Képviselőházi napló, 1875. VIII. kötet • 1876. september 28–deczember 2.

Ülésnapok - 1875-161

161. orsaágos ttle* október 6. ISfti 49 keinek megvédése mellett, a legszélső határokig el kell mennie a béke biztosításában. Ha pedig ez másoknak is meggyőződése, akkor igen természetes, hogy az útlevelek nem respeotálása tiltakozásokra vezet, a tíltakozásek pedig élesebb mozzanatokra, mivel oly körülmények között, a milyenek most Európában vannak: mindenesetre nem a béke, nem a jó egyetértés fentartásának lehetőségét, hanem ezek ellenkezőjét fogjuk eszközölni. Én tehát magam is azon nézetben vagyok, hogy nemcsak a többi hatalmassággal, hanem egyenesen Oroszországgal is, mindaddig, a mig saját becsületünk, saját érdekeink megóvása mellett lehetséges : fenn kell tartani a békét, jó viszonyban kell lenni avval. Igenis én helyesnek tartom azt, hogy a külügyministerium részéről az ügyek ugy vezettetnek, a mint vezettettek, — nagy nehézségek közt, igen kényes állapotban — s hogy más részről saját kormányunk is, miután megkaptuk azon felvilágosítást, hogy azok bizony valóságos orosz hiteles útlevéllel utaznak, azokat az urakat szabadon bocsátotta. Még csak egyet vagyok bátor megjegyzem (Halljuk!) Én szándékosan szorítkoztam az átvonuló muszkákat illetőleg saját hazámra, mert ebben én az előttem szóló t. képviselőtársamtól eltérő nézetben vagyok, és tökéletesen egyetértek a t. kormányelnök úrral; mi nem avatkozhatunk, vagy ha avatkozhatunk is, nem kötelességünk avatkozni abba, a mi a szomszédban történik. En is tudom, hogy a biztosító hatalmaknak joguk van, Romániát illetőleg lépéseket tenni; de ha nem teszi valamelyik, abból nem vonható az a következtetés, melyet vont az előttem szólott igen t. barátom, t. i. az a következtetés, hogy ha valamelyik hatalom azt nem teszi, illetőleg saját monarchiánkra alkalmazva azt: akkor lemond nagy hatalmi állásáról és lemond befolyásának érvényesítéséről. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék saját interpellatiójára szorítkozni és Irányi képviselő ur érveinek czáfolatába bocsátkozni ne méltóztassék. (Helyeslés ) CsernÁtony Lajos: Bocsánatot kérek az igen t elnök úrtól, én nem adhatom meg magamat föltétlenül felfogásának. Azért nem: mert én utoljára a t képviselő ur nevét egészen kihagyhattam volna, beszélhettem volna theoretice, nem kellett volna nevét említenem, mert ezt csak a világosság okáért teltem. Elnök: Engedelmet kérek t. képviselő úrtól, nekem jogom van figyelmeztetni a t képviselő urat, hogy a tárgytól eltért. (Élénk helyeslés.) Csernátony Lajos: A t. elnök ur jogát én nem vontam kétségbe, csak azt mondtam, hogy KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 VIII. KÖTET. nekem is jogom van saját észjárásom szerint szólani. (Derültség. Mozgás.) T. ház! Én egyszerüleg egy motivatiót adtam elő és azt folytatom. (Halljuk!) Abból, hogy egy hatalom, különösen monarchiánkra alkalmazva ezt, — nem gyakorolja néha jogát: egyáltalában nem következik, hogy lemondott nagyhatalmi állásáról és nem képes érvényesíteni befolyását. Ezen esetben példának okáért kérdem: órvényesitette-e legalább is hasonló jogát, legalább is hasonló nagyhatalmi állását, Anglia, Francziaország, Németország ós — kicsit kisebb mérvben már a nagyságot illetőleg — Olaszország ? ha mind ezen hatalmak érvényesitik és csak mi nem érvényesítjük: akkor igenis jogos, alapos a szemrehányás ; de ha azok közül sem érvényesítette egyik sem velünk együtt: akkor mi annak az oka? Epén azon kényes helyzet, melyet mindenik latba vetett, mindenik mérlegelt épen a béke szempontjából; nem akar egyik sem olyan lépést tenni, a mi által a háború, hogy ha kikerülhető, kikerülhetlennó váljék, a mivel mérgesítette volna a helyzetet, kikerülhetetlenné tette volna a háborút. Nem a befolyás érvényesítésének képtelensége, hanem egyedül a, béke érdeke az, a mi szerintem, helyesen vezette a kormányt. És ezek elmondása után magam részéről tudomásul veszem a ministerelnök ur válaszát. (Helyeslés a középen.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a ministerelnök urnák Irányi Dániel képviselő ur interpellatiójára adott válaszát tudomásul venni (Felkiáltások: .. Tudomásul vesszük l") Az interpelláló ur nem vette tudomásul, ennél fogva kérem, hogy azok, a kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A válasz tudomásul vétetik. Méltóztatik tudomásul venni azon interpellatióra adott választ, melyet Csernatony képviselő ur beadott? (Tudomásul vesszük]) A t. ház a választ tudomásul veszi. Simoníai képviselő ur kivan a t. házhoz szólani. Simonfai János: T. ház! Mint a mentelmi bizottságnak egyik tagja, a bizottság nézetétől eltérő véleményben lévén, van szerencsém a t. háznak arra vonatkozó külön véleményemet tisztelettel beterjeszteni. Elnök: Ezen különvéleményt ki fogom nyomatni s azon leszek, hogy az a holnapi ülés kezdetén a t. ház tagjai közt kiosztassék. Péchy közi. minister ur kivan szólani. Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház! Bujanovics képviselő ur egy interpellatiót intézett hozzám. Az interpellatió igy hangzik: 7