tudom, móltóztatnak-e most mindjárt tárgyalni? (Elfogadjuk!) Az indítványt ezennel a ház asztalára teszem." Ezen határozat egyhangúlag elfogadtatott a képviselőház által is; ez képez ebben az ügyben praeeedenst. és a mennyiben tökéletesen harmóniában van az ez iránti törvényhozással: semmi kétség a felett, hogy ez az egyedüli érvényes. Ma tehát a törvényhozás mentelmi joga ugy áll, mint a melyet felfüggeszteni az országgyűlés illető hazának előzetes beleegyezése nélkül nem lehet Azonban én megengedem, hogy lehetnek esetek — és nem tudom félre vezettetett-e a kormány, vagy igaz-e, hogy felmerültek oly esetek a hosszú szünetelés ideje alatt is, a melyek az államra nézve károsok, a közbiztonságra veszélyessé tehették volna: ha a mentelmi jog ily hosszú időn át felfüggeszthető nem lett volna ? Helyesen indult-e el a kormány, helyesen volt-e informálva, vagy nem ? vagy igazolhatók-e azon vádak, a melyek Miletics ur ellen felhozatnak, abba bocsátkozni nem akarok; hanem tudok magamnak képzelni eseteket, a melyekben csakugyan az országra nézve káros kö-vetkezményt vonna maga után, ha a mentelmi jog felfűggeszhetó nem volna. De bizonyos más részről az is, hogy törvényünk ez iránt még nincs. Miután azonban mégis felmerültek, vagy ily esetek képzelhetők: azt hiszem, hogy ez a törvényhozásban hiány, és azt hiszem, hogy mindenekelőtt törekednünk kell ezen hiányt orvosolni, azaz, törvényhozási intézkedéseket kell tenni, hogy jövőre az többé elő ne forduljon: hogy jövőre, ha csakugyan előfordul oly eset, a mely a mentelmi jognak hosszabb időn át fel nem függeszthetésének következtében az államra nézve káros következményeket vonhat maga után, a közbiztonságra nézve veszélyt hozhat maga után: hogy legyen valami intézkedés, a melynek folytán ezen nehézség elhárítható legyen. Abban, hogy ezen mentelmi jognak felfüggesztése bármely körülmények közt a kormányra bizassék: abba én részemről soha beleegyezni nem fogok ; mert abban én a törvényhozás függetlenségének aláásását, lerontását látom. Hiszen csak is a kormányhatalom az, a mely iránt a törvényhozásnak féltékenynek kell lennie, hogy tagjai tőle semminemű függésben ne legyenek, nm tehát nem helyeselhetem a kormánynak ez alkalommal követett eljárását, mert mindent elkövethet a maga felelősségére ; de hogy a törvényhozás tagjainak mentelmi jogát felfüggeszthesse a maga felelősségére: az, méltóztassanak megengedni, olyan visszaélésekre, olyan absurdumra vezetne, mely az alkotmányosságot nevetségessé teszi: ebbe semmi tekintetben bele nem egyezem. Én azt hiszem és azon hitben voltam mindig, hogy legalkalmasabb személy, a ki ez országgyűlés távollétében a képviselőházat eminenter képviseli, a ki a képviselőház választott tiszviselője, a ki utoljára a képviselőháznak felelős, és ez a képviselőház elnöke, a kiről fel kell tenni, és én szeretem hinni, hogy ugy van, —• ámbár megvallom, hogy néha a látszat más gondolatra vezet, — hogy a párton felül, a párton kivül áll, hogy a párt üzelmeibe nem avatkozik. Hanem akár ugy van, akár nem ugy van: azzal vigasztalom magamat, a mint a dal mondja, hogy „nem lesz az mindég így." Én csak az elvet veszem föl: a képviselőház elnöke inkább képviselheti a képviselőházat annak távolléiében, mint bárki más, sőt egyenesen arra hivatva is van a házszabályok-által. De azon kivül ő az, kinek legkevósbbó lehet érdekében a képviselőház jogait sérteni; mert hiszen ha a kormány hasznot húzhat abból, hogy a képviselőház .jogait sérti, az elnök nem húzhat: az elnök olyan tagja a kápviselőháznak, mint bármelyik képviselő, ugyanazon szabályok és törve-